Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-01-19 / 3. szám
Mérgezésből eredő rossz látás. Meg szokta ijeszteni a szemfájós embert, ha atropin becsöppentése után rosszul lát. Az atropin ugyanis kitágítja a szembogarat és megszünteti a szem alkalmazkodását. Természetesen, ha a gyulladás gyógyultával a szer beesöppentését abban lehet hagyni, akkor a látás megint megjavul. Az orvos figyelmeztetni is szokta betegét, ha atropint kell rendelnie, hogy ennek az orvosságnap pupillatágitó hatása van. Az atropint nadragulyából, belladonából készítik. Ha valakit ennek a növénynek a magvával mérgeznek meg, annak is kitágul a szem bogara. Az olasz belladonna név szép asszonyt jelent s a szépitöszerek között is előfordul. Akadtak ugyanis szép asszonyok, akik ettől a mérges szertől akarnak még szebbek látszani, mert a kitágított szembogár tüzesebbnek láttatja a szemet. Veszedelmesen megrontják a látást bizonyos mérgek, melyek apránként jutnak be az ember testébe. Ilyen mérgek az arzén, a foszfor, az ólom, melyek az ilyen mérgekkel dolgozó munkások látását ronthatják meg. Ha a mérgezés gyógyul, a látás is megjavul, de a látóideg sorvadtéval meg is vakulhat az ember. Vigyázatlanul szedett orvosságok is okozhatnak vakságot, kivált a chinin, meg a féregüzőszerek. Igen gyakran megrontja a látást a pálinkaivás és a dohányzás. Ugyanis az alkohol és a nikotin megtámadja, sőt sorvasztja a látóideget. Nemscak a látás élessége romlik, hanem a színlátás is. Azért, különösen vasúti alkalmazottaknak kell időről-időre a látását újra megvizsgálni. A baj kezdetén a szeszivás meg a dohányzás abbanhagyására a látás megint megjavul; ha azonban a látóideg már sorvadt, tökéletlen marad a látás. Újabb időben a pálinkát és rumot az olcsóbb fa-szesszel (methyl-alkohol) hamisitják. Ez a szesz halálos részegséget okozhat és hamarosan elsorvaszthatja a szem látó-idegét, megvakithatja az embert. Egyéb szemfenéki bajok. Az olyan megvakulást, amikor a szem külsején nem látszik elváltozás s a szembogár tiszta fekete maradt, fekete hályognak szokták nevezni. A szemorvos ilyenkor szemtükörrel a szem belsejében keresi a látás megromlásának okát. Gyakran meg is találja; érhártya gyulladást, ideghártya-gyulladást, vérzéseket, látóidegsorvadást, ideghártya leválást állapit meg. Ezeket szemfenéki bajoknak nevezik. Ilyenek azok az elváltozások, melyeket bujakórság s a mérgezések támasztanak a szem belsejében. Ilyen változásokat okoznak továbbá a vesebaj, cukorbetegség, a szívbajok, az érelmeszesedés, súlyos hideglelés. A nagy fokban közellátó szemek látását megrontó érhártya-gyulladás és az ideghártya leválása is ide tartozik. Az agyvelőbeli bajokat is gyakran a szemorvos ismeri meg, mikor szemtükörrel vizsgálja a látóideget. Azonban az agyvelőbeli bajok nem okoznak mindig azonnal megtalálható elváltozást. A szemfenék még épnek látszik, de például a látótér megváltozásából lehet a baj eredő okára következtetni. Nézéskor a beteg szükebb területet tekinthet át, vagy pedig látóterének az egyik fele hiányzik. Ez a felevakság (hemianopsia) különösen olvasáskor zavaró, mert az ilyen ember csak azt látja, amire reánéz, de ha jobbra nem lát, nehezen találja meg a következő betűket, ha pedig balra nem lát, nehezen talál vissza a sor elejére. A felevakság kezdő szakában az orvos még nem talál elváltozást a szem belsejében, később azonban meglátja a látóideg fele sorvadását. Daganatok. Az olyan, nem gyulladásos természetű daganatok vagy növések, melyeket az orvos álképletnek nevez, a szemen is előfordulhatnak. A szemhéjon elég gyakori a jégárpa, mely nem fakad meg, mint a hamar elmúló gyulladásos árpa. A szemhéj széléből szemölcs nőhet ki, sőt kemény szarvacskává alakulhat. Komolyabb természetű a szemhéj rákja. Az életet is veszélyeszteti az olyan daganat, mely a szemgolyó belsejében fejlődik. Ilyen az a daganat is, melyről a kis gyermekek szembajai között, mint gliomáról szóltunk. Felnőtt embereknek effajta daganata a szarkóma. Az ilyen szemgolyót azonnal kiveszi az orvos, mihelyt a bajt megállapította, hogy a beteg életét megmentse. A szemgolyó mögött, a szemüregben is támadhat daganat, mely a zsmet egészen kitolja. Ezt szintén operálni szokták. ózonban a szemgolyó kitolakodását nem mindig daganat okozza, szemgödörbeli gyulladásból is eredhet, vagy pedig annak az ideges betegségnek lehet nyilvánulása, melyet az orvosok Basedow-betegségnek neveznek. Természetesen ez nem tartozik az operáló beavatkozás körébe, hanem a betegség orvoslásával kell foglalkozni. A gyulladásos kidülledés pedig elmúlik, ha a szemgödöri gyulladás gyógyul. 7 —
