Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]

13

szükségesig) leszállított számban megengedbetők ugyan, de azok a per érdemének elbírálásánál figyelembe nem vehetők».

Az eszmezavar itt már tetőpontjára hágott, a szóbeliség magáért kell, csakhogy nekünk is legyen ilyen, és azon kell lenni, hogy ez az ős-germán elv — már hogy mi czélból, azt tudni nem lehet, — minél tökéletesebben hajtassák keresztül.

Ha Feuerbach, Mittermaier, Maurer es társaik erről tudhattak volna, bizonyára elégedettnek érzik magukat. Ha pedig ezek a határozatok egy törvényhozási műben életet nyertek volna, bizonyára mi hozzánk jönnek a hármas ős-germán elvet tanulmányozni.

Ez a sajnos következménye az egyoldalúságnak. Ha jogászaink ama német munkákat nem olvassák, vagy ha olvassák is, de nem adnak reá semmit, hanem az egyszerű hamisítatlan észt kérdezik meg, akkor a felvetett kérdések minden valószínűséggel kővetkező sorrendben követendik egymást: 1. Szükséges-e, hogy a biró ítéletében az anyagi igazságot lehetőleg megközelítse; e felett azt hiszem nem is lett volna vita. A második kérdés : szükseges-e czélból a bizonyítékok szabad meltatási rendszere ? E felett talán már lett volna vita, de e sorrendben kitűzve bajosan térnek felette napirendre, az igenlő felelet pedig semmi esetre sem marad el. A harmadik kérdés az, hogy az eljárásnak milyen rendszere szükséges ahhoz, hogy a bizonyítékok szabad méltatásának rendszere érvényre emelkedjék. — Ezt pedig, tisztelt Jogászegylet, azzal az egy szóval: «szóbeli» eldönteni nem lehet, de még mind a három ősgermán elvvel sem, és végűi még annak declarálásával sem, hogy az előkészítő periratok a legszükségesebbig megszorítandók és figyelembe nem vehetők. Nem olyan dolog ez, melyet a puszta jelszavak után induló pár sornyi enunciátumban eldönteni lehet. Mind az írás, mind az élőszó egy-egy hatalmas technikai eszköz, mindkettőnek meg van a maga rendeltetése és helye. És epen ezt kikutatni, megállapítani feladata egy komoly törekvésű processua- listának. Ez a kérdés száz más kérdést foglal magában, melyeket egyenként lehet és kell vita tárgyává tenni. Nyolcz jogászgyülés volt már és az úgynevezett szóbeli eljárásnak legvitálisabb kérdéséi még csak szóba sem hozattak. Ezért igaza volt az 1868. évi jogügyi bizottság nyers hangú elutasításának: «az európai