Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
védi kényszert fmtartani, nézetem szerint a legnagyobb ellenmondás. A fél saját érdekeinek legjobb őre; ha látja, hogy szüksége van ügyvédre, sokszor nem az ellenfél, hanem a bíró ellenében, választ majd s ha képtelennek mutatkozik önképviseletre, az ügyvédvallást a bíró rendeli el. De szabályként a priori, tekintettel különösen a szegény emberre és a szegény-védelem mai illusorius szervezetére, én egy jogait kereső vagy jogaiban megtámadt önjogú polgárt el nem tiltanék attól, hogy egyedül járuljon bírái elé. Értem s elfogadom a veszélyes zúgirászat kiirtását, a képviselés kizáró jogát, de nem tartom igazolhatónak a fél személyes védekezésének kizárását. Végül a segédhivatali berendezésről, mely igazságügyi miniszterünk szerint a legfontosabb kérdés, megjegyezni kívánom, hogy a mai szóbeli eljárás sem lehet ugyan el oly kevés eszközzel, mint egykor Puszta-Szeren ellehettek, de mindenesetre az ügykezelés egyszerűsítése, lehetőleg áthárítása a felekre kivihető és az áttekinthető ügykönyv és bírói határozati könyv (record) vezetésében is tanulhatunk az angoloktól. Messze vezetne, ha mindazon, sokszor oly praktikus szabályokat, melyeket a felperes és alperestársak, egész érdekelt osztályok perbelépése vagy a bíró által perbeléptetése, kereset- kiigazítás, viszonkereset stb. tekintetében az angol perjogban találunk, itt felsorolnám. Csak példakép említem meg a részételetek intézményét. Nemcsak több alperestárs közül a meg nem jelenő vagy utóbb nem védekező ellen, hanem akkor is, ha egy alperes a követelés ellen csak részben védekezik (s ezt tekintettel a költség- sújtásra azonnal kijelenti), a nem vitatott részkérelemre nézve felperes azonnal kap ítéletet. (34. order 2. rule.) Es ha több alperestárs védekezik, de a bíró úgy találja, hogy a védelmi alap megállhat az egyik, de nem a másik részéről, utóbbi ellen ítéletet ad, mielőtt az elsővel a per letárgyaltatott. Áttérek az előkészítő iratokra. Jellemző ezekre nézve, hogy azok használata teljesen facultativ, s ha már nem a teljes eltörlés, legalább az obligatorius alkalmazás kizárása nézetem szerint csakugyan a szóbeli és közvetlen eljárásnak egyik természetes követelménye, egészen eltekintve attól, hogy a felek védekezési autonómiáját e részben bürokratikus gyámság alá 58
