Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
4 nem találkozunk, azt én természetesnek találom; mert az enquéte nem közvetlenség, a deliberé se nem közvetlenség, se nem szóbeliség, se nem nyilvánosság. Azt állította továbbá dr. N. D. úr, hogy a «szóbeliség, közvetlenség, nyilvánosság» nem teszik a perrend lényegét. Tudtommal e felfogásnak nincsenek is hívei; de ha volnának is, semmi esetre se állíthatni, hogy a m. jogtudomány a szóbeliséget, közvetlenséget és nyilvánosságot önczélul vallotta volna. Elég legyen csak a jogászgyűléseken, különösen a IY. m. jogászgyűlésen a bizonyítási rendszer tárgyalásakor erre vonatkozólag modottakra utalnom, hol nem egy oldalról eléggé hangsúlyozva lön, hogy a szóbeliség és közvetlenség mint egy magasabb czélnak, az anyagi igazságnak eszközei méltattattak. Nem mondom én, hogy mindenki, a ki e rendszerről írt és szólt, már a tökélyt elérte, sőt készséggel elismerem s köszönettel veszem dr. N. D. úr komoly intését, hogy a rendszert tüzetesen tanulmányozzuk; még azt sem tagadom, hogy lehettek és lehetnek hibás nézetek a kérdés lényegesb elveire nézve is; de hát minden emberi dologban a haladás és tökéletesedés útján érünk czélt; mai napság Minerva nem ugrik ki sisakosán pajzsosán Jupiter fejéből. Feladatunk, azt hiszem, a tudomány s gyakorlati élet kívánalmait felismerni, s legjobb meggyőződésünk szerint azt értékesíteni. Szabad legyen nekem is a hallott fényes beszédek után saját nézeteimet a polg. perrend vezéreszméiről előadni. Az előttem szólott tisztelt tagtársaim nagy irodalmi apparátussal, nagy avatottsággal ismertették a kérdést. Beszédem talán azért nem lesz egészen érdektelen, ha az ő mély tudományosságukkal nem mérközhetik; nem lesz talán azért érdektelen, mert egyben másban nézetem eltérő, s legyen szabad remélnem, hogy az eszmecserére alkalmid fog az szolgálni. Áttérek már magára a kérdés érdemére: mikép képzelem a k. sz. eljárást ? Fölteszem, hogy eljárásunknak két főneme lesz; tszéki és egyesbírói. Ez alig vitás, azért indokolás nélkül tovább megyek. A tszéki eljárás ügyvéd által ellenjegyzett kereset, az egyesbírói esetleg szóbeli panaszszal indíttatik.
