Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)

1918-01-19 / 3. szám

ELŐRE KÉPES FO LYÓIRAT

jesen elfogadott tény, hogy adott nép egyénei annál inkább hasonlók, minél inkább közeledik e nép a természeti állapothoz. E hasonlatosság nemcsak az arcra, hanem a testre, mint egészre is vonatkozik. így például közismert tény, hogy hogy a termetben változások a legkevésbé civilizált népeknél a legkisebb.”

Nem vonhatjuk kétségbe, hogy e nagyobb hasonlatosság oka a vad népek életkörülményeinek nagyobb egyhangúságában rejlik. Villerné és Quetelet szerint, nemcsak városlakók és falusi emberek között észleltek termetbeli különbséget, hanem a városokban különböző pályán levő emberek közt is. Van azonban más tényező, amely, szerintem, sokkal fontosabb. A nemzeti típustól elvétve előforduló eltéréseket betegség eredményének tekintették és mint Waitz megjegyzi: “csak ritkán állandósulnak, mivel a nemzeti típus az, mely legjobban áll' összhangban a földdel és az éghajlattal és az illető nép külső viszonyaival.” Föl kell tennünk, hogy bizonyos életkörülményekhez bizonyos szervezet illik legjobban és minden ettől való számottevő eltérés, tönkremegy alétért való küzdelemnek oly fokán, ahol a természetes kiválasztás állandóan működik és testi tulajdonságok nagyfontosságuak, Geoffroy kutatásaiból tudjuk, hogy a közönséges átlagtól testnagyság tekintetében nagyon eltérő egyének —- óriások vagy törpék —- szabály szerint más tekintetben is rendellenesek, észbeli és szaporodási tehetségük gyenge és korai halálnak vannak kitéve. Lawrence szintén megjegyzi, hogy az átlagot sokkal túlhaladó emberek testi ereje nincs arányban nagyságukkal, és hogy “nagyon kevés esetben egészséges, jónövésü és a faj minden jellegzetes vonásával biró ember az olyan, aki az átlagos mérték alatt marad”. Ha 'civilizált népeknél ily eltérések hátrányosak, úgy fokozott mértékben áll az vad törzseknél, melyeknek minden tagja majdnem teljesen egyforma életkörülményeknek van alávetve. Rendellenes jellemvonások virágozhatnak néha nagyon civilizált népeknél, de pusztulásuk biztos oly közösségekben, hol a létért való küzdelem sokkal súlyosabb.

Első tekintetre idegenszerünek látszik, hogy ama, bár csekély jellemvonások, melyek a különböző emberfajok közt való különbségeket alkotják, mások kizárásával bizonyos életkörülményekkel összhangban állanak. Meg kell jegyezni azonban, hogy több tudással haszontalannak, sőt károsnak látszó jellemvonásokat hasznosnak találnánk. Ismerjük néhány különös jellemvonás haszrját, másokét pedig legalább ideiglenesen feltehetjük. Bizonyos, hogy szülőföldjüket elhagyó és teljesen másfajta vidéken letelepedő egyének testi szervezetének tetemes változásokon

kell keresztülmennie, hogy az uj körülmények reá káros hatással ne legyenek. Azonkivül sok testi szerkezet oly benső összefüggésben áll, hogy az egyik rész változása a másikét vonja maga után, bár a legtöbb esetben képtelenek vagyunk ennek okát megjelölni.

Vad embereknél figyelemreméltó az aránylag széles állkapocs, mely kétségtelenül hasznos a természeti állapotban, hol az élelem gyakran kemény és szívós, az állkapocs kést és villát he-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX)

AZ OLVASÓK TÁJÉKOZTATÁSÁRA.

Az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT negyedik évfolyamának megindulásával esedékessé vált az elmúlt évben megjelent folyóirat-példányok beköttetése. Még minden esztendőben gondoskodtunk róla, hogy erős, Ízléses kötésben adjuk az elmúlt évfolyamot azoknak a kezébe, akik ezt óhajtják.

