Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-11-12 / 43. szám

HIRES KUTATÓK Rudolf Kmunke, Leonhard Schultze és Max Moszkowski Irta: DR. LASZ SAMU A mult század utolsó harmadában és a huszadik század első tiz esztendejében, ernyedetlen buzgalommal folytak bár a földraj­zi kutatások, ám azért a nagy kontinenseken: Ázsiában, a fekete földrészben: Afrikában, valamint az Uj-Vjlágban: mindkét Ame­rikában és a Déli-óceán szigetvilágában: Óceániában, maradt még kutatni való nagy bőséggel. A kelet-afrikai legutóbbi expedíciók során, a tudományban maradandó nyomot s egyben kedves emlékezetet biztosított önön­vében tanyázó tözsfőnök segítségével Kmunke felkuszott a hegy­re és annak éjszakkeleti csúcsát, Ferenc József-csucsra, a délnyu­gatit pedig a kormányzó nevére: Jackson-csucsra keresztelte. Azután az európaiak előtt eleddig elzárt területen ment át a tizenöt askári-ból (benszülött harcosból), kétszáz teherhordó bennszülöttből és a négy öszvérből álló karaván. Mert a trópusok izzó napja alatt, csak népes expedícióval biztosíthatja a kutató­­utjának sikerét. Kmunke őserdőkön, majd sürü bozótokon s vé­gül nyájas banánliget-eken át haladva érte Kumit s Kumi-Nyanzát a Salisbury-tó déli partján. A Tobur-hegység tájékán Kmunke elszakadt utitársaitól s csak kis hijján múlt, hogy étlen-szomjan el nem veszett. Ám a szerencse segíti a bátrakat! Oghában, Kamtjurán keresztül, jö erőben, egészségben érte Nimule-t, Éjszak-Uganda első angol ál­lomását és 1912^ évi áprilisban befejezte szép expedícióját, mely­ből rendkívül gazdag tapasztalatokkal tért haza. Kmunke nagy vidéket térképezett s igy a geográfia tudományát is gyarapitotta, a gyűjtött ritka kincsekből pedig a Magyar Nemzeti Múzeumnak is jócskán juttatott. Uj-Guineán, Grönland után a föld legnagyobb szigetén, az angolok, németek s a hollandusok osztozkodtak. Dr. Leonhard Schultzé-t, előbb Kiel, most már a porosz Marburg egyetemének tanárát, a német-hollandus határvonal ügye és tudományos kuta­tások szólították Uj-Guineába. Az “Edi”, “Java”, “Pelikán”, “Pionier” és a “Grenzjager” nevű hajókkal tért az expedíció a Humboldt-öbölből a Kaiserin-Augusta-folyóra. Schultze meg­állapította az Augusta-folyó irányát s eredetét és annak mindkét Kisérletezés egy uj életmentő-ruhával a new yorki öbölben. A ké­pen látható egy egész család, amelynek tagjai a melegtartó men­tőkészülékben vannak felöltözve a vizbe ugrásra készen. magának Rujdolf Kmunke wieni műépítész 1911—12. évi Uganda­­expediciója. Kmunke, útja első szakaszában, Teleki Samu grófnak, a Ki­­lima-Ndsóro tájékán kutatott Inkey Lászlónak és szalatnai Fi­scher Lajos bárónak, a Viktoria-tó partján elhunyt kutatónak nyomdokain járt, de tulajdonképeni tanulmányútja folyamán Ugandának azon részén ment végig, mely kulturember előtt eddigelé teljesen ismeretlen volt és elérte a Fehér-Nilus forrás­vidékét Érdekes föld ez az Uganda az angolok birtoka s az ő védel­mük, protektorátusok alatt álló nagy vidék. Vagy százezer négy­zetkilométerrel nagyobb, mint Magyarország. Az Egyenlítő épp a derekán szeli ketté, azért hát' Afrika legforróbb tájékai vannak benne. Mindamellett hómezőkkel és a gleccserek világával is di­csekedhetik. Akárhányszor a legrettenetesebb epidémiák pusztíta­nak rajta, de mert termékenységével ritkítja párját, azért Uganda a világ mindegyik tájékáról odavetődött telepeseknek mégis va lóságos Eldorádója. Kmunke-ék Kilindi-Mombászá-ban, Brit-Kelet-Afrika kikötő városában érték az afrikai partot, ahonnan Nairobin keresztül Entebbe-be, Uganda fővárosába tértek. A kutató-ut voltaképpen Jinja-ban kezdődött. Ezt 1911. október 27-én hagyták oda, majd a Salisbury-tótól éjszakra eső nagy vidéket: a naqua-, tobur- és kamtjuru-törzsektől lakott tájékokat kutatták fel, amelyek kö­zött eddigelé európai ember nem fordult meg. Az Elgon-hegy tö­A vizben levő embereket ez az uj védőruha melegen, szárazon tartja. Hajókatasztrófák alkalmával az ilyen ruhák nagyon ki­tünően használhatók lennének. Az első kisérletek 1916. október 21-én történtek. partján Uj-Guineának olyan őslakóival ismerkedett meg, akikről eddigelé semmiféle hirt sem hallott a nagyvilág s igy gazdag adalékokkal gyarapitotta a nagy sziget ősi bennszülötteinek nép­rajzát. Schultzét sem kímélte a trópusok csúnya betegsége a malária, sőt még odahaza, Kidben is visszaesett az Uj-Guineá-

Next

/
Thumbnails
Contents