Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)

1917-02-25 / 8. szám

AZ IFJÚSÁG MILITARIZÁLÁSA. HARC A KAPITALIZMUS ÉS A MILITARISTA NEVELÉS ELLEN. — SZOCIALISTA ÖNTUDAT ÉS NEVELÉS. Irta: ÉBER LÁSZLÓ. III. A kapitalista társadalomra jellemző, hogy a krízisek kitörése mindég mo­mentán, meglepetésszerü. Minthogy a kapitalista társadalomban a demok­rácia fogalma megliamisitattik, a nép­uralom — még az úgynevezett demok­rata köztársasági államban is — csak névleges, tényleg pedig az uralkodó osztály tartja kezében a kormányha­talmat, mindig előállhat az az eset, hogy a nép, a tömeg olyan szituáció előtt áll, amelyből csakis úgy bonta­­kozhatik ki, ha végrehajtja azt, amit az uralkodó osztály tervezett. A militarista nevelés ügyében az utóbbi hetekben ez az állapot követ­kezett be az Egyesült Államokban is. Amig csak felkészültségről beszéltek, a tömeg véleményének kialakításában habozott, viszont a kormányzó szer­vek és .tőkés érdekeltségek a helyzetet úgy komplikálták, hogy látszólagosan váratlanul, alapjában véve azonban tervszerűen úgy bogozták az ügyeket, hogy ma az ország katasztrofális meg­oldás előtt áll. Az előre kijátszott tö­meg azelőtt áll, hogy vagy csatlako­zik a militarista irányhoz önként, vagy pedig — kényszerhelyzet elé ál­lítva — a tőkés osztály hatalmon levő szervei törvényhozási utón beliekény­­szeritik az amerikai népet a militariz­­musba azzal, /hogy háborút kezdenek. Amikor ezt a cikket Írom, az ifjú­ság militarizálásának veszélye nem­csak hogy megnőtt, hanem az Egyesült Államok háborúba lépése is kikerülhe­­tetlennek látszik; s meglehet, hogy amikor e sorok olvasóink kezébe ke­rülnek, már háborúban lesz ez az or­szág s ekkor már tulfejlődiött a prob­léma a szocialisták részére, amennyi­ben nemcsak az ifjúság militarizálása lesz befejezett tény, hanem az egész ország militarizálása is folyamatban lesz. Az a törekvés, hogy az Egyesült Ál­lamokban is kötelező katonai szolgálat hozassák be, ha talán bizonyos mér­tékben akadályokba fog eleinte üt­közni, minden bizonnyal megteremti azt, hogy az ifjúságot minden áron mi­litarista szellemben fogják ezentúl nevelni. Az amerikai munkásság a jelenlegi helyzetben csak egy kivezető utat ta­lálhat abból, bogy ezt az országot a háborús katasztrófából, az ifjúságot pedig .a pusztulástól megmentse; ez ut az, amely nemcsak a háború és milita­­rizmus elleni harc irányát mutatja, hanem maga a kapitalista társadalom ellen is felsorakozó öntudatos mun­kástömegeket .a legjobb cél felé vezeti; ez az ut: az osztályharc, a szocializ­mus. A militarista nevelés elleni harcnak most egybe kell forrnia a kapitalizmus elleni harccal annál inkább, mert hiába küzdenénk .az egyik ellen, ha a tápláló talajt nem iparkodnánk feltúrni és megtisztítani. Az Egyesült Államok jelenlegi válságos helyzete élénken mutatja azt az egybeforrtságot, ami a tőke és a háború, a kapitalizmus szö­vetsége és a katonai rendszer között megvan. Mennél erősebb, dusabb, fej­letteb a kapitalizmus, annál inkább iparkodik (fegyveres hatalomra szert tenni, nemcsak azért, mert háborút akar, hanem azért is, hogy a netalán túltengő hatalom ellen irányuló for­radalmi akciót is illő (határok közt tudja tartani. A hadsereg nemcsak a külellenság ellen kell a tőkésnek, ha­nem .a belső ellen is, amely létét és tár­sadalmát fenyegeti. Természetes, hogy a szocialista fel­fogás megegyezik abban, hogy ebben az országban nem lehet kizárólag anti­­militarista harcot folytatni a munkás­ságnak, mert .az ilyen természetű ak­ció eredménye csak részleges Jehet; harc kell, még pedig teljes és elszánt harc, amelynek megvan a gyujtóanya­­ga is, az az anyag, amely eddig — leg­alább olyan mértékben, mint más mi­litarista államban — itt nem volt.­Amerikában eddig csak á munka — 7 — törte le már korán a proletárgyerme­keket. Az amerikai ipari viszonyok, a munkások bizonytalan kereseti vi­szonyai szinte lehetetlenné tették a család fentartását. Az amerikai kapi­talizmuson szemlélhető legélesebben az a hatás, hogyan rombolja szét a ka­pitalizmus a családot, amelynek tag­jait elszakítja egymástól. Egy képet láttam valamelyik angol agitációs fü­zetben, amely egy munkásanyát ábrá­zolt, amint a magasból lerepülő babát fogja föl kezével, az aláirt magyará­zat igen találó: “elítéltetett, hogy él­jen!” Valóban, a proletárgyermeknek az élete — büntetésszámba mehet. Ez az éles szatíra rámutat arra, hogy a mikor egy proletárgyermek megszü­letik, — számára az élet épen olyan súlyos tény, mint akit halálra ítélnek. Ezt az állapotot a militarizálás még súlyosbítja, amennyiben a megélhetés­ért folyó súlyos harcot megtetézi azzal, hogy a szülő aggódó szemei elé idézi minduntalan azt a veszélyt, amelybe minden ifjú kerül, ha köteles harcba menni. Akik megértik a tőkés osztály tö­rekvéseit, felismerik a veszély nagy­ságát is és felfogják az osztálytharc fontosságát, amely hare Amerikában egy ténnyel bővült: harcolni kell a ka­pitalizmus és militarizmus ellen egy­aránt. Szocialista öntudat és nevelés. Az ifjúság militarizálásában rejlő veszélyt a .munkásság csak úgy ismer­heti föl, ha öntudatosan tudja megbí­rálni a tényeket. Az a munkás, aki sem a gazdasági, sem pedig a politikai indító okokat nem ismeri, amelyek megadják a tőkés osztálynak azt az erőt és hatalmat, amellyel rendelkezik, az nem tudja megérteni kötelességét sem magával szemben, sem osztályos­társával szemben sem. A szocialista propaganda célja a (Folytatás a io-ik oldalon:)

Next

/
Thumbnails
Contents