Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)

1920-09-26 / 38. szám

OOOOOGOOOOOOOOOOCxDOCOOOOOOOOOCOOOO OOOOOCODOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOOOOCXDOOOOOO m m Business Manager: Harry H. Klein m eb ELŐRE KEPES FOLYÓIRAT SUNDAY, SEPTEMBER 26, 1920 Published weekly by the American-Hungarian Federation, 33 First Street, New York, N. Y. Workers Entered as a second class matter January 24, 1916 at the post­­office at New York, N. Y. under the act of March 4th, ÍS79. VOL. V., ÉVFOLYAM No. 38. ÖOOOOOOOOCOOOOCKXXX^OOO<XXXiOOCOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC>OOOOOOOOOOOOÖ BB m SUBSCRIPTION RATES For 1 year .. ___*3.00 For half year ___*1.50 For 3 Months . 80 cents ffl m egy uj európai háború? illetékes és nem illetékes helyekről egymást érik a zavarosnál zavarosabb hirek arról, hogy uj európai háború ké­szül. Európa lakosságának egy igen jelentékeny része megdöbbentő kö­zönnyel fogadja ezeket a híresztelése­ket. Amennyire megbocsáthatatlan a lakosság magatartása, annyira érthető. Az ötéves háborúban és a másféléves világválságban az emberek annyira hozzászoktak a háború gondolatához, a tömegnyomor folytonos fokozódása annyira eltomipitotta a tömegek egész­séges életérzését, hogy nem rendelkez­nek ma már azzal a gondolati és ener­­iabeli rugalmassággal, amely égsz két­ségbeejtő valóságában feltárhatná egy most dljövendő világháború következ­ményeit. A levitézlett világháború a tizenkilencedik század Európájának százados készleteire, tetőpontján álló ipari képességeire, a kapitalizmus száz év óta fegyverrel fegyelmezett töme­geire támaszkodott. Ma egy megron­csolt ipari készültségit Európa, egy moralitásában sül'yedt, anyagi és er­kölcsi készleteiből kifosztott, a háború nélkül s a bomlás összes jeleit mutató társadalom végső, eszeveszett marako­dása volna az európai háború.Szén nél­kül, gépek nélkül, termelésre hajlandó munkástömegek nélkül indulnának ne­ki az. u.n. európai “hatalmak’’ ennek a katasztrófának. A falusi lakosság át­tért a családi termelésre, a városi la­kosságtól nemcsak megtagadja az élel­miszereket, de nem is termel részére. Az egész világ munkássága szabotál. Mindent militarizálni kellene, a mező­­gazdaságot, a gyáripart, a vasutakat, a hivatalokat. De még igy is valószí­nűtlen, hogy képesek volnának táplál­ni a várost, a hadsereglet. hogy szén­nel tudnák etetni a kazánokat, hogy a legszükségesebbeket, a megrongált vasúti sineket, a hadseregek ruháját, a műszerek hozzávalóit elő tudnák te­remteni. Az európai széntermelés lecsökkent a felére, az európai gyapot­­szállítás ugyancsak a felére, a gép­gyártás eg . harmadára, a mezőgazda­­sági termelés egyharmadára. Uj hábo­rú esetén még azt a minimális terme­lést sem tudnák a munkástömegtekből kierőszakolni, amit ma elvégeznek. Éhez járulnának a nyomortól végső el­keseredésbe kergetett európai lakosság meg nem fékezhető indulatkitörései. Forradalmak és ellenforradalmak tép­nék a frontmögötti tömegek testét s a háború rövid időn belül hasonlatos lenne az; őskor ember-állatviadalához, a Rousseau-tól emlegetett bellum om­nium, contra omnes-hez, a mindenki­nek mindenki ellen folytatott harcánál. Az ember az embernek lenne farkasa. Az értéktelen pénzzel, eszközök híján, fegyelem és tekintély nélkül megindu­ló általános marakodás oly szeren­csétlenséget hozna az emberiségre, a mi az egész kultúra biztos pusztulá­sával járna. Dr. Frank László. OOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXX)OOOOOOOOOOCKDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Hogyan fog bekövetkezni a szociális forradalom? Irta: Rappaport Károly “Majd, ha-megszereztük a többsé­get” — mondta Bebel az 1904-i am­szterdami kongresszuson. S ez volt a II. Internacionálé uralkodó gondolata. Választási sikereik megrészegítették őket. De akik gondoltak is a forrada­lom eshetőségeire, mint Vaillant és Guesde, sem beszéltek soha közeli le­hetőségéről. * A jelenlegi rendszer reformjait az teszi értékessé, hogy elválasztotta a jobbsóikat a baloldaliaktól, a megalku­vást nem ismerőket a reformistáktól vagy opportunistáktól. A baloldal a szocializmus “végső célját” sürgeti — a szocializálást—a jobboldal szorong és reformokat tervez, melyek vélemé­nye szerint a mostani és a jövő rend­szer közötti űrt áthidalják. “A kisajá­títás a programmunk” ; ebben foglalja össze az öreg Bebel azt a szenvedélyes harcot, elyet az amszterdamit megelő­ző drezdai kongresszuson folytatott Bernstein-Vollmarék ellen. A demok­rácia volt a szocialisták minden tevé­kenységének alapja: a többségé kel­lett, hogy a döntő szó legyen. Ám a demokrácia, legalább mai formájában hibás kétszínűséget jelent. Elméletileg azt jelenti, hogy min­denkinek jogában áll résztvenni abban a nagy politikai és társadalmi harcban, mely az egész vlágot ma két nagy tá­borra osztja. Gyakorlatban azonban a pénzbárók és nagy birtokosok, a sajtó és a parlament, a kormánynak és ma­­gasállásu hivatalnokoknak urai és pa­­rncsolói azok, akik a demokrácia mér­tékét meghatározzák. A háború e tekintetben döntő bizo­­nyiték. A tőkéseknek és nagybirtoko­soknak ez a rosszihiszemü kisebbsége, a katonai oligarchiával együtt, volt az, mely a világot a barbarizmusba és ín­ségbe döntötte. Ez előtt minden szo­— 2 —

Next

/
Thumbnails
Contents