Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]

30

Az egységesítés politikai szempontja is kívánatossá teszi a mielőbbi codificatiót és ezáltal a particularis jogok és jogforrások eltörlését.

Javaslatunk nem is ismer szokásjogot, mint p. o. a kereskedelmi codex ismeri, még pedig egy osztályét.

Sokan képtelennek is tartják, hogy ma még képződjék szokásjog. Ezek tévednek leginkább, e jog lényege iránt is.

És épúgy téved valamennyi mintájával a javaslat, ha elérhetőnek tartja szokásjogi tilalma kivitelét. Az csak olyan, mint a régi törvényekben az örökkévalóság záradéka. Csak egy példát a sok közül. Midőn Ausztriában is felmerült legújabban a parasztbirtokot conserváló külön jog alkotásának eszméje és ez irányban kutatások történtek, kitűnt, hogy egyes tartományokban mint Salzburgban az 1811 óta névleg érvényben levő törvénykönyvet túlélte mai napig ellenkező szokásjog a parasztoknál a legfontosabb családi és örökjogi matériában. így van ez a hegyvidéki népeknél a csekély közlekedés és forgalom mellett, de különben is az ősi módon élő földmívelő népnél csaknem mindenütt. A svájczi allmend ma is fennáll némely kantonban, mint a községi köztulajdon oly maradéka, melylyel az arya faj ősei Indiában éltek és a pyrenaei baskok családszervezete Le Play előtt a dekalognak megfelelő mintául tűnt fel (la fa- mille-souche), melyet socialis reformjainak egyik typusául fogadott el.

Helyi, partikuláris szokásjoggal él a mi népünk is akárhány magánjogi intézmény körül, főleg a családi vagyonjog és örökjog tárgyában.

A mig s a hány esetben perre nem kerül, az állam nem avatkozhatik be. He még a judicatura is eddig rendszerint res- pectálja a szokásjogot praeter legem — néha (p. o. végrendeleti formáknál) contra legem. Az ellenkező eljárás az illető vidéktől eltekintve az esetre nézve is az előzmények és kapcsolatos ügyletek folytán rendszerint injuriával szokott járni. —

A szokásjog problémáját nem világosította fel, inkább elhomályosította a német elmélet, melynek befolyása alatt hazai jogászaink állanak.

A XVIII. század természetjogi álláspontja, az állami alap- szerződés és absolut jogcsinálás doctrinája ellen reactiót képe-