Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

29 alapjogait személyes biztonsága, szabadsága és magántulajdona tekintetében, hogy e jogok értéke semmi sem volna, azokat biztositó, oltalmazó jogok (secondary rights) nélkül. E biztosítékok a parliament alkotmánya, kiváltságai, hatalmai, a királyi előjogok törvényes korlátai, a biróságok igénybevételének joga, a sérelmi panasz s a fegyver. Kiemeli a birói hatalmat, mely egyedül hű őre a törvénynek, az élet, szabadság és tulajdon e legfőbb urának. Idézi a Magna Charta szavait: »Nulli vendemus, nulli negabimus aut difteremus rectum vei iustitiam« ; és az angol e részben sohasem ismerte a magán és közjog azon római elválasztását, melyet a caesarismus nyomdokaiban járó európai absolutismus felállított. Szándékosan mellőzöm Kent, Story, Baird vagy Bagehot, Freinian, Spencer hires műveit; felütöm egy — ha szabad e kifejezéssel élnem — angol ultramontán közjogi irónak, George Bowyernak 1854-ben megjelent müvét: »Commentaries on the universal public law« és ott is találom az angol alkományjog alapelvei közt a törvényhozó, végrehajtó és birói hatalom elválasztását, a római jogi irók által vitatott oszthatlan hatalom czáfolatát, Montesquieu idézését: (p. 215 squ. 222. 231 squ.) Azt olvassuk A. Batbie volt államtanácsos, hires »Traité du droit public et administratif« (Paris 1861—68, hét kötet) első kötetében Montesquieu tanával megegyezően: »Minden kormány magában viseli a törvényhozó, végrehajtó és birói hatalomnak legalább csiráját és a különbség az absolutismus és szabadság között ez elemek összezavarásától vagy elosztásától függ. Egyesítve a korlátlan egyeduralmat, a régi Velencze vagy a Convention despotismusát alkotják. Elválasztva és egymás által ellensúlyozva szabad kormánynyá, alkotmányos monarchiává vagy köztársasággá lesznek.« Felsorolván a polgárok alapjogait (I. 58. 1.) az egyenlőség, személyes szabadság, magánlak és tulajdon szentsége, vallás-, sajtó-, ipar- és egyesülési szabadság, kérvényezési jog oltalma után, emliti a nyilvános, ingyenes igazságszolgáltatást, az admínistrativ közegek felelősségét sa hatalmak megosztását. A tanulság levonása mindezekből nemcsak a német uralkodó elméleteknek, hanem egyszersmind hazai állapotainknak