Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-05 / 42. szám
* iíjP. JE ffjii ■ JE ■ JE 11SI 1 A bányászok között a tüdőbetegség elterjedését — mint előbb láttuk, — leginkább a levegő portartalmának kell tulajdonitanunk. Azonban van még egy másik tényező is, amely nagyon kedvezővé teszi a bányát a tüdőbacillusok terjesztésé^ Ez a bányák nedvessége, amely igen sok esetben olyan méretű, hogy a bányász egészen vizesen hagyja el munkahelyét. Legújabban a legtöbb törvény kötelezi a bányatársulatokat arra, hogy a munkások részére olyan helyet adjanak, ahol a bányászok nedves ruháikat felcserélhetik. Ezelőtt ugyanis a bányászok hazamentek a gyakran óra járásnyira fekvő lakásaikra ugyanabban a vizes ruhában, amelyben egész napon át dolgoztak. így a A robbantó anyag elhelyezésére szolgáló készülék. mindenütt egyforma. Vannak szárazabb és nedvesebb bányák . Sőt egy és ugyanazon bánya is egyszer szárazabb, máskor nedvesebb. Charles Baskerville dr., a New York College tanára, “Industrial Diseases’’ cimü cikkében azt Írja, hogy vannak olyan nedves bányák, amelyekben nem volna szabad megengedni a munkát Általánosan ismert dolog még az is, hogy a belehelt szénpor a bányásznál gyomorhurutot idéz elő. A legtöbb bányász emésztési zavarokkal küzd. Gyakran hányingereik vannak. Természetes aztán, hogy mindenféle úgynevezett “patent’’ medecinákhoz folyamodnak. A bányászok a legjobb vevői a különböző hashajtó szereknek. Igen sok ügynök tekintélyes keresetre tesz A pennsylvaniai bányatársulatok házai, amelyekben a munkások laknak. Millió ember-vakond a föld alatt Éjjel-nappal másnak kutat, kincset lel, S megfizet érte, ha tárna ég, szakad A meghajszolt testével, az élettel... MODERN BÁNYÁSZ-LAKÁS. A meg-megujuló bérharcok alatt sikerült némileg a munkások lakásviszonyait is megjavítani. legtöbb bányász mihamar rheumát és egyéb ilyfajta bajokat szerzett. Ma már va lamivel apadt az ily betegségek száma, mert a bányászok a “wash-house” néven ismert helyiségben megmosakodnak és száraz ruhát vesznek föl, rryhelyt a bányából feljönnek. Igen nagy baj azonban, hogy sok bányában a munkásnak fizetni kell a wash-house használatáért és igy megtörténik, hogy sokan nem veszik azt igénybe. De ha a legkedvezőbb esetet vesszük is, vagyis ha ezek a wash-house-ok ingyenesek és zuhany-fürdőkkel fel vannak szerelve, még akkor is a bányásznak egész napon át nedves ruhájában kell dolgoznia. A bánya nedvessége természetesen nem Wash-house, ahol a bányászok ruhát cserélnek. szert az ily patent orvosságoknak a bányászok között való árusításával. Ezek az általános betegségek, amelyekhez még hozzájárulnak az ércbányákban oly gyakori mérgezések. Minden ércbányában a bányászott fém mérgező hatású. Ez legnagyobb méretű az ólombányákban, Ide éppen úgy meg van a réz, cink, ón és más fémbányákban is. Mérgező hatással vannak azonkívül még egyes gázok is. Ezek között nem utolsó helyen áll a robbanó anyagok révén keletkezett gáz, amelyet minden bányában megtalálunk. Mármost ha az itt felsorolt ipari betegségekhez hozzászámítjuk a bányakatasztrófákat, akkor be kell látnunk, hogy bizony a bányász élete (Folytatás' a 9-ik oldalon.) — 5 —
