Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-12 / 43. szám
lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ~ lll!!ll!!!l!lini!ll!UlU!n!!inil!l!!l!!!lllllUNIIIIIIIII!llllllllllll MM A művészet, irodalom és tudomány nagyjai mm iiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiniiiuiiiiuiuiniuuiiuniiiii .......niiiiin....... ::. .. ........... ....... ...n::,. SCHOPENHAUER. ;Furcsa dolog, de tény, hogy alig képzelhető nagyobb élvezet és az élet-tudat örömteljesebb dagadása, mint ennek az élvezet-ellenes, élet-tagadó, lemondásra, megsemmisülésre oktató bölcsésznek az olvasása. Schopenhauernek bizonyára van egy csomó jó tulajdonsága: a többi nagy bölcsésszel osztja az átgondolt gondolatok rengeteg töméntelenségét, a világ jelenségeibe való elmélyedés komolyságát, egy csomó mással, bár nem mindegyikkel az igazság rendületlen szeretetét és a kifejezésmód egyszerű világosságát, azt a képességet azonban, hogy a gondolkodás legmagasabb ormain való turistaságot az olvasó számára egy virágoskertben való sétálássá tegye, igazi nagy bölcsész rajta kivül nem birja. Épp ezért a frankfurti bölcs nagyon alkalmas arra, hogy a filozófia lekomolyabb kérdései iránt érdeklődő, de a rideg tudományosságtól fázó olvasó rajta kezdje meg a bölcsészek olvasását. A nagy megtafizikusok közt ő a művész. Természetét illetőleg ő inkább is volt költő, mint gondolkodó vagy legalább is annyira ki volt fejlődve benne a költőt jellemző érzékenység és formaérzék, hogy legalább ezzel nem rendelkező Kantok, Hegelek és Schellingek közt ő nemcsak bölcsész, de költő-bölcsész számba mehet_ S ez meg is látszik müvein. Nem mintha a bölcsészet az embert fölületesebbé tette volna s végokok kutatása közben befolyásolta volna. Ezeket a végokokat különben a legszárazabb és legridegebben tudományos bölcsészek se fejtették meg. Legföljebb különböző neveket adtak neki. Mint igazi metafizikushoz illik, Schopenhauer azért szintén nem riadt vissza s ezt a végokot, a dolgok látszata mögött levő valóságnak keresztelte el. Nem átallom azonban állítani, hogy ez nem fontos, bár Schopenhauer fő-müvének címébe is belehelyezi ezt a véleményét. “A világ mint akarat és képzet” cimet adván neki. Ismétlem azonban, nem az a fontos, hogy egy bölcsész mire kereszteli el az Úristent, vagyis azt a végokot, melyet a papok viszont Isten névvel illetnek. Éppen mert a világ lényegét az^ érzékeinkkel fölfogott jelenségek mögött reilő valóságot úgy se ismerhetjük meg, teljesen közömbös, hogy ezt istennek, X-nek, Ding an sichnek vagy akaratnak nevezzük. Ez az egész névadományozás éppen azért a tudákos metafizikusok fon-A festőművészet klasszikusainak egy kis csoportját ábrázolja ez a kép. Rubens, Da Vinci, Correggio, Rembrandt festményei fejedelmi vagyont érnek ma már. A művészet hallhatatlanjai ezek, noha ecsetjükkel nemcsak a művészetnek, hanem korunkban élt zsarnokoknak is szolgáltak. A világi és egyházi elnyomatás alatt élő kor kifejezői voltak Reni és Correggió olasz festők, akik azonban művészi szempontból mégis remekeket alkottak. toskodása. Leghelyesebben járt el a metafikát visszautasító Spencer, aki ezt a megismerhetetlen világtitkot egyszerűen a megismerhetetlen névvel illeti. Ha azonban a végső okot illetőleg Schopenhauer se jutott tovább az elnevezésnél, a világ jelenségeinek szöveue kébe mesés elmeerővel világított bele. Hatása oly nagy volt, hogy néhány évig valóságos Schopenhauer-bódulat fogta el az olvasó Európát. Némelyek földi istenként csodálták s maga, a földi hiúságtól nem idegen bölcsész bizo nyos elégtétellel emlegeti hogy egy csehországi olvasója az ő képe előtt mindet, reggel áhitatos imádkozásba merülj Ez a nagy hatás nem oly természetű volt, mint a Darwiné, vagy Marxé. Schopenhauer hatása inkább a mű vészi és vallásos természetű érzés megihletéséből állott s épp ezért a tudomány terét nem volt nagyon tartós, egyes egyéneket azonban még ma fogva tart édes, mákonyszerü pesszimizmusa. Kétségtelen, hogy egyike volt az emberiség legerősebb elméinek. Ehhez járult az izgató érdekesség bizonyos neme, mely írásain elömlik. Méltó tehát, hogy minden kulturember olvassa. sz. z. A világtörténelem nem egyéb, mint folytonos küzdelem a meg nem fizetett munka és a munka eredményének eltulajdonitói között. Herron. ÉRTESÍTÉS. Raktárunkat nagymennyiségű uj, magyar, német, tót és cseh fonográf lemezekkel bővítettük ki. Meghívjuk Önt e lemezek meghallgatására. W. F. Frederick Piano Co. 635 Smithfield St., PITTSBURGH, PA. — 10 —
