Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-08-13 / 30. szám
SAKK-ROVAT Rovatvezető: DÖRNBACH JÁNOS FRANCIA VÉDELEM. Játszották a szt. pétervári mesterversenyen 1909. Világos: Sötét: Forgács Tartakower I. e—4 e—6 2. d—4 d—5 3-H—c3 H—fő 4-F—g5 F—ty Ugyanezen tornában Spielmann Forgács ellen F—b/pet játszotta e-helyen, amely azonban nem bizonyult jónak. Tartakower ezért egy régebbi változattal kísérletezik. 5- e—5 H—e4 6. HXe4 FXg5 7- HXgs VXgs 8. g—3 c—5 9- c—3 H—có 10. f—4 V—e7 11. V—d2 F—d7 12. H—f3 0—0 F—d3 c—4 14. F—C2 b—5 15. 0—0 b—4 16. Ba—ei! a—5 Sötét a—4, a—3 és Bf—b8 manőverrel a “b” vonalon át előkészíti a vezérszárnyon való betörést. A király szárnyon látszólag biztosan áll, mert H—g5-re hő (vagy gő) jó időre meghiúsítja a támadási lehetőségét. Világos kö.vetkező kombinációja azonban felrázza sötétet vélt biztonságából. 17- f—5! 18. g—4! eXf5 A második gyalog áldozat megadja az előbbi kulcsát. Ha sötét nem fogadja el, úgy f—4, 19. VXf4, f—6. 20. e—6 FXe6. 21. F—f5 H—d8. 22. FXeő H+e6. 23. V—f5 Bf—e8. 24. VXd5 csak a világosra kedvező. 18......... fXg4 19- H—g5 g—6 20. B—fó K—g7 21. Be—fi F—e8 H—d8-ra 22. HXh7 KXI17. 23 V—g5 nyer. 22. V—f4 H—d8 Fenyegetett H—eóf. 23. e—6 B—a6 24. V—es! K—hó A sötét király kénytelen menekülni a vezér és bástya kettős kereszttűzébői. A döntő rohamot azonban Tartakower csak futólag képes feltartóztatni. 25. Bfi—Í5! fXeö Világos következő kombinációjával szemben sötétnek semmi védelme sincs. 26. H—f7f VXf7 27. B—I15Í ^ K—g7 28. BXgő sakk és matt. 14. SZÁMÚ FELADVÁNY. Dr. Gold Samu. A B CDEFGH Világos indul és 3 lépésre mattot mond A 12. számú feladvány helyes megfej tése: 1. B—Í3, KXd4; 2. B—Í4f stb. 1. B—f'3, e—5; 2. d—3f stb.---------o---------SAKK-KULTUSZ A XVIII. SZÁZAD KÖZEPÉIG. (Folytatás és vége.) A XVIII. század elején nemcsak Londonban, de Párisban is nagyobb tér nyílik a sakkozás művelésére. Itt 1700-tól kezdve Nicholai biró aratta diadalait ,de 1725 után Légal, Grosminy márki és Femow még szebb eredményeket értek el. Különösen kitűnt Kermur de Légal, akit az ország első mesterének ismertek el; ő már képes volt egy-egy játszmát tábla nélkül is vezetni. A párisi sakkozás históriája úgyszólván elválaszthatatlan a napjainkban is hires ‘‘Cafe de la Régence” történetétől. Ez a legrégibb párisi kávéház 1688-lban nyílt meg, de a mai nevét 1715-ben kapta. A párisi sakkozók — köztük a század leghíresebb publicistái — ebben a kávéházban találtak otthonra és itt vivták meg apróbb csa— 16 — tározásaikat a 64 mezős sakktáblán Légal mesterrel az élükön: Voltaire, Lesage, Diderot, d’ Alembert Verdoni és mások, játszmái azonban nincsenek megörökitve. A 18. század első feléből csak egyetlen följegyzett játszmát ismerünk, Légal játszotta Be'mardin de Saint-Pierre ellen, állítólag bástya előnynyel. Ezt a rövid játszmát kuriózumképen mi is bemutatjuk. FUTÁRJÁTÉK. Világos: Sötét. Légal Bernardin de Saint-Pierre 1. e—4 _ e—5 2. F—c4 d—6 3- H f3 H—có 4. H—c3 F—g4 5. HXe5 FXdi 6. FXf7f K—ey 7. H—d5 sakk és matt. Légal 1741-ben tanítani kezdte a tizenöt éves Philidort, akivel kezdetben bástyaelőnynyel játszott, de három évvel később már csak gyalogelőny mellett tudott némi eredményt elérni; a tehetséges tanítvány bámulatos gyorsan fejlődött. Amikor pedig az ifjú Philidor kilépett a nyilvánosság elé, a sakk históriájában is uj korszak vette kezdetét. SAKK ÉS SZÍNJÁTÉK. A sakkjáték menete drámai dialógus : egyik lépés megfelel a másiknak s a vezérelv, hogy :szeget-szeggel. A játszma szépsége ihlet dolga, de hőstett is van a sakkdeszkán, Aki belemelegedett a játékba, nincsen immár az előtt kockás tábla fából, elefántcsontból, vagy viaszos vászonból, nincsenek előtte fából, kőből, csontból faragott bábuk, mert valamennyi megszemélyesült. A király passzív méltóság, érette történik minden, körülötte folyik a harc, de maga ritkán avatkozik bele, csak ha már kölcsönösen elhullottak a bajnokok s a csatarendektől a tér üresebb, akkor vezetik a koronás fők személyesen a végharcot, néznek egymással farkasszemet. Ez — úgymond Exner tanár — a sakkjáték drámaiassága. Ha úgy vészük, a sakk és a dráma úgy törvényeiben, mint a szerkezet Den a bevezetés (megnyitás) és a2 egyes részeiben egybehangzó: kezdetanyag expozíciója (kifejlődés); aztán a bonyodalom, a cselekmény csomója (közép) és végül a csomó megoldása (a nyerő manőver vagy végjáték). A színjátékot a mi deszkánkon “bábokkal” ábrázoljuk s adjuk elő, a színpad ezt megfordítja és a sakkot teszi színjátékká. Ami pedig a partit egészben véve illeti, az eszmétől, tervtől mint játékrésztől érvényes a koncepció pillanatától a teljes kihasználás és a célelérés momentumáig.
