Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

17 angol minta is. »Ein Ausbau der Unterlagen unseres Staats, der an Tiefe und Energie keine Parallelé in der heutigen europáischen "Welt findet.« Báhr, Sclimitt stb., kik Gneist vázolt, hamis elméletét, sophismáit és impractikus paradoxait czáfolják, kik ma is a jogállam követelményéül igazolják azt, hogy a rendes bíróság Ítéljen minden igazságügyi, tehát közjogi, administrátiv vitában is, csak a régi iskola előítéleteit reprodakálják Gneist szerint, ki támadásaikat »nnklare, erfolglose Anfechtungen, unhistorische Vorstelhmgen« stb. censurákkal traktálja és őket a német közjogi fejlődés történetének alaposabb tanulmányozására utalja. A közjogi vitát, hol az állam magasabb érdeke nem lehet csak egyenjogú fél, nem üthetni a civilis actio kaptafájára, a mint p. o. bűnvádi perben nem lehet az államügyészszel egyenjoguvá tenni a védőt. Ez Gneist jogállama. Emlékeztet Stahlra, ki azt mondta: »Der Staat soll Rechtsstaat seiu, das ist die Losung und ist auch in Wahrheit der Entwickelungstrieb der neueren Zeit. Er soll die Bahnen und Grenzen seiner Wirksamkeit wie die freie Spháre seiner Bürger in der Weise des Rechts genau bestimmen und unverbrüchlich sichern und soll die sittlichen Ideen von Staatswegen, alsó direct, nicht weiter vei'wirklichen (erzwingen), als es der Rechtsspháre angehört. Dies ist der Begriff des »B,echts-Staats«, nicht etwa, dass der Staat bloss die Rechtsorduung handhabe ohne administrative Zwecke, oder vollends bloss die Rechte der Einzelnen schütze. Er bedeutet überhaupt nicht Ziel und Inhalt des Staats, sondern nur Art und Charakter, dieselben zu verwirklichen.« De e szép és igaz szavak tudvalevően nem gátolták IV. Frigyes Vilmos szellemes jogbölcsészét a legmaradibb reactióban. így Gneist is áradoz a jogállamtól, de az alatt azon erős államot érti, melynek nagy kovácsa Siegfried Bismarck. Igaza volt Hermann Rösslernek, midőn e porosz reformműről mondá: »Da ist keine Decentralisation, keine Selbstverantwortlichkeit der Laienbeamten, keine Jurisdiction, keine Gerichtsbarkeit nach dem strengen Inhalt des Gesetzes. Die hinter populáren Schlagworten nur schlecht verdeckte schöpferische Unfáhigkeit der preussischen Verwaltung hat Deutschland in den IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSUNK. 2