Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-02-06 / 3. szám
8. oldal ELŐRE KÉPES SZÉPIRODALMI és TUDOMÁNYOS HETI FOLYÓIRAT 1916. február 6. A gyermekjátékok pedagógiai és társadalmi jelentősége. A lélek törvényeit fürkésző tudósok a gyermeki játékösztön eredetét, annak élettani és lélektani hatását is kutatásuk tárgyává tették. A játékösztön eredetét többféle tudományos elmélet igyekszik megvilágítani. így ismerünk olyan elméletet, mely a kisdedek korán megnyilatkozó játszó hajlandóságát a felgyűlő energiatöbblet alkalmas levetésének magyarázza. Az ősök valóságos cselekedetei átöröklött tulajdonságok formájában tovább működnek. De találunk olyan okfejtésre is, mely szerint a korai játékösztön a cselekvés és munka legelső forrása. Néha ezek az elméletek árnyalatokban eltérnek egymástól, egyben mégis találkoznak, nevezetesen abban, hogy minden emberi munka legprimitívebb formájától kezdve a lángész alkotásáig a játékösztönből nyerte legelső szikráját. A gyermekjátékok pedagógiai értékét az amerikai társadalom is kellően méltányolja. Az amerikai nagy városokban óriási értéket képviselnek a háztelkek. Egy-egy városi játszótér roppant összeget emésztene föl. Eredeti és praktikus módon segitettek tehát a bajon. Az iskolaépület tetejére tágas és világos üvegcsarnokokat építenek, amely pompásan megfelel a játszótér céljainak. Ha néhány percet szentelünk egyegy labdázó gyermekcsoport megfigyelésére, a társas élet lüktetését mihamar felfedezhetjük. A játszótér sok olyan lelki munkálkodás megindítására ad alkalmat, melynek fejlődésére az iskolai tanítás nem nyújt hasonló bő alkalmat. A legtöbb játék természetéből következik, hogy egymás ellen küzdő táborok keletkezzenek. Egyik vagy másik tábor sikerét az hozza legközelebb a megvalósuláshoz, hogy melyik táborban erősebb az egyének önfegyelmező képessége. A legbecsesebb lelki tulajdonságok, mint amilyen az igazságérzet, a megrigyelőképesség, az emlékezet, az előrelátás, a megelőzés, a képzelő erő, a számitás, az okoskodás, az ítélet stb., mindezek játékközben megerősödnek és gyarapodnak. Még az iskolázott közönségben is gyökeret vert az a hit, hogy bizonyos számú izomgyakorlat teljesen elegendő egészségünk konzerválására. Az eszményi testi szervezetnek azonban nem az izomerő az egyedüli ismertető jele, hanem az ezzel párosult jó emésztő és lélekző szervek. Ha azt mondjuk: jó egészségben vagyunk; ez azt jelenti', jól tudunk emészteni, szabadon tudunk lélekzeni, vérkeringésünk erős és szabályos és hogy a hőmérséklet változásainak könnyen ellent tudnak állani. Ha gyermekeinket a jó egészség kellemes érzésével akarjuk megajándékozni, ne sablonos és egyhangú izomgyakorlatokat erőltessünk rájuk, hanem vezessük őket a szabadba, jó levegőre játszani. A gyermekek életszerveinek általános edzését és fejlesztését semmi sem mozdítja úgy elő, mint a gyermekjátékok okos és tudatos vezetése. A gyermekjátékok ebbeli jelentősége az iskola falain kívül sem szűnt meg; a játékok terjesztését a közegészségi érdekek is sürgetik. Általánosan tudott dolog, hogy a tüdő járás, futás és ugrás közben sokkal erősebb munkát végez, mint nyugalom közben. S a nagy mozgással járó játékoknak talán az a legbecsesébb tulajdonságuk, hogy az izmokon kívül a tüdőt és szivet nagy mértékben edzik. Tehát azokat a szerveket, melyek az egész fizikai életünknek legfőbb kormányzói. A tüdőt képessé tenni minél nagyobb fokú ellentállásra, különösen munkásoknál nagyjelentőségű feladat. Isméi etes, hogy a tüdővész milyen óriási emberáldozatokat szed évente. Tudjuk jól, hogy óvintézkedéseknek hosszú sorára van szükség, hogy ezt a pusztító betegséget megfékezhessük. Bizonyos azonban, hogy ebből a sorozatból a gyermekjátékok nagyarányú terjesztését sem szabad számitáson hívül hagynunk. KATONAI REPÜLŐGÉPEK. Az ember-szellem már magasba jut, Repülni tud. Földi salaktól messze szállva már, Az égbe jár. S mi az, ami felüzi, kergeti? Menny kell neki? Nem. Onnan is a földre néz csupán, Zsákmány után. A gyilkos szénporban robotoló serdületlen gyermekek.
