Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-17 / 48. szám
JACK LONDON ÉLETRAJZA. Mult heti számunkban Sienkiewicz Henrik viláighirü lengyel irómüvész arcképét hoztuk életrajzi adatokkal kapcsolatban. Most egy másik, talán még híresebb, de hozzánk, proletárokhoz mindenesetre közel álló elhunyt amerikai nagy Íróról kell beszámolnunk, aki Írásaival és életével nemcsak feltűnést keltett világszerte, hanem — különösen legkiválóbb müveiben —■ örök emléket is állított magának az irodalomtörténetben és a világkultúrában egyaránt. Jack London egyike volt Amerika legtipikusabb egyéniségének. San Franciscóban született 1876-ban. Nyugtalan természete már gyermekkorában erőt vett rajta. Öt éves korában már irt és olvasott és 8—-9 éves korában megizlelte a “cowboy” (csikós) életet. Később Ooakland, Cal. városba került, ahonnan 11 éves korában megszökött és San Franciscoba gyalogolt, mert “kalóz” akart lenni. Itt a hajósok részére végzett apróbb szolgálatokat a sorházakban és azok tartották el. A durva matrózok között elsajátította azok durva szokásait és már mint gyermek úgy birta az italt, mint a matrózok legtöbbje. A tanulás iránti vágyát azonban még ez az élet sem tudt$ elnyomni. Miután egy darabig hajósinas volt, visszatért San Franciscoba, tanulni kezdett és szülei segítségével főiskolai hallgatóvá lett. ÚJABB KOZMIKUS ELMÉLETEK. (Folytatás a 4-ik oldalról.) gáznemii anyagokból állónak tekintik, melyek a földkéreg szilárd s részben cseppfolyós páncélja alatt nagy nyomás alatt férnek meg. Meglevő égi testekben tehát előfordulhatnak izzó gáztömegek, olyan körülmények között ellenben, amilyeneket a Kant-Laplace-<féle elmélet feltételez: igen nagy kiterjedésben, igen ritka állapotban, nem fordulnak elő. A Kant-Laplace-féle elmélet feltevése az, hogy az úgynevezett ködfoltok azok a gáztömegek, melyekből naprendszerek keletkeznek. Mik tulajdonképpen a ködfoltok? Ezek tényleg az égi testek között elterülő óriási — a Napnál gyakran néhány milliószőr nagyobb — gáztömegek, melyek azonban igen ritkák — s ami a fentebbiek szerint ezzel együtt jár — igen alacsony hőmérsékletűek: 223 fok Q az abszolút hőmérséki skálán kifejezve 50 fok körül lehet a hőmérsékletük. Emellett szól a szinkép-Nyughatatlan természete azonban innen is csakhamar elűzte. Elment Alaskába aranyat keresni, majd ismét matrózzá lett. Majd visszaétrve Californiába egy darabig mint napszámos dolgozott a jutta gyárakban. Mint “hobo” (csavargó) bejárta az egész országot és nem egy helyen a rendőrséggel is meggyűlt a baja. Útjáról mindig szép levelei et irt az anyjának, aki egy alkalommal rávette, hogy a “San Francisco Call” nevű lap 100 dolláros pályázatán vegyen részt egyik utleirásaval. London megfogadta anyja tanácsát és egy kis elbeszélés keretében megírta japáni útját. Az elbeszélés megnyerte az első dijat és ezzel London élete forduló ponthoz jutott. Ez időtől kezdve állandóan dolgozott. Regényei egymásután jelentek meg az ország leghíresebb folyóirataiban, azután pedig könyv alakban. London népszerűsége az utóbbi időben olyan nagy volt, hogy kétségkívül őt tartották Amerika legnagyobb regényírójának. Regényeinek tárgyát leginkább a nyugati államok népéletéből meritette, amelynél jobb ismerője nálánál senki nem lehetett. Legjobb munkája a “The Call of the Wild” (Az őserdő hivó szava) cimü