Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]

Mi tehát mindezek után Leveillé szerint az életbiztosítás? Nem egyéb, mint a mutuum egy válfaja ; a biztosított tőke az egyik félre nezve egy visszaadott tőkeösszeget (a biztosítási díjakat), a másikra nézve pedig beváltási díjat kepez. A biztosító társaságok, mondja Leveillé némi satyrával, melyek azt hitték, hogy valóságos biztosítási ügyleteket kötöttek, akaratlanul kölcsönöket eszközöltek «comme une personnage de Moli ere faisait de la prose sans le savóin». Leveillé eszméje Németországban is kifejezőre talált Тноп-Ьеп (Handelst. I. i. 441. s к. 1.), a ki az életbiztosítást az aleatoricus kölcsönszerződések közé sorolja. Szerinte ugyanis az életbiztosítás következő tartalmú szerződést képez : megáll apíttatik, hogy bizonyos személy (a szerződő fél vagy egy harmadik) élettartama alatt évenkint vagy más időszakokban egy bizonyos pénzösszeg (biztosítási díj) fizettessék, és annak halála után bizonyos nagyobb pénzösszeg (biztosítási tőke) visszafizettessék.

Ezen szerződés nem biztosítási szerződés, habár az ezen szerződésnél előforduló kitételek, mint biztosítás, biztosított, biztosító stb. az életben való alkalmazásuknál fogva megtartandók. A halál itt nem jöhet szóba mint fenyegető tény.

Sokkal szellemdúsabb Ecgen Beboul a Moniteur des Assurances megalapítójának theoriája (1. Mon. cl. Assur. I. k. 78. 1.). Szerinte a javak kétféle tönkrejutasnak vannak alávetve ; természetbeli- és esetlegesnek.

A természetes megsemmisülés, legyen az többé-kevésbbé rohamos, azon eljárás által, melyet amortisatiónak szoktak nevezni, orvosolható; ellenben az esetlegesen beálló tönk- rejutás ellen csak biztosítás által lehet magát biztosítani. Az életbiztosítást egészben véve a közönséges biztosítással ösz- szehasonlítani nem lehet, mert az oly biztosításból, mely a véletlen elleni garantiára szolgál — és egy amortisatióból, melynek eredménye tökeképzésben rejlik, van összeállítva. Ha az amortisatióra eső annuitáshoz hozzáadjuk a sajátképeni biztosítási díjat, akkor eredményként az egész biztosítási díjat nyerjük.

ComtcY az életbiztosítás összetett természetét illetőleg Be- BOUL-hoz csatlakozik (1. Mónit. d. Assur. I. k. 109.1.) és Couteau (Du benefice de Vassurance sur la vie) is ide sorozható.

21