Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-09-24 / 36. szám

iránti kötelességekre,. különösen a nemi élet 'tisztaságára kellene tanítani. A felsőbb iskolák tantárgyainál is alapos revízióra van szükség. Első helyet a böl­csészeinek kellene elfoglalni, mely az ösz­­szes tudományok • anyja és a lét nagy problémáival foglalkozik. Az ókor büszke bölcsészei, Plato és Aristoteles helyett az újkor bölcsés-einek a világnézeteit ke'l összefoglalni. (H. G. Wells: What is com­ing?) A materializmus fejlesztése, mely tudo­mány minden létezőnek láthatóságát vagy legalább is megérthetését követeli, méltó helyet kell hogy kapjon. A holt nyelvek helyét a pozitív tudo­mányoknak kell elfoglalni, melyeknek az életben mindenki hasznát veheti. Antik tu­dományokkal pedig csak azok foglalkozza­nak, kiknek speciális hajlama van ókori kutatásokra, vagy pedig hivatásuknál fog­va az életben hasznát veszik. (Mint az oi vos a latint.) Egy mindenki által könnyen hozzáfér­hető napi kimutatás rendszere létesítendő, mely az ország területén üresedésben levő összes állásokat, valamint a munkák jelle­gét, a velük járó díjazást, munkaórákat és egyéb feltételeket kimutatja. Ezen intéz­mény a társadalom elhelyező intézeteivel lenne kapcsolatban. (Ez sem világos, mert országokról és ált. értelemben tvett társa dalomról beszél. Cikkiró elfelejti, hogy az országhatárok ledöntése jelenti a nemzet­köziséget, a szocializmus egyik sarkalatos tételét. Szerk.) Ha valaki a munkájával nem lenne meg­elégedve, akkor kedve szerint pályázhatna a társadalom bármelyik iparágára, ha arra képességet érez; senkinek sem kellene ma­gát egész életre lekötni, hogy a jövőjét biztosítsa és folyton ugyanazon munkát végezze. Az orvosi szolgálat újjászervezendő oly célból, hogy ne a 'betegségek kezelésére, hanem a hiányos egészségügyi berendezé­sek javítására s ezáltal a betegségek indító okainak gyökeres kiirtására fektessék a fö­­sulyt. Minden gyermekről születésétől kezdve a társadalom gondoskodik és megszűnik az az igazságtalan állapot, hogy egy munkás­család, mely pl. hat polgárral gazdagítja az államot, a legnagyobb nélkülözések árán kénytelen gyermekeit felnevelni, s sa­ját magától a -falatot elvonni, mig a gyer­mektelen házaspár aránylag ugyanolyan jövedelmet élvez, tehát a társadalom úgy­szólván megjutalmazza, mivel nem nevel számára polgárokat. Természetesen az a szégyenletes állapot is megszűnik, hogy valaki betegség esetén ne kapja meg a fi­zetését. A betegek és nyomorékok száma ilyen körülmények között rendkívülien csökken­ni fog és a társadalom gondviselő keze alatt fogják napjaikat leélni. A kollektiv társadalom gyárában többé nem a profitcsinálás, hanem az emberi szükségletek kielégítése érdekében fognak dolgozni; a mai termelés oly anarchisztiku­sán történik, hogy nem szükségleti cikkeket termelnek elsősorban, hanem olyan árukat, amelyek a legnagyobb profitot helyezik ki­látásba. Az ilyen árukat aztán igyekeznek óriási reklámozás által, mesterséges módon keresleti cikké tenni; amig pl. a különféle cigarettákra, vagy chewing gum-ra és fényüzési cikkekre milliók lesznek évente kiadva, addig az emberiség nagy többségét — a páratlan gazdagság közepette, — ha­mis élelmiszerekkel etetik, és a legsilá­nyabb ruhában járatják. Az “Odoll” fogtisztitó szerről néhány év előtt meg lett állapítva, hogy méreg­­tartalmú és nem felel meg a fogak épség­ben tartására, ez azonban nem akadályozta meg a társaságot, hogy ezen a cikken mil­liókat keressen. Tudományos kutatásra laboratóriumok állitandók fel, melyek minden iparteleppel összeköttetésben legyenek azon célból, hogy a gépeket folytonosan tökéletesítsék; az előállítási módszereket tanulmány tár­gyává tegyék s az emberi munkát kímélő találmányokat a legmagasabb tökélyre fej­lesszék. Minél jobban emelkedne a termelő képesség, annál kevesebb munka jutna egy­­egy munkásra, s minél kisebb költséggel lehetne bizonyos cikkeket előállitani, annál jobban lehetne az emberiség magasabb igényeit kielégíteni. Ha a termelőeszközök magántulajdonból a köztulajdonba mennek át, akkor nem lesz többé szükség hadseregre