Az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT kiadóhivatala az idén is gondoskodott arról, hogy mindazok, akik óhajtják, a III. évfolyamot beköttethessék. Ehhez szükséges, hogy az összes példányokat a kiadóhivatalba beküldjék, amely aztán $2.00-ért szép ,tartós és Ízléses fedélről és bekötésről gondoskodik.

. . Felhívjuk tehát olvasóink figyelmét erre a kedvező alkalomra. Küldje be az összegyűjtött példányokat, valamint $2.00 bekötési dijat, ha postán akarja visszakapni, akkor megfelelő postaköltséget is mellékeljen. Akik helyben laknak, bármikor maguk behozhatják az összegyűjtött példányokat a kiadóhivatalba.

Egyben arra kérjük olvasóinkat és elvtársainkat, hogy hassanak oda, hogy folyóiratunkat elterjesszék; szerezzenek uj és sok előfizetőt, hirdetőt, hogy folyóiratunk fennakadás nélkül jelenhessen meg. Minden rendelés ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT, 5 E. 3rd St., N. Y. címre küldendő.

lyettesit, a fogak pedig alkalmilag szerszámul szolgálnak. E faji sajátosság, mely tényleg csak a civilizáció alacsony fokának jele, igy könnyen magyarázható a természetes kiválasztás elvével. Minél kevésbé szorult az ember nagy és erős állkapocsra a növekedő civilizációval, annál nagyobb esélye volt a kisebb állkapoccsal született egyének fennmaradásának, ezért idővel aránylag kis állkapoccsal biró faj fejlődött ki. És tényleg Virchow kimutatta, hogy a prognátikus típusoknál az agy nem fejlődhetik ki teljesen.

A kiálló pofacsontok az alacsonyabb fajok másik jellemző sajátossága. Azonban, mint Spencer megjegyzi, a pofacsontok nagysága csak nagy állkapocscsal jár. Más arcbéli sajátosságok: az orrhát mélyedése, elől nyitott, nagyon széles orrlyukak, széles, nagy száj, állandóan nagy és kiálló állkapocscsal és kiálló pofacsontokkal1 állanak összefüggésben, civilizálatlan fajoknál és a civilizált népek ifjúságánál egyaránt; nem hihetjük tehát, hogy az összefüggés tisztára véletlen.

A bőr színét helyesen tekintik a faj egyik főjellemvonásának. Lehetetlen azonban az egyik faj fehér, a másik fekete, barna, sárga szinének meghatározott okát adni. Senki sem tudta még igazolni, hogy a bőr színe az embernek közvetlenül használ. Annyi bizonyos, hogy az nem az éghajlat hosszú behatásának egyenes eredménye. Azt tudjuk azonban, hogy a bőr színe s a test szervezete közt benső összefüggés áll fenn. “Az eltérő színezetek, -— mondja Gödrön, — melyek az emberi faj különféle változatait megkülönböztetik, sokkal kevésbé függenek össze testi tényezőkkel, mint a szervezet legbensőbb jelenségeivel, melyek a tudomány mai állásában még meg nem foghatók s tán örökké titokzatos homályban maradnak.” így a megszokott fiziológiai tevékenység aklimatízációnak nevezett változása, amint látszik, gyakran bizonyos szinvkáltozással jön összefüggésbe, — mely nem függ közvetlenül a nap behatásától.

Tehát bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a faji sajátosságok a különböző fajok életének külső körülményeivel valamely összefüggésben állanak. Azt lehetne ellenvetni, hogy egyforma szélességi fokok alatt s egyenlő életviszonyok közt számos eltérő tipusu törzsre akadunk. Gondoljunk azonban arra. hogy gyakran lehetetlen eldönteni, vájjon az élet körülményei pontosan azonosak-e; hogy vérvegyülés gyakran nagyon összezavarja a faji típusokat s hogy a népek mai lakóhelyüket csak több-kevesebb vándorlás után érték el. Biztosak lehetünk arról, hogy néhány jellemvonást megőrzött a fai előbbi időkből, mikor más életkörülmények közt élt. s minél civilizáltabb, annál valószínűtlenebb, hogy elveszti a reá nyomott bélyeget.

9 —