munkája, amelyben mesteri tollal írja le a Canada és Alaska örökös hómezőin folyó életet. Jack London csaknem egész életén át összeköttetésben volt a szocialista mozgaelemzés eredménye is, mely a ködfoltokat általában hidrogénből, héliumból és a földön eddig ismeretlen nebuliumból állóknak jelzi. A ködfoltok elektromos állapotuk következtében világítanak, elektromos állapotba pedig úgy kerülnek, hogy a világűrből szüntelenül elektromos töltésű részecskék, úgynevezett “kozmikus por” jut beléjük. Annak a kérdésnek taglalása, hogy mi hajtja, mozgatja e porszemecskéket a világűrben, egy uj kozmikus tényezőnek a megismeréséhez vezet, melyet eddig kevéssé ismertek és méltattak: ez a fény nyomása vagy másképp sugárzó nyomás. A NÉGYLÁBÚ KÍGYÓ A simatestü kigyóról nem igen hinné el az ember azt az igazságot, hogy valaha százezer vagy millió esztendők előtt négylábú hüllőből fejlődött ki, hogy mozgékony, végtag nélkül csuszó-mászó testének valaha, az ősidőkben voltak végtagjai, lommal. “Miért lettem szocialista” cimü könyvében azt irta, hogy egyszer csavargásért elfogták New York államban és 30 napra a börtönbe zárták. Ez a 30 napi börtön terelte figyelmét a szocializmus felé. Midőn 1897-ben a szocialisták nagy harcot folytattak Californiában a szólásszabadságért, London volt az első, akit a rendőrség letartóztatott. Egyszer a szocialista párt California állam kormányzói állására is jelölte. Néhány hónappal ezelőtt kilépett a szocialista pártból azon megokolással, hogy az nem elég radikális. London még mint hires iró is csaknem olyan nyughatatlan életet élt, mint azelőtt. Ha valami nagy esemény történt valahol, neki ott kellett lennie. Az orosz-japán háborúban mint haditudósító vett részt. A mexikói forradalmárok között is megfordult. Legutoljára 1912-ben ment nagy útra, amidőn egy kis vitorlás hajón feleségével együtt elindultak Seattle város kikötőjéből és több mint három hónapon át semmi hir sem érkezett felőlük. Rokonaik már azt hitték, hogy a kis hajó elveszett, midőn Honoluluban kikötöttek, mert már minden élelmük elfogyott. Utosó kívánságához képest, holttestét krematóriumban elégették. Temetése minden szertartás nélkül folyt le. Halálával az amerikai irodalom legkiválóbb munkását, a világirodalom pedig egy tüneményes irómüvészt vesztett benne. Hires regényei magyar nyelven is megjelentek. amint vannak ma is közeli rokonainak, a gyikoknak. Pedig vannak gyikfajok is, amelyeknek [lába annyira visszafejlődött, annyira “csökevényes szerv” már, hogy gyorsabb mozgásnál alig veszik hasznát és van kígyó, amelyet négy láb hoz közel a gyikhoz. Ércsiklónak nevezik a németek és a Földközi-tenger körül tanyázik. Far kának és hátának izomzata egészen kigyószerü, sokkal erősebb a gyikénál, — de négy parányi lába lóg ki a kigyótestből. A lábnak haszna nincs ránézve, a természet csak őseire emlékeztetőül hagyta meg neki. Annyira apró ez a csökevényes szerv, hogy az élő állaton is nehéz megkülönböztetni. A csökevényes szerv nemcsak nagyság és használhatóság, hanem tagozottság dolgában is visszafejlődött. Az öt ujjból már csak három maradt, mint a lovak háromujju ősénél s ha még százezer évekig élne -ez a kigyófajta, bizonyára egy kis csontkinövéssé zsugorodnék ez a három ujja, eltűnnék, mint a többi kigyónál, amelynek a három ujju lábban sincsen már származásjegye.
