Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-07-15 / 22. szám
mindenféle nép vándorolt ba másokat pedig a győztes Egyiptomiak hoztak hadjárataikkból magukkal. Még a hikszöszök uralma alatt, másfél ezer évvel Krisztus születése előtt jelent meg Egyiptom földjén a héber nép. Az Egyiptomban akkor uralkodó hikszo szók szívesen fogadták a letelepülteket, de mikor a hikszoszokat az egyiptomiak kiverték, a győztes fáraók sanyargatni kezdték az idegeneket és igy a zsidókat is. Rabszolgák voltak valamennyien, kőfejtésre, tégla vetésre, csatornák ásására, templomok, paloták és erősségek építésére használták őket, embertelenül Ibántak velük és nemcsak ütötték-verték, hanem gyakran halálra is kinozták. Krisztus előtt 1300-ban a zsidók megelégelték a szenvedéseket és megszöktek az egyiptomi szolgaságból. Hagyományaik szerint Mózes vezette ki őket és vitte uj hazájukba, Kánaán földjére, ahova magukkal vitték már az egyiptomi műveltség ismeretét. A hatalmának tetőpontjára jutott egyiptomi birodalom azonban már nem sokáig maradt független. Ázsiában hatalmas versenytársa akadt az asszírok népének birodalma. Krisztus tus előtt 670 körül Asszárhaddon aszszir király elfoglalta Egyiptomot, a mely 75 évig maradt szolgaságban. Psammetih nevű fáraó veri ki az asszírokat, aztán hozzáfog a birodalom rendezéséhez. Kijavíttatja a csatornákat, utakat, gondoskodik az ipar és kereskedelem fejlesztéséről. A sok jó csele' kedett mellett azonban egy nagy hibát is követett el. Európa déli részén, a mai Balkánfélszigeten elbiben az időben hatalmas, nagymüveltségü nép élt, a görög. Psammetih, részint hogy a görög műveltség Egyiptomban is terjedjen, részint pedig, hogy a hires görög hadsereg szervezetével megismerkedhessék, görögöket hivott országába és azokat mindenféleképen kitüntette. Az idegenek dédelgetése miatt a katonák cserben hagyták a fáraót és az egész hadsereg kivándorolt Egyiptomból a szomszédos Nubiába, ahol magának uj hazát alapított. Psammetih utóda, Nehó, a szuezi csatorna ásatásához kezdett, vagyis össze akarta kötni a Földközi-tengert az Indiai óceánnal, de ennek végrehajtásában háborúi akadályozták. Ettől kezdve a birodalom állandóan hanyatlik. 525-ben Krisztus előtt Kambizesz, a hatalmas perzsa király, a nagy ázsiai perzsa birodalom ura, egyetlen csatával hatalmába keríti Egyiptomot, am^ly 125 évig perzsa uralom alatt állott. 332-ben szabadítja fel a perzsa uralom alól Egyiptomot a perzsa birodalom, meghódítója, a világhíré Nagy Sándor macedón király és ezzel Egyiptom a görög birodalom uralma alá kerül. Sándor iparkodott az egyiptomiak kereskedelmét fejleszteni. Uj kikötő-várost alapított Egyiptomban, melyet nevéről Alexandriának neveznek mai napig, mert a Sándoi név görögül Alexandroz. Ez a város csakhamar a görög műveltség városa lett, 400 ezer könyvből álló könyvtára pedig világhírű volt. Egyiptom a görögök uralma alatt királyokat választott ugyan, de ezek szolgái voltak a görögöknek és semmit sem tettek országukért. Léha, erkölcstelen életükkel, pazarlásukkal, kegyet lenkedésükkel csak siettették az orhzág bukását. Utolsó nemzeti királyuk Kleopátra királynő volt, akinek idejében a rómaiak foglalták el az országot. Maga Kleopátra is félt a rómaiak boszujától és viperával maratta magát halálra. Ettől kezdve Egyiptomot római kormányzók igazgatták. A rómaiak különben nagyrábecsülték a termékeny Egyiptomot és a “birodalom éléskamrájának” nevezik. Krisztus születése után 638-ban a rómaiaktól az arabok foglalják el. A mohamedán vallásu arabok uralma több mint 500 évig tartott. Szaladin nevű mohamedán véget vetett az arab uralomnak, Egyiptomot független országnak nyilvánította és maga ült a trónjára. Az utódai, 1230- ig békében uralkodtak, ekkor azonban Eddin nevű uralkodó 18 ezer főből álló idegen sereget szerződtetett zsoldjába, az úgynevezett mamelukokat. Ezzel fel is bomlott a (birodalomban minden rend. A vad, harcias mamelukok maguk akartak uralkodni és 270 évig mindig maguk közül ültetnek valakit Egyiptom trónjára. Ez alatt az idő alatt állandó volt az országban a zavar, kegyetlenkedés és vérengzés. Negyvenhét szultán uralkodott harmadfélszáz év alatt és közülök csak igen kevesen haltak meg természetes halállal. Legtöbbje összeesküvés, orgyilkosság- 9 -vagy forradalom áldozata lett. Szelim török szultán 1517-ben végét veti a mameluk uralomnak és Egyiptomot török tartománnyá teszi, melyet kormányzókkal igazat. A mamelukok azonban továbbra is megtartották befolyásukat, aminek csak akkor szakadt vége, amikor 1798-ban Napoleon — a későbbi francia császár — elfoglalta Egyiptomot és megtörte a mamelukok hatalmát. A franciák csak néhány évig uralkodtak ugyan Egyiptomban, de a tudomány ezeknek az esztendőknek sokat köszönhet. Napóleon ugyanis Franciaországból a legkiválóbb tudósokat vitte magával, akik sok egyiptomi emlékkel és régi iratokkal tértek vissza hazájukba. 1805-ben a törökök megkezdték Egyiptom újjáalakítását. Csatornákat, utakat építettek, arab és török ifjakat külföldi főiskolákra küldtek tanulni. Utóbb hozzáfogtak a szuezi csatornának már egyszer megkezdett épitéséhez és a világraszóló nagy munkát 1869-ben be is fejezték. Ez a csatorna igen nagy fontosságú, mert megrövidíti az Indiai óceán felől Európába vezető tengeri utat. Amikor 1882-ben a bennszülöttek a súlyos adók miatt lánzongásban törtek ki és nagyon sok európait lemészároltak, az angolok, hogy a rendet helyreállítsák, elfoglalták Alexandriát, majd egész Egyiptomot. Ettől kezdve napjainkig az angolok Egyiptom igazi urai, a szultánnak névleges hatalma a jelen háború alatt már megszűnt az ország fölött. A primitiv művelődések gránittlaja a butaság. Ez az a “szikla”, amelyre az egyház felépült. A római pápát a vatikáni zsinat csalhatatlannak nyilvánította. Ez komoly haladást jelent, mert eszerint legalább a szent atyát már nem lehet megcsalni. Vájjon mikor lesznek végre a hívek is csalhatatlanok ?! A vademberek ha csalódtak a bálványaikban, megverték őket. A bálványok megunták ezt a bánásmódot és égbe költöztek, ahol azóta nyugodalmas életet folytatnak.
