Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-12 / 43. szám
A LEÁNYGYERMEK EGÉSZSÉGEES FEJLŐDÉSE. Az anya gyermekének természetszerű ápolása közben nem ismer szerelmi vagy társadalmi akadályt hivatása betöltése körül; s leányából hasonmását, jó édes anyát igyekszik nevelni. A természet azonban a nőnek némi előnyöket biztosított. Megállapított valóság, hogy egyáltalában több lánygyermek születik, mint fiú; és hogy csecsemőkorban kevesebb leány pusztul el, mint fiú; végre, hogy a nő élettartama hosszabb a férfiénál. Alkotás tekintetében a nő olynemü vérveszteséghez van szokva, mely férfira már életveszélyes jellegű; a fájdalmak hősies eltűrése tekintetében pedig a férfit messze túlhaladja, ez vele nem is hasonlítható össze. Ezzel ellentétben a nőt úgy fejlődése, mint nevelése körül sok káros befolyás éri. Korán érvényesülnek ezen károk mái a nő gyermek- és leánykorában. Ilyen ártalom az, ami a ruházat miatt érheti a nőt már legzsengébb korában is. Áll ez elsősorban vonatkoztatva a szegény asszony néhány foszlányba burkolt gyermekének fogyatékos öltözetére, mel> a meleg és hideg befolyásának eltűrésére kényszeríti; de áll ez főleg'azon elégtelenül táplált nyomorékokra is, akiket szintén megnyomorít a helytelen ruházat. Mily kevés anya gondol arra, hogy a csecsemőnek is szükséges, hogy tagjait, törzsökét kinyújtóztathassa, hogy mellkasa természetszerű gyorsított munkáját, a lélekzést, feszes kötelék nélkül szabadon végezhesse. Hány mama meg.dada esik abba a hibába, hogy a vízhatlan gummit meg a flanelt olyan szorosan csavarja a csecsemő testére, hogy attól a levegőt egyenesen elzárja! És hányán csinálják igy csak azért, mert ilyen módon akarják megvédeni a hímzett tolipárnát a bepiszkitástól. Később pedig mi mindent aggatnak a pólyából alighogy kikerült kis leányka hajlékony és puha csontvázára, úgyhogy a fejletlen és gyönge izmok alig birják a nagy munkát, a nagy megerőltetést, amit a nehéz ruha viselése ró reájuk. És mindezt miért teszik? csak hiúságból vagy tudatlanságból. Nemcsak a ruha súlyának elviselése nagy fáradság, nagy teher a gyermekre, hanem még inkább az a ruházat “szépségének” megóvása. Alighogy a leány megkezdi első nyújtózkodását (amikor rohamos növekedését észleljük) zsenge testét már is pántokkal, lécekkel és pólyásszalagokkal idomítják egy kieszelt, hamis szépségi eszménykép mintájára. Magas sarkú, keskeny talpú cipő a fejlődésben levő medencét rendellenes hajtásba'hozva, a test magatartását az izmoknak meg nem felelő módon változtatja meg. S ha mindevvel beérnék! A női lábszár rendesen a felső testtel némi aránytalanságban van, — rövidebb — a leány termete nem tetszik elég sugárnak. Ezen javítani kell, s most: a ruhájuk támasztó pontját, megkötését a csípőtől a termet meghosszabitására jóval feljebb a bordaivekre viszik át, s ezeket is fűzéssel tetszetősebbé teszik. Igaz, hogy most az alak nyúlánknak látszik, annyira, hogy kezünkkel körül lehetne fogni, — “szép”; csak az orvos konokul elferdítésnek ne nevezné! Nem csoda, ha maga a leányka — miután hiúságát már fölébresztették, — azon igyekszik, hogy a sugár termetet mindinkább megőrizze, megtartsa, és ennek ked-NŐEMANCIPÁCIŐ ÉS NAGYDOB. Ez a kép egy magyar falusi nő-dobost ábrázol. A kisbirót elvitték a háborúba s a