Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]

tik-e; azonfelül a bíró idejét más perek hasonérdekénél fogva, kímélni kell. A tárgyalásra nem bízható, hogy a felek a collegium idejének igénybe vételével, kapkodjanak a relevans és irreleváns mozzanatok körül, hogy az egyik fél időt vesztegessen olyan állításra, melyről az ellenfél feleletéből csakhamar kiderül, hogy ez azt nem is vonja kétségbe; azért a feleknek oda elkészülve kell jönniök, mert különben elnapolások szakítják meg a bíróra teendő benyomást, költség okoztatik s a vitás jog megállapítása elodáztatik vagy elhamarkodás történik.

Azért annál tökéletesebb az eljárás, mennél alaposabb előkészület lesz abban előírva.

Nélkülözhető a bíróságonkívüli perelőkészítés az egyesbíró előtt folyó perek tekintetében, mert az egyes bíró egész eljárása kötetlenebb, ruganyosabb; azonfelül az egyes bíró előtt a felek személyesen védekezhetnek s ezen szabály kizárja az írásbeli perelőkészítést ez eljárásra nézve. Az egyesbírót tehát megterhelhetjük azzal, hogy a felek kitanításával, előadásaik s bizonyításaik rendszerezésével és irányításával foglalkozzék; de nem engedhetjük meg ezt ott, a hol társasbírói apparatus tétetik mozgásba, a hol 3, 5, 7 bírónak egyszerre leendő informál- tatása a feladat és hol a perelőkészítés megfelelő eszközlésére szakférfiúi képviselet kínálkozik.

Azért látjuk, hogy mindenütt, a hol társasbíróság jár el, szóbeli alapon álló perrendtartás szerint, a tárgyalás előkészítésének szüksége is éreztetett s az élet és a történeti fejlődés, az előkészítő eljárásra vezet ott is, a hol ilyet a törvény meg nem állapít vagy épen eltilt.

Másrészről félreismerhetlen a per írásbeli elemének terjeszkedési hajlama, tekintély, hatás és terjedelem tekintetében túltengési törekvése, a per szóbeli elemének rovására, s ez oly tényező, mely általunk szintén számba veendő lesz.

Mindkét ezen irányban a legtanulságosabbnak tartom a <Jode de proc. civ. alapján álló vagy ennek mintájára készült eljárások fejlődési processusát.

A Code szerint — mint tudni méltóztatnak — a társasbíróságok előtti eljárásra nézve (a Cour de cassationt s a kereskedelmi bíróságot mindig kivételnek kérem tekinteni) —- kétféle eljárás van megállapítva: a szabályt képező rendes s a törvény

i