Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-10 / 47. szám
vfV: r r ' .t'• 1 >’• ; muRjPHi jRHŰMO ' jBh Szüksége van rá. A lipótvárosi iró. Az úgynevezett irodalmi kávéházakban meg szokott fordulni egy véna, de gazdag ifjú, akinek az apja ismert nagykereskedő. Az ifjú elbeszéléseket ir, amelyek hetedrarigu lapokban látnak hébe-hóba napvilágot, minden egyes esetben kinos protekcióból kifolyólag. Egy-egy ilyen tárca ügyében három-négy pénzember, képviselő, városatya jár az illető szerkesztő nyakára, amig az, szegény, végre is kénytelen közölni a novellát, miután házilag alaposan megfésültette. Találkozik a büszke apa egy öreg kritikussal. Persze, a fiáról kezd neki beszélni: — Olvasta a fiam elbeszélését? — Olvastam? — Nos, milyen? — Csapnivaló. Az apa kissé elkedvetlenedik. De azért megpróbálja, hátha ki tud csikarni az öreg íróból egy jó szót. Faggatja tovább: — De a stílusa csak szép? — Rettenetesen rossz. — Hm. De a témája csak eredeti? — A leglopottabb. Nem is lehet lopot tabb. — Hm. De a filozófia, ami benne végigvonul .. . — Ostoba. Az apa végleg elkeseredik. Aztán hirtelen felragyog az arca. Eszébe jut valami. Diadalmas mosolylyal mondja: — De... látná csak azt a gyönyörű dolgozószobáját!---------o--------Modern írónő. — Az ön felesége írónő? — Sajnos! A mit főz, az nagyon sós és a mit ir, nagyon borsos.---------o--------Stilus. Nótás Gergely ügyvéd, ha pert veszt, igy értesíti kliensét: — Tudatom önnel, hogy Bagoly Péter elleni perét elvesztette. Ha pedig a pert megnyeri, igy ir: —' Tudatom önnel, hogy Bagoly Péter elleni perét megnyertem.---------D--------Fizika. Fiatal mama (a dajkához): Maga ostoba. 38 fok Celsius a viz és ebben akarta a gyereket megfürdetni? Dajka: Ugyan nagysága kérem, ért is ez a gyerök a celziuszhó. — Mit keresel annyit a büntető törvénykönyvben? — Egy hiányt. Ismeri. — Úgy látszik, kávéházban voltál. — Miből látod? — Uj felöltő van rajtad.---------o--------Jól iserik. Igazán, nem tudom, hogyan szólítsam: Doktor urnák, vagy tanár urnák? — Oh, nagysád, mindegy. Vannak, akik vén szamárnak neveznek... — Oh, azok bizonyára már nagyon jól ismerik...----------0---------Figyelmes deák. Tavaszkor. — Hány órája van a napnak? — Huszonöt. — Ugyan. Talán huszonnégy? De hiszen a tanító ur azt mondta tegnap, hogy a nap egy órával hosszabb lett!?----------O----------TALÁLD KI! Egy angol nő, mint bányász. Meg kell a társnőjét keresni ezen a képen. Megfejtők vágják ki és megjelölve, 2 cent bélyeggel együtt küldjék be, hogy a jutalomfüzetet megkaphassák. Divat. —Eljösz ma egy literre a “Barna mcu vébe?” — Nem, én szecessziónista vagyok és a “kék oroszlánba” járok.---------o--------Szállodában. Szobalány a vendéghez: — Uj törülközőt adjak?... Kérem, tiz ember is használta már ezt a törülközőt és egy szót sem szólt, pedig maga félig sem oly piszkos, mint ők voltak.---------o--------SZERKESZTŐ ÜZENETEK. A. D. Perth Amboy, N. J. A humoros dolgok nem sikerültek, de talán egy-kettő átjavitva elfogadhatóvá lesz. Szabó I. Newark, O. Nem tudjuk helyes-e a megfejtés a leírás szerint. Tessék kivágva beküldeni. Egy munkás, Chicago, 111. Nem közölhető. Péterfi Jenő, New York. Megkaptuk és köszönjük. Adós maradt nekünk egy válasszal; megismételjük a kívánságunkat: szeretnők ismerni a cikk íróját. Szomor J. Newark, N. J. Jönni fog. Köszönjük. Jaeger S. Chicago, 111. Pontos és korrekt. Üdvözlet. Amint látja, New York atlétái is megtalálták a saját rovatukat. Egy nő, New York. Hosszú levelében néhány igazság is van. A levél befejező részében tett kijelentése azt bizonyítja, hogy abban a rovatban többször olyasmi is megjelenik, ami önt és az önnel egyformán gondolkozó — helyesen gondolkozó — elvtársnőket is kielégíti. Azonban mindig ilyen cikkeket közölni nem ésszerű, mert vannak viszont olyan olvasóink is, akik még szeretik a könnyebb, a nők életkörébe vágó apró-cseprő dolgokkal való bibelődést. Ami a felvetett kérdéseket illeti, szives figyelmébe ajánljuk, hogy nekünk nemcsak női rovatunk van, hanem sok más is és ezeket is ugyanannak a munkaerőnek kell ellátni, aki az egész lapot elkészíti. Olyan értelemben szerkeszteni egy rovatot, ahogy ön kívánja, ahhoz külön rovatvezető kell, ami jó volna, ha volna, de egyelőre nincs. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha valamelyik elvtársnőnek hasznos és értelmes mondani valója van. azt minden akadály nélkül megne tehesse. Nekünk az olvasók tömegének az igényeivel is számolnunk kell, mig az egyes olvasók csak a saját szempontjukból Ítélnek és — mint ön teszi — a saját felfogásuk szerint szeretnék az óhajaikat kielégíteni. A 45-ik számban megjelent képtalányt helyesen megfejtette: Albert Deményi Perth Amboy. N. J.
