Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-12-03 / 46. szám
Japánország régen! [és ma. Hogy a kultúra ereje aránylag nem is nagy idő alatt mennyire át tudja alakítani a lelkeket, egész nemzetek fölfogását, erre roppant jellemző az, amit egy angol lap Japánország múltjából közölt. Ma elhinni is bajos, pedig valóság, hogy még 1853-ban is halállal lakolt az a keresztény ember, aki Japánország földjére merte'tenni a lábát. A papi uralom halálos gyülölséget szitott minden japán ember lelkében az idegen ellen és a kínai boxerek nem gyűlölik jobban a fehér ördögöket, mint ahogy a japánok gyűlölték az európai embert. Ma is megvan még, de persze csak mint letűnt kor emléke, egy 1,852-ben kiadott ediktum, amelynek fára és kőre festett szövege igy szól:“A mig a nap a földre süt, keresztény ember Japán földjére ne merészkedjék és vegyék tudomásul mindenek, hogy ha akad ilyen vakmerő, leütjük a fejét, amint lábát az országba beteszi, ha az illető Spanyolország királya, vagy éppen maga a keresztény Isten lenne is.” Ma már például az angol királynak aligha kellene ilyen barátságtalan fogadtatástól tartania, de nála kisebbrangu kereszténynek sem. A klubélet Japánban. Mióta Japán is részt vesz a világháborúban, élénken érdeklődik az egész világ Japán belső élete iránt. Ebben a csodálatos országban, amely pár évtized alatt óriási léptekkel haladt előre, természetesen az egyesületi szellem is nagy mértékben ki van fejlődve, talán még jobban, mint Európában és Amerikában. A klubélet ősidők óta virágzik a felkelő nap országában és a legnagyobb szerepet játszsza az ember mindennapi életében. Nem ritka és nem szokatlan ott, hogy sok ember tiz-husz olyan különböző jótékony és társadalmi klubnak a tagja, a melyeknek főcélja az, hogy a tagoknak minél több alkalmat nyújtson az ünnepi összejövetelekre. Tokióban ötezer különböző egyesület van, kezdve a Vöröskeresztegylettől a szakállas vagy a ragyás emberek klubjáig. A japán klubbokban nagyon kedélyes élet folyik, pompásan mulatnák az emberek, a minek bizonysága az is, hogy a vasúti utasok klubjának mulatságai száz és száz gésa szórakoztatja táncával a társaságot. Japán szentek. A japánok szent városa, ahová az A VILÁG LEGÖREGEBB ÚJSÁGJA. A legrégibb újság a világon, a kínai “Csing-Pao” mely most kezdte 1000-ik évfolyamát. Minden eddig megjelent számából egy példányt a pekingi '(Kina fővárosa) levéltárban őriznek. istenfélő sárgák búcsúra járnak, Kioto. A szent város 2000 temploma közt van egy, amely nem kevesebb, mint 33.000 japán isten szobrát rejti magában. A belépőt áthatatlan sűrűségű szoborerdő fogadja. Mindegyik szobor kezeiben két másik szobrot tart és a szobor-pyramis egészen a tetőig emelkedik. Ezen a kőszenteken kívül a japánoknak élő szentjeik is vannak, szentté nyilvánított házi állatok vagy vadállatok. így az egyik templomban száz szent róka, egy másik templomban pedig háromszáz szent kígyó van. A legszentebb állat azonban a borz, — 2 — melyet áldozatokkal engesztelnek ki az oltárokon, mert jaj annak, akire rosszindulatú tekintetét' ráveti. így a japán babona szerint különösen veszedelmes dolog a borzzal éjjel, holdfénynél találkozni, a mikor első lábával a hasán dobol. A kit ez a balsors ér, annak a legborzalmasabb módon kell elpusztulnia, de szerem cséré .eddig senki sem találkozott borzzal olyankor, a mikor a lábait dobverőnek, a hasát pedig dobnak használata. A japánok intézményei. Jellemző sajátsága Japánnak, 4 tengerben elnyúló hosszú országnak, hogy mintegy 11.000 kilométer hosszú partvonala van. A háromezer szigetből álló Japánnak egész területe alig 400.000 négyszögkilométer s ezen negyven millió ember él. Ezzel szemben például a 16 miliő négyszögkilométer terjedelmű ázsiai Oroszországot, Szibériát alig 7 millió ember lakja. Természetes tehát, hogy Japánnak kicsiny a területe ahhoz, hogy'rengeteg lakossága elférjen és megélhessen rajta. Ezért volt tehát szüksége Japánnak a tenger másik oldalán elnyúló Koreára, a hova tultömött lakossága kivándorolhat, megtelepedhetik. Mert Korea 220 ezer négyzetkilométernyi területén mindössze csak tiz millió ember él. Japán egész területén a hegyek és völgyek váltakoznak egymással s hegyei többnyire kristályos palából, gránitból vannak, melyek között sok a vulkán tartalmú. Mintegy 18 tűzhányó állítólag még ma is működésben van. Innen a magyarázata a sok földrengésnek és meleg forrásnak. Folyóvizekben Japán igen gazdag, bár ezek a hajózásnak csekély hasznot hajtanak. A japánoknak egyik becsült és fő foglalkozása a földmivelés, a melyre a japánt — a néphit szerint — a nap istennője tanította meg. A hadimesterségen kívül a földmivelés állott mindenkor a legnagyobb tiszteletben a japánoknál. Fő foglalkozási ágak még a selyemhernyó-tenyésztés, a halászat és bányászat. A lakosság száma a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 42 millió. Az ipara majdnem kizárólag háziipar s csupán az európaiak hatása alatt keletkeznek újabban gyáhak is.
