Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
13 rendesen a nemzet egyes nagy jogászairól neveznek el, mint pl. Potliier, Montesquieu stb. conférence-ok. Helyiségül a Palais de Justice tárgyalási 'termei szolgálnak. Tárgyként rendesen valamely nevezetesebb politikai vagy jogi kérdés szolgál; pro és contra egy-egy személy vállalkozik, kik bizonyos ideig tartó tanulmány után az elnök vezetése alatt vitatkoznak. Több ily conférence-on volt szerencsém jelen lenni, s valóban bámulnom kell ama szónoki könnyedséget és «verve »-t, melylyel e fiatal emberek föllépnek. Mindamellett ezt czélravezető intézménynek nem tarthatom, mert az az oldaluk épen a leggyengébb, a miben az ügyvédnek teljesen otthon kell lenni, t. i. a per formáiban való otthonosság, a mi pedig csakis az «avoué» irodájában sajátítható el. Avoué irodájában dolgozni sokáig összeférhetetlennek tartatott a Stage-al. Újabban sokat tágítottak e szabályon, s most már legtöbb stagiaire mint «Clere amateur» legalább egy évet valamely elsőfolyamodású avoué irodájában (étude) dolgozik. Az, ki a Tableau-ba akar felvétetni, a fenti elméleti és gyakorlati cursuson kívül tartozik igazolni 1. erkölcsi viseletét és 2. az illető helyen való állandó tartózkodását. Ez alatt azonban nem valami bureaucraticus igazolási módot kell érteni; ilyen képtelenség nem jut a francziák eszébe. Az elv az, hogy a rend föltétien ura a maga tableaujának (Le conseil est maitre des son tableau); a tanács által minden indokolás nélkül megadhatja vágj7 megtagadhatja a felvételt, a mit a legfelsőbb helyig megfelebbezett határozatok is megerősítettek. Ez egyik legféltékenyebben őrzött joga a franczia ügyvédi rendnek, s ez oly természetes az ő felfogásuk szerint, hogy eddigelé soha semminemű panasz nem merült fel netaláni visszaélések ellen. Csakis oly módon képes az ügyvédi kar magát a neki oly féltett tulajdonát képező erkölcsi magaslaton fentartani, ha föltétien jog adatik neki az iránt, hogy kit bocsásson be kebelébe. Minden fölvételnél egy referens — rapporteur — neveztetik ki, kinek kötelessége az illető jelöltnek úgy családi körülményeiről, mint magaviseletéről, a stage alatt űzött mellékfoglalkozásairól pontos adatokat be szerezni; a jelöltet lakásán meglátogatni s meggyőződni, hogy. saját bútoraiban (dans ses meubles) lakik-e, van-e oly lakása, hol a clienseket illendően fogadhatja stb.
