Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-02-20 / 5. szám
ELŐFIZETÉSI ftRAK: AMERIKÁBAN Egy évre............. $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre............. $2.00 Fél évre.............$1.20 Negyed évre ... 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat“ 5 E. 3rd St. New York Telefone: Orchard 8390. ffimtqarimi Jlllitstraíríi Iflrrkht íHngaztnr Fublished Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East_3rd Street, New York, N. Y. JOSEPH L. SUGAR Treasurer .'. .-. v ZÁDOR SZABADOS, Editor Second class Mail Matter Applied for at N. Y. Post Office SUBSCRIPTION PATES: IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 5. New York, Vasárnap, Február 20, 1916. I. Évf. 5. szám Hétröl-hétre. A társadalom humanizmusa. A MAI kapitalista társadalom nemcsak szándékosan rosszakaratú = humanitárius berendezéseiben,hanem — gyakran — önkénytelenül is kegyetlen olyankor, amikor teljesen elérte célját abban, hogy amit megakart semmisíteni vagy akit el akart pusztítani, az ezt a végprocessust önmaga idézte elő. A mai igazságszolgáltatás minden megnyilatkozásában burzsoa - szellem ütközik ki s nincs a nyilvános társadalmi életben sem olyan folyamát, amelyet ne a kisajátított erő, korlátlan jog vagy szabályozatlan hatalmi despotizmus irányitana. A kapitalista törvényhozás, amikor rákényszerül, hogy munkásérdeket védő törvényt hozzon, úgy konstruálja meg a paragrafusokat, hogy azokban a humanizmusnak nyoma sem marad. Az igazságszolgáltatással is igy van. A büntetőtörvények, a kriminális eljárások szigorúsága csak akkor vált szint, ha milliomos gyilkosról vagy más — a felső-körökben ismert és elfogadott — egyénről van szó. Közönséges, szürke bűnösöknél nem vezérli a humanitás az ítélkező egyént — csak a mai társadalom megtorló törvényszakaszainak rideg szelleme. Előfordult már számtalanszor, hogy munkásvezérek pőréiben szinte nyilvánvaló részrehajlást tapasztalhattak a közvádló részéről. És ha nem is állítható az, hogy az Ítélkező biró igazságtalan lett volna minden esetben, megállapítható azonban az, hogy a betű értelmében — a humanizmus félretolásával — alkalmazta ítélkező jogát a vádlottakkal szemben. Eltekintve attól, hogy a szocialista munkásság a mai igazságszolgáltatás véges intézkedéseit, a halálbüntetést, elitéli, ha már egyelőre nem tehet ellene semmit, megköveteli, hogy legalább a humanizmussal párosult emberiesség elve vezérelje a mai jogrendet védő társadalmi szerveket az elítéltekkel szemben. Valahányszor előfordult, hogy halálraítélt bűnöst nem a törvény ültetett a vesztőhelyre, hanem az elfogultság, faji, vagy más ellenszenv — a munkásság öntudatos része mindég ráolvasta a mai jogrendre a bűnösséget, sőt sok esetben ráolvasta a justizmord-ot is. Szinte képtelenül hangzik az az eset, amely nehány héttel ezelőtt történt Sing-Singben, ahol egy Angelo Leggio nevű olasz elitéit várt a kivégeztetésére. A szerencsétlen elitéit valami módon öngyilkosságot követett el a börtönben s amikor már élettelenül rátaláltak, tiz orvos fogott hozzá ujrafelélesztésébez. Jobb, humánusabb ügyhöz méltó buzgalommal láttak hozzá, -hogy a villamos székre megérett halálraítéltet újra élet rekeltsék. S ha ez sikerül, akkor a mai igazságszolgáltatás betelt örömmel vitte volna a már egyszer meghalt de újra — mesterségesen — feltámasztott nyomorultat a halál-székbe. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a mai társadalom büntető, megtorló hatalma szintén burzsoa-szellemtöl van áthatva, amely szellem a lelketlenség, kíméletlenség és a humanizmus megcsúfolása — maga a megtestesült embertelenség. Amint nem ismer könyörületet a tőke a vágóhidra vitt robotos emberbarmok irányában, úgy nem ismer humanizmust ennek a tőkés rendszernek guillotinja sem: a burzsoa-igazságszolgáltatás. Velük... EZERNYI harcos proletár sorakozik fel a hatalom, a gazdagság == és önzés ellen s kél összetartó küzdelemre a jövőért, a kenyérért... Ifjú lányok, a jövő harcosainak anyajelöl tjei álltak sorba, hogy harccal vívják ki azt, ami az övék: az élethez, a kenyérhez való jogot. Az ezernyi tömeg, amely már megérti a közeledő Holnap parancsoló szükségét, megérti a távolabbi jövő mindent ígérő nagyszerűségét is s éppen ezért nem elég, ha velük tartunk a harcban, nem elég, ha csak erősítjük őket a győzelem kivívásában, hanem meg kell érttetnünk velük az Eszmét, a gondolatot, amely milliók jövőjét érleli vajúdó méhében... Tízezrekre menő tömeg viv harcot a nagyobb falatért ma s ezt a tömeget kell elárasztanunk azzal a szellemmel, amely mindnyájunk jövőjét van hivatva kiharcolni s a mai tőkés rendszer romjain felépíteni majd számunkra az uj életet — az uj társadalmat. Velük — a harcolókkal — vagyunk a mindennapi harcban s velük együtt kell megvívnunk a mi harcunkat azok ellen, akik ma a falatot, holnap az életünket tagadják meg tölünk. A győztesek agyába vigyük be a szocialista eszmét, hogy ez a győzelem is egy lépcsőfok legyen: a jövőhöz.
