Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-07-02 / 24. szám
GONDOLKODIK-E AZ ÁLLAT? Azon már régen túlvagyunk, hogy az állattól elvitassunk minden szellemi képességet. Nem is arról van szó, hogy van-e az állatnak esze, mert hiszen látjuk, hogy némelyiknek van, hanem arról van szó, hogy tud-e úgy gondolkodni, mint az ember? Persze nem olyan gondolkodást kívánunk az állattól, hogy az mint emberi gondolkodás is számba menjen, csupán olyant, a mely már túlmegy az ösztön határán. Azok az állatok ugyanis, amelyek egy fajhoz tartoznak, többnyire egyformán is viselkednek úgy egymással, mint más állatokkal és végül az emberrel. Kivétel nélkül egyformán viselkedik minden macska, ha egeret, vag> verebet lát, de viselkedése nem a gondolkodásból, hanem csak az ösztönből származik. Már a kutyával nem így áll a dolog, mert sokszor láthatjuk, hogy nem minden kutya viselkedik egyformán, még egyforma körülmények közt áem. Egyik kutya megérti a gazdájának még a beszédét is, viszont a másikat nem lehet semmire se megtanítani. Régóta tudja ezt minden ember, azért szoktuk mondani: ez okos kutya, amaz meg ostoba. Hogy egyes állatokat sok minden mutatványra be lehet tanítani, ez még nem mutat gondolkozó képességre. Majd minden vadász esküdni merne, hogy az ő kutyája tudatosan gondolkodik, mert másképen nem csinálná meg mindazt, amit megcsinál. Azonban a tudomány olyan dolgokat, amelyeknek alapja a megszokás, nem vehet tekintetbe. A kutya bizonyos helyzetekbe hamar beleéli magát és amit egyszer-kétszer csináltattak vele, azt megcsinálja azután is, részint parancsszóra, részint megszokásból. Ha az a kérdés, hogy gondolkodik-e az állat, akkor a tudomány csak olyan esetekből ítélhet, amelyeknél a megszokás ki van zárva. Nos, ilyen eseteket százával gyűjtött öszsze egy angol tudós és meg kell vallani, hogy az esetek frappánsak. íme az egyik: Egy földbirtokos házában éjjel tűz támadt. A kutyája, amely az ebédlőben, nyitott ablaknál feküdt, észrevette a veszedelmet, de nem menekült, hanem két ajtókilincset ügyesen lenyomva a hálószobába szaladt, ahol gazdáját és ennek családját fölkeltette, így aztán mindenki megmenekült a házból, amely porig égett. . Nyilvánvaló, hogy a kutya tudatos gondolkodás után jutott az elhatározásra, hogy a veszedelmet gazdájának bejelenti, mert hiszen ilyen dologra őt soha senki nem tanította; ha pedig csupán természetes ösztönét követte Ivolna, egyszerűen ki kellett volna ugornia az ablakon. Egy másik eset ez: A Fokföldön ökrök hátán szállítják a terhet. A néger hajcsárok egyszer annyira megterheltek egy ökröt, hogy ez összeroskadt, mire elkezdték ütni-verni. A szegény állat tűrt egy darabig, de egyszer csak végső erőfeszítéssel talpra állt és a közeli folyóba szaladt, amelyben nem volt csak térdigérő viz. Ebbe a sekély vízbe beledugta a fejét és ott tartotta, amig meg nem fulladt. Vagyis: az állat öngyilkossá lett, még pedig tudatosan, mert hisz le kellett küzdenie önmagában az életfentartás ösztönét. A tudósnak, aki ezeket az eseteket összegyűjtötte, az a véleménye, hogy az állatoktól a gondolkodó képességet nem lehet eltagadni. Ellenben igaz az is, hogy ez a gondolkodó képesség nem fejlődik ki minden állatnál olyan fokra, hogy mi emberek azt észre is vegyük. La Walee” helység látképe St. Croix volt dán nyugat-indiai szigeten. (Most az Egyesült Államoké.) 7 Termény betakarítás St. Croix volt dán nyugat-indiai szigeten, melyet az Egyesült Államok megvett Dániától.