és haditen­gerészetre, mely azokat védelmezi, vagy a túltermelés eladására idegen piacokat rabol. A népesség arányában postahivatalokhoz hasonlóan szétosztó állomások létesíten­dők, melyekben a társadalomban termelt összes javak és közszolgálatok rendelkezés­re álljanak. (Department Store mintájára.) Nagyvárosok lakossága előreláthatólag, esni fog; ha New York lakossága ioo év alatt megtizszereződött és 5 millióra emel­kedett, az nem jelenti, hogy újabb 100 év alatt ez a folyamat megismétlődik és a la­kosság egy kolosszális számra emelkedik. Éppen ellenkezőleg, a nagyvárosok lakos­sága a közlekedési eszközök ma még el sem képzelhető fejlődése következtében mindig jobban távolodni fog. A kollektiv társadalom bizonyára programijába veszi a nagyobb városok közt elterülő és a ter­melés által nélkülözhető nagy területek­nek lakóházakkal való beépítését. Ha az emberek a tőke rabláncaiból föl­szabadulva, szabadon választhatnak majd a túlzsúfolt városi házak, vagy a lakás-váro­sok ideális kert-házai között, akkor az a többség előreláthatólag az utóbbit fogja választani. Legtöbb emberben megvan a hajlam, hogy a természet közelében éljen; virágos kertek, fák és növényektől körül­véve, melyeket ő maga kultivál s a szabad ég alatt a neki tetsző sportokat űzze, akár vízben, akár a szárazon. Gyermekek fejlődésére is nagy előnnyel jár az ilyen szabadban való nevelés, hol kédyük szerint futkározhatnak. Ha a szük­ségleti cikkek központja távol esne, akkor azokat telefonon, vagy levélben lehetne megrendelni. A városba csak színházak vagy más szórakozó helyek látogatására és a szükséges néhány órai munka elvégzésé­re kellene beutazni. A hotel- és restaurant élet rohamos fej­lődése arra mutat, hogy a főzés is gazdasá­gosabban, kollektiv módon lesz szervezve; talán minden blockban lesznek központi éttermek, ami nem jelenti, hogy a háziasz­­szony saját lakásában ne főzhetné meg kedvenc ételeit. Tán mondani sem kell, hogy a fejlettség­nek már akkor olyan fokára jutunk, hogy a lakás tisztántartása alig vesz időt igénybe. A söprést és porolást máris megszüntette a villamos porszivógép, a fa és szén kezelésé­vel járó tisztátlanság megszűnt, mivel a fűtés, főzés, vasalás villamossággal törté­nik. Szellőztető készülékek valószínűleg a falakba lesznek építve. Semmi akadálya sem lesz pl. annak, hogy minden hálószo­ba mellett ott legyen a legnagyobb kénye­lemmel berendezett fürdőszoba. Csak végig kell néznünk egy milliomos lakosztályán, hogy fogalmat alkothassunk a modern lak­­berendezésnek már mai fejlettségéről; ez­zel nem akarom állítani, hogy az ott látha­tó fölösleges fényűzést is utánozni kell, de a kényelmet és célszerűséget mindenkinek hozzáférhetővé lehet tenni. * A szocialista társadalom formája, és belső élete sokakat izgat; alig van szocialista mozgalom, ahol ne akadnának olyanok, akinek nem elég elvi meggyőzés, a tör­ténelmi materálizmus szigorú következetes­séggel leszögezett tényei, hanem magyará­zatot, érzékelhető képet akarnak bírni, ha­bár csak leírásban is arról, hogy és mint is lesz majd minden abban az uj 'társadalmi rendszerben? A tudományos alapismerettel ’bíró szocialista, a meggyőződött marxista nem esik bele abba a hibába, mint a régi utópisták, hogy modern utópizmust hirdes­sen. Pedig minden színezés, jövőbe látás és tervezés bizonyos hipotéziseken alapszik, ami utópisztikus szinben tünteti fel sok esetben a jövő társadalmát, ha nem is min­denben, de nagyon sok tekintetben. Mindet, merész állítás, ami a messze jövőre vonat­kozik, önkéntelenül kihívja a kritikát, a bizonyítás pedig nehéz, mert ugyancsak újabb feltevésekkel, következtetésekkel le­het csak bizonyítani. Vannak azonban dolgok, amelyeknek be­következését már a mai rendszer is világo­san tanúsítja s ezeket elfogadhatjuk. így van ez ezzel a cikkel is, amelyet néhány közbevetett megjegyzéssel iparkodtunk megvilágitani és amelyben sok helyes, de sok föltevés is van és ezért részben utó­pisztikus is, mint általában minden részle­tes jóslás, ami a jövőbeni szocialista társa­dalomról eddig elhangzott. (Szerk.) — 3 —

Next

/
Thumbnails
Contents