felesége veri most a falu dobját az utcákon végig. véért a táplálkozási hibák egész sorozatát követi el. A medencehajlás eltérítése, a bordák elferdülése, a mellkas zsigereinek (tüdő, szív) eltolatása, a máj barázdaszerü összenyomása, a vese rendes-helyéből való kitérése, s végre az elégtelen és helytelen táplálkozás csakhamar azzal boszulja meg magát, hogy a vérkeringést majd a vérképződést befolyásolva a petefészek működését rendellenessé, fájdalmassá teszi, vagy éppenséggel be is szünteti. Ennek folytán az az előtt vidám, eleven, napról-napra jobban fejlődött piros-pozsgás leányból álmos, életunt, izgatott viaszk szinii, sápkóros báb lesz; s szerencse reá nézve, ha a gondoktól szomorú édes anya fürkésző szeme korán meglátja leánya elváltozott voltát s a család meghitt barátjához, az orvoshoz fordul s segítséget kér. Ez pedig nem annyira gyógyító magaviseletre fordítván a fősulyt, mindenek előtt fesztelen ruházatot, mozást a szabadban, szorgalmas házi foglalkozást s végre egyszerű, de célirányos táplálkozást, rendes korai lefekvést és felkelést ajánl s szorgalmaz. Ha ezen felsorolt káros hatásoknak kellő időben vetettek korlátot, a sápadt arcon nemsokára kivirulnak ismét a rózsák, viszszatér a régi’vigság és életkedv, és vele együtt helyreáll a rendes fejlődés. HASZNOS TUDNIVALÓK. A fürdőkád tisztítása. Nagyon kellemetlenek a fürdőkádakon található, sárgás pecsétek, amiket a csapból aláhulló csöppek okoznak. Legkönnyebben sósavval tüntethetjük el őket. Belőle egy keveset kis fazékba öntünk és régi vásznat mártunk bele, amellyel a foltos helyeket végig töröljük. Többnyire nyomban eltűnnek. Miután alaposan és bő vízzel kiöblítettük, még szódaoldattal mossuk meg a kádat, miáltal a megfakulástól óvjuk meg. Végül még egyszer tiszta vízzel kiöblítjük és szárazra töröljük. A jégszekrény gondozása. Ha tavaszszal kinyitjuk a jégszekrényt, gyakran azt tapasztaljuk, hogy rossz szag árad ki belőle. Ha azonfelül még fehéres foltok látszanak a falain, egy liter vizben 20 csepp sósavat elkeverünk, egy durva vászondarabot telemártunk és homokkal az- egészet jól ledörzsöljük. Ha a pecsétek teljesen eltün-* tek, szódás vízzel kiöblítjük és végül még tiszta vizzel. Fürészporral szárazra dörzsöljük és az egész úgy ragyog majd, mintha vadonat uj volna. Használat közben ne mulasszuk el soha a jégszekrény gyakori szellőztetését. Meleg ételt ne állítsunk bele a jégszekrénybe, mert az igy keletkezett pára által megterem a penészgomba. Az erősen fűszerezett ételeket is inkább más, hűvös helyen rakjuk el. EGÉSZSÉG. Apró sebek kezelése. A konyhában való szorgoskodás közben gyakran megesik, hogy a háziasszony megvágja vagy megkarcolja a kezét. Az ilyen apró sebet többnyire angol tapaszszal vagy kötőgyapottal szokás ellátni. De ez csak addig védi meg, amig meg nem nedvesedik. Hogy ezt elérhessük, nagy darab viaszkos vászonnal kötözzük be a tulajdonképeni kötést és ezzel elérjük azt, hogy teljesen meg van védve a nedvesség ellen. Fogfájás ellen. A fogfájásnak különböző okai lehetnek, ennélfogva a gyógyítása is különböző Többféle fogfájásnál azonban jónak bizonyult az a háziszer, hogy a beteg fahéjat rág. Az is jó, ha a gyógyszertárban nátriumbicarbonátumot veszünk és ezt langyos vizben feloldva, szánkat vele öblögetjük. — 4 —
