Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
szemű tagadással szemben a közvetlen, helyes döntés csak jurytói várható; ez viselheti a felelősséget. «Észszerűen felte- hető-e, hogy alperes nem tudta vagy tudnia nem kellett volna ezt ?» Hangzik nem egyszer a juryhoz intézett kérdés. A mai raffinirt szédelgés és hamis bizonyítás korában holmi társulati igazgatói vagyonkezelések s effélék ellenében csak a juryben van támasz és óvszer, A mai jog mindenkép tarthatatlannak mutatja a legalis bizonyítást és a kártérítési jognak vagyis a jogtalannak csaknem egész mezején minden anyagi jogi restric- tiót. Szabad mérlegezés, bírói belátás, ezek az egyedül helyes irányelvek. Csakhogy ezek kapcsolatban állandó bíró eljárásával az önkény és tévedés nagy veszedelmével járnak. S ha bármily bizalmat szavazunk is meg bíráink nagy tudományának s ren- díthetlen lelkiismeretességének, azt hiszem, senki sem fogja a valóban felelős és valóban független angol egyes bírákat alacsonyabb színvonalra állítani. Ha mégis ott is fentartják a civil juryt, azt legalább a perek bizonyos nemeire nézve a felek választása esetében nézetem szerint nálunk is meg kellene engedni. Egyedül ily módon képzelhetem magamnak a ténykérdésbeli felebbvitel elejtését s egyedül ez elejtés mellett vihető ki nálunk az én nézetem szerint is szóbeli s közvetlen eljárás, mely nem humbug. A civil jury mellett szól végre az, hogy ha egyszer mi is elérjük a jogállami érettséget, ha nálunk is nemcsak papiroson lesz felelős a kártevő bíró, állami stb. tisztviselő, ha lesz köz- igazgatási, közjogi perünk, mindezekben az elfogulatlanság és függetlenség garantiáját a hivatalnokbírák oly mértékben nem nyújthatják, mint az esküdtszék. Szólnom kell még az angol bizonyítási eljárásról (evidence), mely legjobban mutatja Plósz úr tervének utopistikus voltát. Már említettem az okirati és a perirati beismerés, valamint a felek kikérdeztetésének bizonyítékait és a perdöntő eskü kiküszöbölését, melyet a jury pótol. Szó volt a szemléről is és hogy a tárgyalás esetleg in facie loci kérhető és tartható. Hátra van a tanúbizonyíték és csakugyan ennek mikénti alkalmazásától függ az eljárás közvetlensége első sorban. Elegendő lesz az alapszabályt közölnöm (order 37 rule 1.): «На a felek máskép 63
