Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-09-24 / 36. szám
A művészet és irodalom nagyjai. Munkánkat egy cél irányítja: tanítani a magyar munkást, ismeretekkel ellátni, hogy a napi munkája mellett ebben az országban is megszerezhesse azt az általános műveltséget, amelyre a társadalmi életben, a munkánál és a családi életben egyaránt szüksége van. A tudás és ismeret ne^ véli az öntudatot az emberben. Az öntudatos munkás pedig észreveszi a körülötte oflyó harcot s meg tudja különböztetni az osztályokat; tudja, hogy hol a helye, mint munkásnak, mint embernek és igy a saját helyzetének javítására folyó munkásmozgalomból is kiveszi a részét. Minden igyekezetünk oda irányul, hogy osztálytudatossá tegyük az amerikában élő magyar munkásokat s ezért minden olyan ismeretet igyekszünk elibük vinni, amely járuléka az általános műveltségnek is és ezzel olyan munkásokat nyerünk, akik a mi mozgalmunk célját is megtudják érteni s velünk tartanak. Ebiben a rovatban az irodalom, művészet és tudomány nagyjait fogjuk ismertetni, hogy minden magyar munkás, aki olvassa az Előre Képes Folyóiratot megszerezhesse magának azt az ismeretet, amit otthon nem tartottak szükségesnek tanitani. vagy amihez nem férhetett eddig a magyar munkásság nagy része. Ezzel szolgálatot teszünk a művelődésnek és olvasóinknak is. Uj rovatunkban időközönként egy kottázott dalt, szöveggel közlünk, hogy megkedveltessiik a művészit olvasóinkkal.------------ * I BEETHOVEN. Most, a huszadik század elején általában öt tartják a legnagyobb zeneszerzőnek minden zeneszerzők között. Született 1770-ben, meghalt 1827-ben. A sorsa eleinte tipikus 18. századbeli zenemüvész-élet, muzsikus családból származik. Mint csodagyerek tűnik föl, körutakon mutogatják. Sokáig és keményen tanulja a mesterségét, a zeneszerzés ezer fortélyát. Majdnem minden hangszeren játszik s a zongorán bevégzett művészetig viszi. Főhercegi és főpapi udvarokban tartózkodik. Abban az időben az arisztokrácia és a klérus legalább a művészet pártolásával szokta volt igazolni és menteni létezését. Beethoven előtt meghódoltak Bécs főhercege^ grófjai és (bárói és a pénzükkel igyekeztek meghálálni azt, amit tőle kaptak s ami ma mindannyiunké. Amint Shakespeare történetének megnyilatkozás formája a dráma, Beethovené a szonáta: vonós négyesre, zenekarra vagy zongorára. A szonáta tudniillik legnagyobb, legfejlettebb zenei forma. Három vagy négy részből áll. Az első és utolsó részek: tételek, rendesen gyorsmenetüek, a két középső rész közül az egyik lassú, a másik játszi, csapongó, fürge. Minden tételnek a saját keretein belül sajátos szerkezete van, éppen úgy, mint a drámákban különböző az egyes fölvonások jellege. Az a szerkesztő művészet, amellyel a drámairó a jeleneteket egymásba fejleszti, magyarázza és azoknak egymásután való elhelyezésében hatásra, érdekességre törekszik, nagyon rokon a zeneszerzá formaalkotó művészetével. Ahogy a zeneszerző az ő apróbb dallamait összeköti, a zenekaron kifejleszti, egymással szembeállítja: ez a zenei formamüvészet. Beethoven a szonáta-formának a legnagyobb mestere volt. 36 zongoraszonáta, 9 szinfónia, 16 vonósnégyes, 10 zongorára és hegedűre irt szonátája, operája: “Fidelio’’, körülbelül tizenöt nyitánynak nevezett zenekari költemény: ezek legfontosabb munkái. ÉN VAGYOK A NÓTÁS LEGENY... Érzéssel. (Tempo rubalo). Én va-gyok a nő- tás - legény, Minden szegény nő- ta - fá - ja, ÍIIÉS hf—0—6—0 .............>— f-J mmj : fcüj-gri Nő -tá- mat a sze - gé-nyek-hez Tán a szel-lő fuj - do- gál - ja. Mert csak a - ki sors-ül - dö-zött, Sir - vi - gad a nő - tá-mon. Hi-szen én is sze-gény va gyok, Mint ti vagy-tok, föl-di ra bok. A - kik - nek én nő - tá - zom. Én vagyok a nótás legény, Minden szegény nótafája... Velem dalol, akinek csak Fáj, sajog a szivetája. Velem zokog minden soros, Akinek csak nótázom. . . Vigasztalást úgy lelek én, Ha a földhözragadt szegény Felvidul a nótámon. BODROGI ZSIGMOND. 5 —
