Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-02-04 / 5. szám
\ ✓ ó MODCBN NO Hozzászólás a vitához. Az a vita, amelyet ebben a rovatban indítottunk meg, megszólaltatta elvtársnőink egynémelyikét. Múlt heti számunkban közöltük az első választ. Itt adjuk a másodikat is. A vitát képező kérdést megismételjük : “Hogyan, mily módon segíthetik elő jobban az öntudatos proletárasszonyok, a családanyák, gyári munkásnők és munkáslányok a szocialista mozgalmat?” A beérkezett második válasz igy szól: Tisztelt szerkesztő elvtárs! Az Előre Képes Folyóirat jan. 22- én megjelent számában felvetett kér désekre röviden ez a megjegyzésem : Csak 'az öntudatos és intelligensen gondolkozó nő nevelhet osztálytudatos gyermekeket. És ezért föltétlenül szükséges, hogy minden nő a szocialista mozgalomban részt vegyen. Munkásnő nemcsak az, aki a gyárba jár dolgozni, az a nő, akinek a háztartás összes munkáit egyedül kell végeznie, azon kivül gyermekeit is nevelni, gondozni kell s akinek a munkaideje a végtelenségbe nyúlik: az szintén munkás, de bér nélkül. És ezért szerintem nemcsak joga, de kötelessége is az osztályharcban részt venni, hogy gyermekeinek, akiket oly sok fáradtsággal, oly sok önfeláldozással nevelt fel, egy jobb, egy szebb és egy szabadabb életet biztosítson. Ha pedig a munkásanya ezt teljesen meg akarja érteni, akkor szükséges, hogy előadásokra és gyűlésekre járjon, mert csak igy tanulhatja megérteni az osztályharc lényegét, az ellentétet a tőkés- és munkásosztály között. Hogy a társadalom betegségét gyógyítani tudjuk, kell, hogy tudjuk a betegség okát is, az előadások, viták pedig ezt segítik elő. Sok érdekes eláadáson vettem részt és szomorúan kellett tapasztalnom, hogy olyan előadáson is, amely első soriban a proletárnőket érdekli, mint pl. a gyermeknevelés, is alig egy-két nő jelent meg. Igaz, hogy az elvtársak is egy kissé több súlyt fektethetnének az ilyen gyűlésekre, s agitálhatnának — a nők körében is — a siker érdekében. A tanításoknak, vitáknak, előadásoknak csak akkor van sikere, ha azokat a tömeg hallgatja meg s az elvetett eszmét, a lényeges tartalmat szétviszik még nagyobb •körbe. Elvtársi üdvözlettel Steiner Emma, New York. A nő a művészet szolgálatában... A NŐK SZAVAZATI JOGA. Az “Előre” zsebnaptárából. Ha a demokrácia fejlődését és terjedését a nők szavazati jogának elterjedése alapján állapítjuk meg, akkor azt látjuk, hogy Európában a vezérszerep a skandináv államokra esik, mig Amerikában a nyugati államokra. Érdekes tünet az is, hogy Anglia gyarmatai sokkal radikálisabbak, mint maga az anyaország. A nők szavazati joggal bírtak 1916 végén: Norvégia. Előbb csak az adót fizető nőknek volt szavazati joguk, de 1913- Iban a férfiakkal egyenlő választójoA minta, mely szerint a szobrász remek müvét készíti, s a sár, melyében kocsid kerekei megakadnak, egy anyagból valók, csakhogy amazt, egy ember szerető gondja alakította, ezt a sokaság taposta lábaival. Eötvös. Dr. S. H. SEDWITZ okleveles orvos. A Betegsegélyző 49-ik osztályának hivatalos orvosa. Rendelő órák: d. e. g—10, d. u. 1—3 és 7—8-ig. Vasárnap 9—12-ig. Dollár Bank Bid. 523-as szoba. YOUNGSTOWN, — — — OHIO. got kaptak. A női szavazatok száma körülbelül 280.000. Finnország. A nőknek a férfiakkal egyenlő szavazati joguk van 1906 óta. A női szavazatok száma 107.000- re tehető. Svédország. A nőknek csak a városi választásoknál van szavazati joguk. Izland. Az 1911-ben hozott választási törvények a nőknek a férfiakkal egyenlő szavazati jogot biztosítanak. A szavazó nők száma ír.000 Dánia. A nők szavazati jogot nyertek 1915-ben. Ausztrália. A I szavazó nők száma 1,100.000-re tehető, akik szavazati jogukat 190 2-b e n nyerték. New Zealand. A nők szavazati joggal bírnak 1913 óta. A városi választásoknál szavazati joguk van a nőknek Angliában, Skóciában, Írországban és Canadában. Az Egyesült Államokban a férfiakkal egyenlő szavazati joguk van a nőknek Wyoming, Colorado, Utah, Idaho, Washington, California, Kansas, Oregon, Arizona, Alaska, Montana és Nevada államokban. Illinois államban a nőknek részleges szavazati joguk van. — ß —
