Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-02-20 / 5. szám

ELŐFIZETÉSI ftRAK: AMERIKÁBAN Egy évre............. $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre............. $2.00 Fél évre.............$1.20 Negyed évre ... 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat“ 5 E. 3rd St. New York Telefone: Orchard 8390. ffimtqarimi Jlllitstraíríi Iflrrkht íHngaztnr Fublished Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East_3rd Street, New York, N. Y. JOSEPH L. SUGAR Treasurer .'. .-. v ZÁDOR SZABADOS, Editor Second class Mail Matter Applied for at N. Y. Post Office SUBSCRIPTION PATES: IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 5. New York, Vasárnap, Február 20, 1916. I. Évf. 5. szám Hétröl-hétre. A társadalom humanizmusa. A MAI kapitalista társadalom nem­csak szándékosan rosszakaratú = humanitárius berendezéseiben,ha­nem — gyakran — önkénytelenül is kegyetlen olyankor, amikor teljesen elérte célját abban, hogy amit meg­akart semmisíteni vagy akit el akart pusztítani, az ezt a végprocessust ön­maga idézte elő. A mai igazságszolgáltatás minden megnyilatkozásában burzsoa - szellem ütközik ki s nincs a nyilvános társa­dalmi életben sem olyan folyamát, amelyet ne a kisajátított erő, korlát­lan jog vagy szabályozatlan hatalmi despotizmus irányitana. A kapitalista törvényhozás, amikor rákényszerül, hogy munkásérdeket védő törvényt hozzon, úgy konstruálja meg a para­grafusokat, hogy azokban a humaniz­musnak nyoma sem marad. Az igaz­ságszolgáltatással is igy van. A bün­tetőtörvények, a kriminális eljárások szigorúsága csak akkor vált szint, ha milliomos gyilkosról vagy más — a felső-körökben ismert és elfogadott — egyénről van szó. Közönséges, szürke bűnösöknél nem vezérli a humanitás az ítélkező egyént — csak a mai tár­sadalom megtorló törvényszakaszai­nak rideg szelleme. Előfordult már számtalanszor, hogy munkásvezérek pőréiben szinte nyil­vánvaló részrehajlást tapasztalhattak a közvádló részéről. És ha nem is ál­lítható az, hogy az Ítélkező biró igaz­ságtalan lett volna minden esetben, megállapítható azonban az, hogy a betű értelmében — a humanizmus fél­retolásával — alkalmazta ítélkező jo­gát a vádlottakkal szemben. Eltekintve attól, hogy a szocialista munkásság a mai igazságszolgáltatás véges intézkedéseit, a halálbüntetést, elitéli, ha már egyelőre nem tehet el­lene semmit, megköveteli, hogy lega­lább a humanizmussal párosult embe­riesség elve vezérelje a mai jogrendet védő társadalmi szerveket az elítéltek­kel szemben. Valahányszor előfordult, hogy ha­lálraítélt bűnöst nem a törvény ülte­tett a vesztőhelyre, hanem az elfogult­ság, faji, vagy más ellenszenv — a munkásság öntudatos része mindég ráolvasta a mai jogrendre a bűnössé­get, sőt sok esetben ráolvasta a justiz­­mord-ot is. Szinte képtelenül hangzik az az eset, amely nehány héttel ezelőtt tör­tént Sing-Singben, ahol egy Angelo Leggio nevű olasz elitéit várt a kivé­geztetésére. A szerencsétlen elitéit valami módon öngyilkosságot köve­tett el a börtönben s amikor már élet­telenül rátaláltak, tiz orvos fogott hozzá ujrafelélesztésébez. Jobb, hu­mánusabb ügyhöz méltó buzgalom­mal láttak hozzá, -hogy a villamos székre megérett halálraítéltet újra élet rekeltsék. S ha ez sikerül, akkor a mai igazságszolgáltatás betelt örömmel vitte volna a már egyszer meghalt de újra — mesterségesen — feltámasz­tott nyomorultat a halál-székbe. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a mai társadalom büntető, megtorló hatalma szintén burzsoa-szellemtöl van át­hatva, amely szellem a lelketlenség, kíméletlenség és a humanizmus meg­csúfolása — maga a megtestesült embertelenség. Amint nem ismer könyörületet a tőke a vágóhidra vitt robotos ember­barmok irányában, úgy nem ismer humanizmust ennek a tőkés rendszer­nek guillotinja sem: a burzsoa-igaz­­ságszolgáltatás. Velük... EZERNYI harcos proletár sorako­zik fel a hatalom, a gazdagság == és önzés ellen s kél összetartó küzdelemre a jövőért, a kenyérért... Ifjú lányok, a jövő harcosainak anyajelöl tjei álltak sorba, hogy harc­cal vívják ki azt, ami az övék: az élet­hez, a kenyérhez való jogot. Az ezer­nyi tömeg, amely már megérti a köze­ledő Holnap parancsoló szükségét, megérti a távolabbi jövő mindent ígérő nagyszerűségét is s éppen ezért nem elég, ha velük tartunk a harcban, nem elég, ha csak erősítjük őket a győzelem kivívásában, hanem meg kell érttetnünk velük az Eszmét, a gondolatot, amely milliók jövőjét érleli vajúdó méhében... Tízezrekre menő tömeg viv harcot a nagyobb falatért ma s ezt a tömeget kell elárasztanunk azzal a szellem­mel, amely mindnyájunk jövőjét van hivatva kiharcolni s a mai tőkés rend­szer romjain felépíteni majd számunk­ra az uj életet — az uj társadalmat. Velük — a harcolókkal — vagyunk a mindennapi harcban s velük együtt kell megvívnunk a mi harcunkat azok ellen, akik ma a falatot, holnap az éle­tünket tagadják meg tölünk. A győz­tesek agyába vigyük be a szocialista eszmét, hogy ez a győzelem is egy lép­csőfok legyen: a jövőhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents