Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-02-04 / 5. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre . . . $2.00 Félévre . . . 1.00 Negyedére ... .60 Az "ELŐRE” napilappal: Egy évre . . . $6.00 Fél évre ... 3.00 Negyed évre . . 1.50 Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: "ELŐRE képes folyóirat" 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine Published Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East 3rd Street, New York, N. Y. Joseph H. Geréb, Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24,1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION FATES. For 1 year . . $2.00 For half year . . 1.00 For 3 Months. -. .60 WITH DAILY "ELŐRE” For 1 year . . . $6.00 For a half year . 3.00 For 3 Months. . . 1.50 Editorial and Bus. Office address all communications ELŐ RE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. II. No. 6. New York, Vasárnap, Február 11, 1917. II. Évf. 6. szám Hétről-hétre EGY HÁZMESTERLÁNY ÉS EGY MILLIOMOS. A tőkés, a nagyvagyonu ember gőgösségében azt hiszi, hogy a pénz minden. Minthogy a mai társadalomban a pénznek órási hatalma van, a pénz urai, a milliók gazdái azt hiszik, hogy pénzért minden kapható. Igaz, hogy sok minden megvásárolható /a pénzzel, de hogy nem minden sajátítható ki vele, erre épületes példát szolgáltatott egy Syracuse-i házmesterleány, akinek apja, Edmond Smith többszörös milliomos egyik házában házfelügyelő volt. A milliomos fia beleszeretett a szép házmester-leányba s ez — apja tanácsára — férjhez is ment az ifjú Smith-hez. Négy féVig éltek együtt s a szegény lányból gazdag, úri dáma lett, akit szegény leánypajtásai nagyon irigyelték szerencséjéért. A milliók azonban — ugylátszik — nem boldogították az egykori házmester-leányt. Legalább erre vall a2 a panasz, amely, amennyire jellemző, ép oly csodálatosan naiv is, hogy a milliomosnévá lett szegény lány nem szereti a férjét. Egyszerűen, naivul igy: nem szeretem'a férjemet, s nem is szerettem soha — jelentette ki Mrs. Smith a biró előtt. Más asszonyok, akiket ilyen “szerencse” ér, nem ezt a naiv kifogást szokták használni, hogy “nem szeretem”, mert ez nagy vagyonvesztességgel jár. Találnak ezerféle csattanósabb és- jövedelmezőbb válóokot is. De ez a kis házmesterleány egyszerűen csak eldobta a milliókat a férjjel együtt — mert nem szereti. A magyarázat szinte magától értetődik: A szegény lány férjhezment, mert szülei, rokonai rábeszélték s a milliomos mintegy megvásárolta a pénzével. De most kitűnt, hogy megvehette ugyan a leányt, de sem pénzért, sem másért a lelkét, a szivét, az érzéseit nem tudta megvásárolni: A házmester-leány kész eldobni az irigyelt vagyont, csakhogy érzéseit felszabadítsa. A pénz hatalom ugyan, de nem mindenható! A MUNÍCIÓ-GYÁROSOK ÉS A MAJMOK. Az, hogy a muníció-gyárosok, a hadsereg-szállítók megtöbbszörözték (vagyonukat a háború alatt, köztudomású dolog; most azonban rájöttek arra is, hogy a majmok is nagyon megvannak elégedve a háborúval. Amióta ugyanis úgy a tengeren, mint a szárazföldön folyik a há'boru, nem lehet majmokat szerezni. Ugyanis a majmokon végezték a tudományos orvosi j intézetek a kísérletezéseiket, amit a háború megakasztott. Különböző orvosi intézetek arról panaszkodnak, hogy csak nagyon ritkán s igen sok utánjárással tudnak majmokat szerezni. A majmok' — hála a háborúnak — most nyugodtan hancuroznak az őserdőkben és hízásnak indultak a nagy jóléttől, akár a municiógyárosok, akik dagadásig megszedték zsebüket a véres pénzzel. A fegyverérdekeltségek milliomos urai is ott ülnek fénytől ragyogó kastélyaikban, téli palotáikban, mint a majmok az őserdőben s nem érzik a rettenetes katasztrófát, amely megtizedeli az emberiséget. Csak az a kár, hogy a most virgonckodó majmokra mihamar eljön a szomorú fogság és az idő, amikor a kísérletező boncterem asztalára kerülnek, de a millomos herékre — ki tudja, mikor jön el, nem a kísérletezés, de a tökéletes társadalmi szétboncolás ideje? TÖRVÉNYTEMETÉS. Sok kapitalista törvényre ráférne a temetés, de egyikre sem olyan sürgősen, mint arra, amelyet most Wilson elnök, a demokrácia elveire hivatkozva, — megvétózott már másod izl en Az uj bevándorlási törvény-javas’at ról van szó, amelyet Wilson elnök azért változott meg, mert egy m d sitás van benne, amely szerint veltségi próba azon bevándorol k - rókra, akiket vallási okoknál íog\a ül döztek ki, nem alkalmazható. W'lson azt mondja vétó-indokolásában, hogy ez a módositvány esetleg külpolitikai zavarokat támaszthat a jövőben, amennyiben a bevándorlási hatóságra van bízva annak megállapítása, hogy tényleg vallási okok miatt üldöztek ki valakit valamely orázágból. Most az az eset áll fönn, hogy a törvényhozás az uj bevándorlási törvényt vagy újból megszavazza kétharmad többséggel s akkor az elnök aláírása nélkül is törvénynyé lesz vagy újból az eredeti javaslatot terjeszti be Burnett képviselő. Az eredeti javaslat mellett nem lesz többség, mert azok is ellene lesznek, akik a módositványt megszavazták, ellenben elnöki aláírás nélkül már csak azért nem lesz törvénynyé, mert viszont az eredeti szöveg mellett levők a módositványnyal nem szavazzák meg. Szóval, temetik már a Burnett-billt s ha lesz is harc még körülötte, törvénynyé aligha fog válni.
