Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-03 / 46. szám
Az állat és az ember. A természettudomány szinte önmaga előtt büszke önérzettel dicsekedik, hogy az ember a teremtés koronája. Az embernél tökéletesebb lénye — legalább is természettudományi ismereteink szerint — nincsen az élő világnak. Tökéletesebbek vagyunk, mint az iramodó szarvas a mely gyorsan és kitartóan mértföldeket fut; tökéletesebbek vagyunk, mint az állatvilág királya, az oroszlán, melynek nagy, rettenhetetlen az ereje; tökéletesebbek vagyunk, mint a vízben úszó hal, a levegőnek röpdöső madarai — mert mi mindent tudunk. Tudunk robogni, száguldani jobban a szarvas nál. Nincsenek olyan gyorsan futó lábaink, de tökéletesebbek közlekedési 'eszközeink: a vasút, az automobil, a hajó, a röpülő gép. Erősebbek vagyunk a légi erősebbnél: vannak' fegyvereink, géppuskáink és ágyúink. A természet fölött nagy hatalomra tettünk szert; minden engedelmeskedik nekünk és csak éppen akkor veszítjük el fölényünket, amikor a 'természet megvadul, amikor tornád > vagy árvíz, vagy föld rengés lep meg bennünket. Tökéletességünknél fogva általában uraljuk a természetet. E föltűnő itermészeti kimagasló nagyságunkban is kicsinyek vagyunk. Nagyon kicsik. Gyöngébbek, gyávábbak vagyunk a nyúlnál is. állat. Ha szomjasak vagyunk, nem merjük meginni másnak az italát. Ha álmosak vagyunk, nem merünk lepihenni más ágyába, mint a fáradt, kimerült állat a szabad természetben. A hatalmas, nagy ember, aki a természeti fejlődés legmagasabb fokán áll, aki a legtöbb s legváltozatosabb képességekkel rendelkezik, tehetetlen az embertársával szemben. Hogyrn szárítják a gyufaszálakat még mielőtt rajtuk volna a foszforkeverék. A nyers szálakat jól kell kiszárítani, mert ha ez nem történik, akkor a kész gyufa nem gyullad meg. Ez a gép 500 doboz gyufát válogat,, csomagol és elrendez egy perc alatt. Csodálatos fürgeséggel készíti el a legkisebb gyufaskatulyát ez a kombinált gép s csak igy lehetséges az ár alacsonyságát elérni. Ez a gépezet óránként egy millió gyufaszálat mártogat meg s nagy vigyázattal kell eljárni, mert ha egy szál meggyül, akkor valamennyinek vége van s az egész gyár veszedelemben forog. madár könnyebben megtalálja eledelét, noha az ember egyre csak dolgozik. Hány évezrede lehet már, hogy az ember különválva a fejlődésben, munkához fogott. A munkát azért eszelte ki az emberi ész, hogy az ember megélhessen. Oh és hány ember van, aki még mindig dolgozik, de élnie nem lehet? Az embernek nem a természettel kell viaskodnia az életért, hanem az emberrel. A természet nem vonhatja meg az embertől a lét szükségleteit, hisz mindennek ura az ember. A természetnek nincs is, nem is lehet ellenvetése az ember élete ellen. Csak az ember nem hagyja élni az embert. Nagy harc, küzdelem folyik a természetben is. Fajok egymás ellen, egyfajtájuk a saját vérrokonaikkal szemben megsemmisítő harcokat visznek. A madarak kilesik. a magasból az úszkáló halakat vagy növényeket. A farkas elrabolja Itt az egyes dobozokat csomagolják és mintegy io millió skatulya gyufa kerül naponta a polcokra. A gyufagyári munkásnők roppant ügyesek szakmájukban, noha gyakran adják meg egészségükkel az árát. magának a bárányokat. Mindez megvan a természetben is. Még se folynak olyan harcok a természetben, mint a társadalomban. Az emberek fegyveresen állanak egymás ellen. Az emberek minden összecsapására vér folyik és a halál ' jelentkezik. Ugyan miért is kell ember keze alatt embernek elpusztulnia? Mert az emberek is enni akarnak! Az oroszlántól nem félünk, de félünk A fecske a maga kis fészkében több önmagunktól: az embertől.. menedéket talál, mint az ember a nagy vi-Ha éhesek vagyunk, nem merünk úgy az lágban, amelyet fölépített hajlékokkal étel. eledel után nyúlni, mint a kiéhezett A kis hangya jobban jóllakik, a repdeső A francia forradalom nem volt — “forradalom.”, nem volt fölszabadítás; csak privilégium átutalás volt; á szociális elnyomatásnak átugrása a nemesség kezéből a polgárság, a még vadabb uzsorás kezébe; megteremtette a íettenetes kapitalista társadalmat. — 8 —
