Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-03-18 / 11. szám
(Folytatás és vége.) És ha nehezünkre is esik — mint Göthe mondja — a lelkeinkben élő balgaságtól, valami hibától elválni és belátni az igazságot, amely esetleg kétségbe is ejt, ezt az igazság kedvéért meg kell tenni, mert csak igy leszünk képesek minden emberit megítélni. Mindezen szempontokból véve tekintetbe a szociológia u. n. harmadik irányának, a Marx- és Engels-féle ökonomikus iskolának tanításait, azt fogjuk látni, hogy ez már alapjában ellenkezik a Spencerféle iránynyal, mert míg az ökonomikus faktum csak emberi, addig a biologikus faktum minden organizmusra nézve közös. Ezen iskola tanításai természetesen i az emberi társadalom bizonyos magasabb, i.letve fejlettebb szakával kezdődnek, t. i. ott, a mikor politikus ökonómiáról egyáltalán már szó lehetett. Tehát nem kezdi az emberi társadalom alakulásának tárgyalását onnan, a honnan kezdeni kellett volna, t. i. attól az időponttól, midőn az emberek a reptiliákból és amphibiumokból emberré alakultak át, a mi körülbelül 100 millió év előtt :örtént. Szóval ez rány nem tekinti az ;mberi társadalom nalakulását termézetes evolutiónak, de lem is foglalkozik kérdéssel sokat és gy mindinkább előérbe lép az a körülmény, hogy itt tulajlonképen szorosan vett szociológiáról van zó, a politikus ökonómia, mint a jelen táradalom képe, csak bevezetésül szolgál a övö ideális társadalmi berendezéséhez, a jelen társadalmat, részint pedig megrajzolják a jövő társadalom képét, és megadják az utat és módozatot ennek az elérésére. E kiáltványban a következő passzus képezi az egész tan magvát: “A kommunisták theoretikus tételei nem alapszanak egy vagy másik vílágboldogitó eszméin vagy ideáin, hanem ezen tételek csupán csak általános kifejezései egy a szemünk előtt lefolyó osztályharc küzdelmeinek.” E mondatokból kiviláglik az, hogy a Marx és Engels-fé'.e tanok nem képeznek egy önálló szociológiai irányt, hanem csak a szociológia egyik részével, a társadalom statisztikájával foglalkoznak és ezzel jelölik meg a módozatokat a jövőre nézve. Tehát a politikus ökon.omia nem szociológia, nem is felel meg a tudomány problémáinak, nem öleli fel az emberi társulás történetét a legrégibb időktől fogva, nem igyekszik általános törvényeket felállítani, hanem csak a jelenről beszél, mert érzi, hogy a jelen rössz és ezen segíteni kell. Mindez az előbb említett idézetből, de még Marx egész tanításaiból is kiviláglik és látjuk, hogy ott szociológiái irányról szó sincs. Mindazonáltal a politikus ökonómia valamely szociológiái iránynyal összeköttetésbe jöhet akkor, ha elveinek keresztülvitelében nemcsak a jelen harcaiból, hanem az egész emberiség történelméből levonja a következtetéseket. Helyes szociológiái iránynyal pedig csak akkor fog összeköt(Folytatás a 9-ik oldalon!) Szociológia és természettudomány. Irta: LUKÁCS PÁL. szociális államhoz. A mi pedig a jelen társadalom ily módon való fejlődését illeti, Marx úgyszólván semmit sem foglalkozik, csiípán utal a történelem tanulmányozására. Még világosabb képet nyerünk az egész-A nagy lyukasztó gépek között fürgén dolgoznak a munkások. Ez a gépterem a detroiti Ford-gyár egyik része. ről, ha tekintetbe veszszük Marx és Engels elveinek leggenialisabb összefoglalását, a kommunisták kiáltcányát, melyben ők az ő tanításaik alapján részint bemutatják a — 6 —
