Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-10 / 47. szám
1 I SAKK-ROVAT Rovatvezető: DÖRNBACH JÁNOS SPANYOL JÁTÉK. Játszották a pétervári négyesversenyen, 1913-ban. Világos: Sötét: Alechim Duras 1. e—4 e—5 2. H—f3 H—c6 3. F—fo-5 a—6 4. F—a4 H—fb 5. V—e2 b—5 6. F—b3 B—b8 7. a—4 B—b8 8. aXb aXb 9- d—3 — Ez a folytatás valószínűleg mégis csak erősebb, mint a szokásos 9. H— 03. Az 1885. Hamburgi verseny Bird —Englisch játszmájában 9. o—o, o—o 10. d—3, d—6: 11. F—g5, h—6 12. F—e3 történt. 9......... d—0 10. F—e3 F—g4 11. h—3 F-hs Ez csak tempóvesztés: 11. ........FX 13, 12. VXfß, H—d4 stb. könnyen kiegyenlíti az állást. 12. Hb—d2 # 0—0 13. 0—0 H—d4 Ebben az állásban nem jc V—ey volt helyén. > *3......... Szükséges, mert 14. .... FXd4 13. g4> R—g6; 16. HXd4 utána f—4 világosnak igen erős állást adna 15. HXf3 eXd4 16. e—5 V—e7 Jobb volna 16........dXe5 V—d6 stb. 17. VXeS, 17. Bf—ei Bb—e8 18. V—d2 dXes 19. BXe5 V—d6 20. V—g5 BXe5 Számításba jön 20........h—6. 21. HXe5 V—bő A fenyegető HXf7, BXf7, B—a8f ellen védekezés, de gyönge. 21......... g—6 jön számításba. : j r 'i "~"y"Ty 22. g—4! F—d6 23. HXf7 .... Világos a jobb állásban erélyes támadással dönti el a játszma sorsát. A FÖLD ARANYTARTALMA. 23-BXf7 Amennyire az emberiség története nyúlik, mindig ott szerepel az arany, mint ér24. V-f5 g—6 x ték- és cseretárgy és már a ködös hajdan-25. V—e6! K—g7 kor is keleti uralkodók mesés aranykincsé26. VXÍ7+ K—hő ről beszél. Hogy milyen aranymennyiség 27. F—e6 feladja volt akkor az emberiség birtokában, azt SAKK-HIR. A N. Y. Magyar Munkás Sakk Körben november 26-án érdekes szimultán előadást tartott Dr. Faragó Ödön ismert sakkozó. Dr. Faragó 15 ellenféllel mérkőzött és 14 játszmát meg is nyert, egyet azonban vele szemben Poremba János, a N. Y. M. Sakk Kör tagja nyert meg. Dr. Faragó nagyon ügyesen és gyorsan játszott úgy, hogy a szimultánt egy óra és 50 perc alatt befejezte. A szépen sikerült előadás nagy érdeklődést keltett a Sakk Kör iránt. 31. SZÁMÚ FELADVÁNY. Dr. Gold Samu, New York ABCDEFGH Világos indul és két lépésre mattot mond. A 29. számú feladvány megfejtése: 1. F—bi! stb. HÁNY CSILLAG VAN AZ ÉGEN? Roberts A. W. angol csillagász érdekes adatokat közöl arról, hogy hány csillag ragyog az égen. Azt állítja, hogy a föld déli fél-égboltozatán csak szabad szemmel 5600 csillagot számlált, tehát az égboltozaton körülbelül 10.000 szabad szemmel látható -csillag van. A közönséges színházi látcsövön nézve már 100.000 csillag látható, mig a Yerkes-féle messzelátóval 200 milliót lehet látni. Roberts dr. szerint, ha az égboltozatról a modern fotografáló messzelátóval fölvételt csinálnának, legalább 500 millió csillag mutatkoznék. ma már megközelítőleg is bajos megbecsülni, de ha a régi irók nem túloznak nagyon, ez a kézenforgó aranymennyiség a perzsa birodalom idején nem lehetett sokkal kisebb a mainál. Az ókor aranykincsei közül alig maradt ránk valami: részben az óceán födi, részben más anyagokkal kötődött le, részben a földbe temették el. A civilizált emberiség mai aranygazdaságát Amerika fölfedezésétől keltezik; sőt még az is nagyon kérdéses, hogy a legrégibb amerikai aranyból van-e még nekünk számottevő maradványunk. Soetbier és Biedermann kiszámították, hogy Amerika fölfedezése óta mennyi aranyat termeltek. 1900 végéig ennek az aranynak az értéke körülbelül 5° milliárd korona. Ez a menynyiség olyan aranykockát ad, amelyiknek élhossza 9.2 méter, tehát egy tágasabb helyiségben kényelmesen elférne, hanem a súlya — az 300.000 mázsa. A SZEMÜVEG EREDETE. Tapasztalat bizonyltja, hogy a vad népeknek kitűnő látásuk van. Az indián például észreveszi a levegőben repülő sast már akkor, midőn mi még egyáltalában nem, vagy kicsi pontnak látjuk. A mi szemünk látóképességének visszafejlődésére nagy hatással van a mesterséges világítás, az életmód és a foglalkozás. A kultúra folytán mindinkább finomodó, gyengülő emberi szervezet 'kevésbé képes a természeti ellenhatásoknak megfelelni. Szükséges volt tehát gondoskodni oly eszközökről, melyek e hiányokat legyenek hivatva kisegíteni. így a meggyengült látóképességet üvegek alkalmazásával igyekeztek pótolni. Az üveg feltalálásával tehát kezdetét veszi a szemüveg alkalmazása. Legelsőre Plinius történetíróra hivatkoznak, ki Nero császárról jegyzi föl, hogy a gladiátori viadalokat színes üvegen szokta volt nézni. Az általános megállapodás azonban a mellett szól, hogy a szemüveg Salvino d’Armatotól származik a XII. századból; bár már az arabok is foglalkoztak nagyitóüvegek készítésével. A legelső szemüvegek csiptetővel voltak a homlokra erősítve, csak később fejlesztették a kényelem szempontjából a mai alakjára. Van valami ezerszerte veszedelmesebb a burzsoánál: — a burzsoá-müvész, aki arra van teremtve, hogy közbenjáró legyen a közönség és a zseni között, de elrejti egyiket a másik elől. Baudelaire. — 16 — u
