Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-02-04 / 5. szám
AZ IFJÚSÁG MILITARIZÁLÁSA. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A VILÁGHÁBORÚ ALATT AJTÓT NYITOTT A MILITARIZMUSNAK. — A LEGÉRZÉKENYEBB TEREP A KATONAI SZELLEM KIFEJLESZTÉSÉRE: AZ ISKOLA. — A MILITARIZÁLANDÓ AMERIKAI IFJÚSÁG. Irta: ÉBER LÁSZLÓ. I. Bernard Shaw, a kiváló angol iró igy jellemzi a militaristát: “A militarista olyan személy, aki azt hiszi, hogy minden igazi hatalom nem egyéb, mint hatalom arra, hogy öljünk és hogy a gondviselés a nagy batalionok pártján van. De a militarista propaganda terén az elsőség a mi Íróinkat (angol) illeti meg.”. .. Kissé meglepő az angol Bemard Shawtól azt a kijelentést hallani, hogy az angol Írók csinálják a legjobb militarista propagandát, mert a világ tudatában i8~i óta az a felfogás érlelődött meg, hogy Németország a legtipikusabb militarista állam. A valóságban tényleg Németországnak van a legfejlettebb militarista rendszere, különösén az 1870—71-iki porosz-francia háború óta, amikor az azóta szállóigévé lett mondás átment a közvélemény tudatába, hogy az 1870-71-iki háborút a német iskolamesterek nyerték meg. Az angolok, amint Shaw is állítja, elfogadták a német tanitást s felismerték, l’ogv a ijevelő eszközök sorába a milita”’”fa propagandát kell állhani. ha harcos " lVm-t akarnak elérni az angol ifjuság* német uralkodó osztály már előbb '' n p n nroppganda nehezebb részét s n az»rt htt tökéletes militarista hatalom Németország; mig ai angolok lassan haladtak ezen a téren s igy mindég újabb és újabb módokat találtak ki a militarista propaganda fokozására. Ezért mondja Bemard Schaw, hogy az angol írókat áz elsőség illeti e téren. A, világháború úgy gazdaságilag, mint morális tekintetben Amerikára sem tévesztette el hatását. Az amerikai nagytőke egyrészt vérszemet kapott az aranyözön hatása alatt arra, hogy ezt a ránézve hasznothozó prosperitást állandósítsa s minthogy látta, hogy az erősebb az, aki katonailag szervezettebb, megérlelődött benne a gondolat a militarizálásra. A háború láza Európában nagy tömegeket ragadott magával s az ottani uralkodó osztály mozgásba hozott mindent, ami a háborús láz íelszitására, ébrentartására alkalmasnak látszott s igy . megteremtette a — 8 — háború erkölcsét, azt, amely a tömeggyilkosságot erénynek, hazafias kötelességnek tünteti föl. Minden tényezőt, az iskolától kezdve a templomig, a háború szolgálatába állítottak. Az Egyesült Államok eddig is rendelkezett katonai szervezettel, de ez a szer vezet messze mögötte állt az Európai katonai rendszernek, igy az amerikai municiószálli'tók, nagykapitalisták és hadseregszállitók kaptak az alkalmon s rámutatva az európai viszonyokra, amiket a háború szült egyes országokban, propagálni kezdték a fegyverkezést, a preparednesst s az ezzel együtt járó militarista nevelést. Belátták — s az ő szempontjukból elég élelmesen — hogy az amerikai nép a háború hatása alatt jobban kapható a militarizmus befogadására, mint béke időben. És itt is megindult a nagy akció: Amerika militarizálására. Az Egyesült Államok nagytőkései: az acél-, az olaj-, a hadiszert gyártó trustok azonban ráeszméltek valamire, ami nagyon fontos a militarizmus szempontjából; arra ugyanis,, hogy a felnőtt tömeget, amely mégis csak inkább a békés ipari tevékenységre nevelődött, nem igen Iiálás anyag sem a militarizálására, sem pedig a preparedness propaganda céljaira. Tehát a német példa után in'4 r an-Az angol iskolák növendékeit a gyüjtöpersely elé bocsátják, hogy a megtakaritott penny-ket adják oda a hadi alapokra. Ez nagyon jó módszer a hazafias militarista nevelésre.
