Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-07-02 / 24. szám
miért találja a statisztika a két nemhez 'tartozók számát körülbelül egyformának, hanem azt is megértjük belőle, miért nem sikerül külső 'beavatkozásokkal a fejlődő embrió nemét befolyásolni. Ha például az emernél egy X-chromosomás spermium jut a petébe, akkor leány fog születni, ha egy anélküli, akkor fiú. Minthogy azonban minden férfi spermájában mindkétféle spermium jelen van és pedig körülbelül egyenlő számban, világos, hogy egészen a véletlen dolga, hogy egy adott esetben fiú vagy leány fog-e születni. Ezek az eredmények a megtermékenyítés problémáinak egész sorát tisztázták, a legnagyobb érdemük azonban az, hogy a Mendel-iféle törvény értelmét és magyarázatát is megmutatták. Mendel öröklési törvénye következtében fogalmazható: ha két egymáshoz közelálló, de valamilyen tulajdonságban különböző fajt keresztezünk, akkor az igy létrejött hybrid, ha nőnemű, kétféle p tét, ha himnemü, kétféle spermiumot termel és pedig egyenlő számban; az ivarsejtek egyik fajtája a tiszta atyai, másik fajtája a tiszta anyai tipusnak felel meg s hogy a további párosításnál milyen faj fog megjelenni, az attól függ, hogy milyen fajú sejttel termékenyittetnek, ami a valószinüségszámitás szabályai szerint előre is megmegállapitható. Wilson vizsgálataiból tudjuk, hogy a nőstény állatok minden sejtjének s igy petéinek is két ivarchromosomájuk van. A petesejt fejlődésének egy izonyos stádiumában a chromosomák fele, mint u. n. sarki testecske kilép a petesejtből, úgy hogy a petében a chromosomáknak csak fele marad; ekkor tehát a petesejt csak egy ivarchromosomát tartalmaz. A spermiumban eredetileg is csak egy ivarchromosoma van, úgy hogy amikor az fejlődése közben ketté oszlik, akkor az uj spermiumok egyikében benne lesz, az oszlásánál is az történik, hogy az uj sejteknek csak egyik felében lesz benn az a chromosoma, amely a két rokon fajt megkülönböztető tulajdonságot örökíti. Hogy ez nem puszta feltevés, hanem tény, azt a szinvakság és egyéb, csak az egyik nemre szorítkozó (sexlimited) sajátságok öröklődésének megfigyelése bizonyította be. Ha feltesszük, hogy az ilyen sajátságot ugyanaz a chromosoma örökíti át, ami a nemet határozza meg, akkor kiszámíthatjuk a jövő generációk szinvakjainak számát. A szin'vak ember retinasejtjeiben valami hiányzik, ami a szinlátóéban jelen van; minthogy a szinvakság csak férfiaknál lép fel, feltehetjük, hogy a színlátásra szükséges faktort az X-chromosoma örökiti át. Egy szinvaknak és egy szinlátónak gyermekei — az első generáció — mind szinlátók lesznek a kifejtett teória értelmében, mert a színlátás faktora minden sejtjükben benne van, hisz egyik szülőjük szinlátó. Ez megfelel a tapasztalásnak is. A második generációnál teóriánk értelmében az összes nőknek és a férfiak felének szinlátóknak, a férfiak másik felének szinvaknak kell lenniök. Az első generáció spermiumainak fele ugyanis (amelyekből leányok lesznek) az anyai — az egészséges — ivarchromosomát tartalmazza, a többiben, amelyekből férfiak lesznek, nincs ivarchromosoma; a peték két chromosomája közül az egyik az anyai, a másik a szinvakságot örökitö atyai chromosoma. A peték érései oszlásakor tehát, amikor mindegyikben csak egy ivarchromosoma marad, egyik felükben az atyai chromosoma lesz, másik felükben a normális chromosoma. A második generáció női sejtjei tehát mind szinlátók lesznek, a férfiaknak fele azonban szinvak lesz, mert X-chromosomanélküli