Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-02-13 / 4. szám
Az első feltétel. Az ostoba eljött a bölcshöz és megkérdezte, mittevő legyen, hogy őt is bölcsnek tartsák. — Nem szabad ilyen ostobaságokat kérdezned! Mondotta a bölcs. Ha az asszony kívánja. — Hogyan, ön költeményeket ir? Papucsfi: Igen, a feleségem megparancsolta, hogy legyek halhatatlan. óvatosságból. — Te Jani, a festő az alsó korcsmában azt mondta, hogy tanulmányfejem van. — Hát a’ mi? — Azt nem tóm,’ de óvatosságbul pofon vágtam érte. * Tanitó: Mondj egy állitmányt! Fiú: A szekrény. Tanitó: Miért állítmány az? Fiú: Mert a falhoz van állítva. Bandi hazajön az iskolából nagy mérgesen. Ledobja táskáját, kalapját, leül a sarokba és duzzog magában. —■ Mi baj, Bandika? — kérdé aggodalmas arccal az anyja. — Oh, mama, az a tanitó! A tanitó! — Mit csinált? — Megbüntetett. — Bizonyára megérdemelted! — Nem, mama. Még ő maga is mondta, hogy nem érdemes engem megbüntetni, mert úgy sem javulok! * Meséli a kis Géza: —Azt tanultam tegnap az iskolában, hogy a víznek nincsen se ize, se szaga, de ez nem igaz. — Miért ne lenne igaz? — Azért, mert a nagybácsinak alig két decivel öntöttem a sörébe, ezt azonnal észrevette. • Mama (a kis Lajoshoz): Ha nem viseled jól magadat, nem jutsz a mennyországba. Lajos: Nem is akarok, mert hogy jönnék én onnan megint le? * Parasztfiu: A hajamat szeretném megnyiratni. Mibe kerül? Borbély; 40 fillér. Parasztfiu: Akkor vágjon le belőle 20 fillér árát. Orvos (Imrushoz): No Imrike, hogy van a mama? Imre: Jobban van. Orvos: Megjött az étvágya? Imre: Még nem, de már megint mindenért megszid, amit csinálok. * A kovácsinas vasárnap reggel igy szól társához: — Pisti, ma jó napot csinálunk magunknak, nem mosakszunk meg. % Asztalosmester: Tettél enyvet a festékbe? Inas: Tettem. Asztalosmester: Nem -mondtam, hogy ne tégy? Inas: Nem is tettem. A legnagyobb baj. Sorozó orvos. — Mi baja? Népfölkelő (hallgat). —• Alkalmas! — Látja, doktor ur, ez az én legnagyobb bajom! Az olvasók kérdései — a Szerkesztő feleletei. Turucz Pál, Newark, O. Az Ipari Unionizmus c. cikkre vonatkozólag Ön azt kérdi, hogy mi szükség van Amerikában a politikai akcióra? Továbbá azt mondja, hogy nem lehet senkit stm visszatartani a szavazástól és — ön szerint — a politikai akció káros a munkásságra nézve, időpazarlás... stb. A felelet: A politikai akcióra vonatkozó feleletet megtalálja a folyóirat III.-ik számának szerk. üzenetében. Ezt a feleletet más munkástársunk kérdésére Írtam, de Önnek is szólhat. Ami azt illeti, hogy a politikai akció káros volna Amerikában a Szocialista Pártra nézve — nem áll. Ha a S. P. csak gazdasági téren fejtene ki agitációt, akkor sem teremthetné meg az Ipari Unionizmust, mert a kapitalista termelési rendszer itt — legalább ma még — nem alkalmas talaj az ipari szervezkedésre. Viszont az A. F. of L. két milliónyi szervezett munkástáborát sem lehet szétszórni az ipari unió ábrándjáért mindaddig, mig a munkások gondolkodását át nem formáljuk -annyira, hogy szocialistákká legyenek. A szocializmus tanítása nehéz munka és évtizedek kellenek ahhoz, hogy a tábor olyan erős legyen, amellyel sok mindent el lehet érni gazdasági és politikai téren. Azt kérdem, vájjon nem-e lehetne az A. F. of L. -szellemét és politikai felfogását átformálni, ha abban — mondjuk egy másfél millió -szocialista munkás foglalna helyet? Ma még kevés benne az elvtárs. A túlnyomó többség indifferens vagy polgári felfogású. Tanítani kell a munkásokat s ha ezek öntudatosan mennek a szervezetekbe, akkor más lesz annak a szelleme.-Ami a politikai akciót illeti, mi a S. P. álláspontján vagyunk és szükségesnek tartjuk a parlamenti képviseletet, a szocialista kormányzatot annyi ágban, amennyiben csak lehetséges. Semmi sem idöpazarlás, ami eredményt hoz a munkásságnak. A politikai akció pedig sok tekintetben — különösen törvényhozási, állami és városi adminisztrációban — kiváló eredményeket hozott. Mi nem várhatunk arra, hogy az I. W. W. majd felszabadítja a világ proletáriátusát ipari uniókkal. Mi magunk is szabaditgatjuk magunkat gazdasági és politikai téren, ahogy a viszonyok közrejátszanak, több vagy kevesebb sikerrel, -de kitartóan és szocialista öntudattal. Nyágota J., Brooklyn. Beküldött cikke — sajnálatunkra — nem alkalmas- a közlésre. Van gondolat, értelmes felfogás ben16 ne, de még nem alkalmas a nyomdafestékre. Csapó J. Summit. Köszönjük az üdvözletét és várjuk az Ígért dolgot. Szép levelét csak azért nem közöljük, mert nem akarunk reklámot csinálni munkánkból. Igyek szünk szépet, jót adni minden tekintetben. Legyen segítségünkre a lap terjesztésében s megleszünk jutalmazva. Szomor J., Newark, N. J. Beküldött cikkét csak átsimitva később közölhetjük, mert az utóbbi számokból már kiszorult. Üdvözletét köszönjük. Komoly és intelligens Írása örömet szerzett s szívesen vesszük máskor is hasonló dolgait. Kozma L. City. Dicsérő és üdvözlő sorait köszönjük. Rákerül a sor arra is, amit ön ajánlott. Egyelőre az a célunk, hogy elterjesszük a folyóiratot a testületekben is s majd akkor az amerikai egyleti életnek is adunk elég teret. Klein Lipót, City. Kérdése arra enged következtetni, hogy Ön nincs tisztában a magyar helyesírással. Abban a mondatban nincsen hiba. Az iró ezt igy irta és helyesen irta. “Apró” melléknév (jelző) s használható egyes és többes számban is (aprók) anélkül, hogy befolyásolná az utána következő melléknevet. A többes szám használatát egy mondatban mindenkor a mondat alanyának (főnév) vagy az azt helyettesitő névmás egyes vagy többes száma határozza meg.