Előre - képes folyóirat, 1920. szeptember-október (5. évfolyam, 38-40. szám)
1920-09-26 / 38. szám
OOOOOGOOOOOOOOOOCxDOCOOOOOOOOOCOOOO OOOOOCODOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOOOOCXDOOOOOO m m Business Manager: Harry H. Klein m eb ELŐRE KEPES FOLYÓIRAT SUNDAY, SEPTEMBER 26, 1920 Published weekly by the American-Hungarian Federation, 33 First Street, New York, N. Y. Workers Entered as a second class matter January 24, 1916 at the postoffice at New York, N. Y. under the act of March 4th, ÍS79. VOL. V., ÉVFOLYAM No. 38. ÖOOOOOOOOCOOOOCKXXX^OOO<XXXiOOCOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC>OOOOOOOOOOOOÖ BB m SUBSCRIPTION RATES For 1 year .. ___*3.00 For half year ___*1.50 For 3 Months . 80 cents ffl m egy uj európai háború? illetékes és nem illetékes helyekről egymást érik a zavarosnál zavarosabb hirek arról, hogy uj európai háború készül. Európa lakosságának egy igen jelentékeny része megdöbbentő közönnyel fogadja ezeket a híreszteléseket. Amennyire megbocsáthatatlan a lakosság magatartása, annyira érthető. Az ötéves háborúban és a másféléves világválságban az emberek annyira hozzászoktak a háború gondolatához, a tömegnyomor folytonos fokozódása annyira eltomipitotta a tömegek egészséges életérzését, hogy nem rendelkeznek ma már azzal a gondolati és eneriabeli rugalmassággal, amely égsz kétségbeejtő valóságában feltárhatná egy most dljövendő világháború következményeit. A levitézlett világháború a tizenkilencedik század Európájának százados készleteire, tetőpontján álló ipari képességeire, a kapitalizmus száz év óta fegyverrel fegyelmezett tömegeire támaszkodott. Ma egy megroncsolt ipari készültségit Európa, egy moralitásában sül'yedt, anyagi és erkölcsi készleteiből kifosztott, a háború nélkül s a bomlás összes jeleit mutató társadalom végső, eszeveszett marakodása volna az európai háború.Szén nélkül, gépek nélkül, termelésre hajlandó munkástömegek nélkül indulnának neki az. u.n. európai “hatalmak’’ ennek a katasztrófának. A falusi lakosság áttért a családi termelésre, a városi lakosságtól nemcsak megtagadja az élelmiszereket, de nem is termel részére. Az egész világ munkássága szabotál. Mindent militarizálni kellene, a mezőgazdaságot, a gyáripart, a vasutakat, a hivatalokat. De még igy is valószínűtlen, hogy képesek volnának táplálni a várost, a hadsereglet. hogy szénnel tudnák etetni a kazánokat, hogy a legszükségesebbeket, a megrongált vasúti sineket, a hadseregek ruháját, a műszerek hozzávalóit elő tudnák teremteni. Az európai széntermelés lecsökkent a felére, az európai gyapotszállítás ugyancsak a felére, a gépgyártás eg . harmadára, a mezőgazdasági termelés egyharmadára. Uj háború esetén még azt a minimális termelést sem tudnák a munkástömegtekből kierőszakolni, amit ma elvégeznek. Éhez járulnának a nyomortól végső elkeseredésbe kergetett európai lakosság meg nem fékezhető indulatkitörései. Forradalmak és ellenforradalmak tépnék a frontmögötti tömegek testét s a háború rövid időn belül hasonlatos lenne az; őskor ember-állatviadalához, a Rousseau-tól emlegetett bellum omnium, contra omnes-hez, a mindenkinek mindenki ellen folytatott harcánál. Az ember az embernek lenne farkasa. Az értéktelen pénzzel, eszközök híján, fegyelem és tekintély nélkül meginduló általános marakodás oly szerencsétlenséget hozna az emberiségre, a mi az egész kultúra biztos pusztulásával járna. Dr. Frank László. OOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXX)OOOOOOOOOOCKDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Hogyan fog bekövetkezni a szociális forradalom? Irta: Rappaport Károly “Majd, ha-megszereztük a többséget” — mondta Bebel az 1904-i amszterdami kongresszuson. S ez volt a II. Internacionálé uralkodó gondolata. Választási sikereik megrészegítették őket. De akik gondoltak is a forradalom eshetőségeire, mint Vaillant és Guesde, sem beszéltek soha közeli lehetőségéről. * A jelenlegi rendszer reformjait az teszi értékessé, hogy elválasztotta a jobbsóikat a baloldaliaktól, a megalkuvást nem ismerőket a reformistáktól vagy opportunistáktól. A baloldal a szocializmus “végső célját” sürgeti — a szocializálást—a jobboldal szorong és reformokat tervez, melyek véleménye szerint a mostani és a jövő rendszer közötti űrt áthidalják. “A kisajátítás a programmunk” ; ebben foglalja össze az öreg Bebel azt a szenvedélyes harcot, elyet az amszterdamit megelőző drezdai kongresszuson folytatott Bernstein-Vollmarék ellen. A demokrácia volt a szocialisták minden tevékenységének alapja: a többségé kellett, hogy a döntő szó legyen. Ám a demokrácia, legalább mai formájában hibás kétszínűséget jelent. Elméletileg azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll résztvenni abban a nagy politikai és társadalmi harcban, mely az egész vlágot ma két nagy táborra osztja. Gyakorlatban azonban a pénzbárók és nagy birtokosok, a sajtó és a parlament, a kormánynak és magasállásu hivatalnokoknak urai és parncsolói azok, akik a demokrácia mértékét meghatározzák. A háború e tekintetben döntő bizonyiték. A tőkéseknek és nagybirtokosoknak ez a rosszihiszemü kisebbsége, a katonai oligarchiával együtt, volt az, mely a világot a barbarizmusba és ínségbe döntötte. Ez előtt minden szo— 2 —
