Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
levő törvényes következetes rendszerhez nem illettek, új törvények szerkesztésénél érvényesítették azokat.» Midőn tehát a német jogtudósok a franczia perrendet kezeik közé kapták, legelső dolguk volt vele olyant mivelni, a mi a francziáknak soha sem jutott eszökbe: kezdték általánosítani, elveit kutatni, azokat elvonni s tudományos alakban formulázni. Látták, hogy a franczia eljárásban az ügyvédek nyilvános audience-ban plaidiroznak, a mi az előadót fölöslegessé teszi; ennél fogva elnevezték a franczia pert szóbeli, nyilvános és közvetlennek (mündlich, öffentlich, unmittelbar); ennek nyomán rögtön megalkották a következő fogalmakat: «szóbeliség», Mündlichkeit; «nyilvánosság», Öffentlichkeit; «közvetlenség», Unmittelbarkeit. Közbevetőleg legyen fölemlítve, a németek ezen fölfedezéséig maguk a francziák sem tudták, hogy az ő eljárásuk szóbeli, közvetlen és nyilvános, helyesebben mondva nem ismerték e hármas elvet. Ők ismerték az «audience» nyilvánosságát, de nem az eljárásét (az eljárás egyéb része: tanúhallgatás, tanácskozás stb. titkos); az ügyvédek az audience-ban élőszóbelileg texjesztik ugyan elő a bírónak az ügyet, de nem ismerik magának az eljárásnak szóbeliségét, a melynek nagyobb része írásbeli; a közvetlenség pedig mint fogalom is teljesen ismeretlen előttök. Jó részben így van ez ma is. A legújabban megjelent franczia perrendtartási munkák még most sem vesznek tudomást e szent- háromságot képező elvről, mint olyanról, a melyen az eljárás hasznavehetősége megfordul. A gyakorlat emberei meg el sem akarják ismerni, hogy az ő eljárásuk szóbeli, nyilvános vagy közvetlen. Midőn Parisban Maitre Cl é rí от-n ál, a franczia főváros egyik legelőkelőbb avoué-jánál azon óhajomat fejeztem ki, hogy irodájában a szóbeli eljárást közvetlenül a gyakorlatból szeretném megismerni, bámul va kérdezé tőlem: miféle szóbeli eljárást? mert hiszen, mint itt az irodában látja uram (12 írnok volt), nálunk is eleget írnak. Visszatérve a németekre, midőn ők ama hármas elvet megalkották, rögtön mélyebb vizsgálódás tárgyává tették azt. Az uralkodó nemzeti történeti iskola szellemében a «napóleoni intézmények által eléktelenített franczia perrend »-et bizonyos magas megvetéssel bonczolgatták,mint a melyben amaz elveknek • У