spermium és nagyatyai ivarchromosomás petesejtből fejlődött. Állatoknál, ahol elég nagyszámú unokákat figyelhettek meg, hogy a valószinüségszámitás reális legyen, az ilyen és még további generációkra (vonatkozó számitások pontosan helyeseknek bizonyultak. Ezzel a Mendel-féle törvény rejtélyessége s vele az ivarság meghatározásának problémája meg van oldva. A tudomány számára itt már csak az a feladat vár, hogy megállapítsa a chromosomák azon anyagi sajátságait, amelyek az átörökítésnél szerepelnek s azt, hogy miáltal hozzák létre ezek az anyagok a megfelelő öröklődő tulajdonságot. Ez a kutatás máris megindult. Tudjuk, hogy a fekete állati pigmentek keletkezéséhez egy amidosav, a tyrosin és egy oxidációs ferment, a tyrosianse szükséges. A fekete bőrszín átörökítése a him állat utján tehát ivalószinüleg úgy történik, hogy olyan anyagok mennek át az ő ivarchromosomájába, amelyek tyrosinnak és tyrosinasenek a képződésére fognak vezetni. Az átöröklés rejtélyének megoldása már eljutott addig, hogy további problémái tisztára fizikai-kémiai természetűek. ... GONDOLÁTOK... Még a gyémántnak is meg van a foltja, a leghíresebb embernek is árnyoldala. * Minden baj a szájakból ered, minden nyavalya a szájon keresztül érkezik. * Az élet haláltánc a temető kapuja előtt. * Az öreg embernek emlékei, az ifjúnak örömei vannak. * Rossz lelkiismeret az, amelyet könnyen meglehet nyugtatni. * Értemes ember sohasem unatkozik, a saját elméje foglalkoztatja. * Éppen mert egy pontra mutat és ha irányából kimozdittatott nem nyughatik addig, mig azt vissza nem nyeré, azért mozog a mágnestű; — igy az ember, éppen ha egy bizonyos irányt köfvet, ha mindig egy cél felé törekszik, akkor nyughatik legritkábban. * A szerelmesek vakok. S ha egy vak vezeti a világtalant akkor közösen beleesnek a házasságba. A világ urai mindig bírtak annyi átkos ravaszsággal, hogy tudják, miképp és mikor kell lázitani a kitagadottakat éretlen és jelentéktelen forradalomra, hogy az a forradalom, mely győzelmes lehetne, úgy lecsillapítható és tönkretehető legyen. Herron. * Nathan Stauss a hat dolláros hetibéreket fizető “kiváló” zsidó filantrópus szerint “ha a gazdagok teljesítenék kötelességüket, akkor a szegénység megszűnne.” Tamáskodunk benne. De ha a szegények teljesítenék a kötelességüket, akkor az ered mény egészen bizonyos lenne. • A művészet temploma mai napság — iparcsarnok. Vedd hála gyanánt, ha nem kapsz hálátlanságot. Apró sikereinket barátainknak, a nagyokat ellenségeinknek köszönhetjük. * Ha gyomrokat is oly könnyű volna megnyugtatni, mint a lelkiismereteket, nem volna szociális kérdés. Ignotus. Minden értéket a munkásosztály termel. Engels. EGY LEÁNY, AKI HALNI INDUL... — André Rivoire — Nyári ruhájában sápadva, hallgatag, Bágyadtan, álmosan, halványan ballag által, Sápadva, hallgatag habkönnyű bánatával, Illattalan mezőn, homályos ég alatt. Halálosan sajgó szivébe felhörög Egy néma kürt sötét, vongaló búcsú szója... Oh, igy megyünk el mind, ha egyszer üt az óra, Meghalni sárguló levélcsomók között. Meghalni, hogy hullnak künn a rét lombjai, Meghalni az aranyvirágos, néma ősszel, Hallgatni a szelet, mely néha sírva nyög fel, Kacagni az éjét s álomra hajlani! KOSZTOLÁNYI DEZSŐ---------o--------DAL. Hallok szókat, gyémánttal égőket És nincs létrám, hogy elérjem őket. Kezdtem álmot boldog álomhonban, Fölébredtem, félig sem álmodtam. Tudtam egy dalt, szebbet mint madárdal, Füstre írtam fekete plajbászszal. FALU TAMAS. 9