Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-06-25 / 23. szám
lek közti viszony szerint az együttélésnek négyféle fajtáját különböztethetjük meg. 1. Közömbös együttélés a járatok és kamrák összefüggésben állnak egymással, de bizonyos kamrákat az egyik, másokat pedig a másik faj lakik s mindegyik a maga lárváit neveli föl. 2. Védelmi együttélés. Ebből az együtéléslből mind a két félre haszon háramlik. A hangyáknak nem kell bolyt építeniük, s ennek fejében, mintegy ellenszolgálatképpen megvédik a termeszeket a külső ellenségektől, főleg pedig a nagyszámú álvendégektől. ^. Vendégeskedés. 4. Ellenséges együttélés, mely kisebb termetű tolvajhangya egy másik nagyobb hangya bolyába szállásolja be magát. A hangyák társadalmi együttélésének második, sokkal érdé kesebb főfoirmája az, melyet keevrt telepnek nevezünk. Itt az együttélő hangyák egy telepet alkotnak; melyet kevert telepegy része “ur”, a másik része “rabszolga”. A kevert telepnek három módosulata ivan, u. m. I. rablótelepek 2. szövetséges telepek és 3. adopciós telepek. A rablótelepeken az urak idegen hangyabábok rablásával és fölnevelésével gyarapítják erejüket és egészítik ki dolgozóik számát. A rabszolgatartás lehet: a) nem föltétlenül kötelező (fakultativ és b) kötelező (obiigát.) A fakultativ rabszolgatartó irablótelepeken az urak még rabszolgák nélkül is meg tudnak élni és a rabszolgák sorában csupán a dolgozók neme fordul elő. Az obiigát rabszolgatartó rablótelepekben az urak már nem tudnak rabszolgák nélkül megélni -s igy föltétlenül rájuk vannak szorulva. Az urak a rabszolga-hangyákhoz még rendszeres rabszolgavadászáttal jutnak, de a rabszolgaitartásnak elkorcsositó hatása is jelentkezik, a mennyiben az urak állkapcsai hovatovább kardalakot öltenek. Több rablótelepben az urak önállóan táplálkozni sem tudnak, úgy hogy a rabszolgák etetik őket. A szövetséges telepekben az urak már nem tudnak tisztán rabszolgavadászattal rabszolgákra szert tenni, ezért a rablótelepek helyét fokozatosan az igazi szövetséges telepek foglalják el, melyek úgy keletkeznek, -hogy a megtermékenyített királynő a nászröpülés után valamely más, idegenfaju hangyaféleségnek szintén megtermékenyített királynőjéhez társul. A két királynő egymással szövetkezve alapítja meg az uj telepet,, de ebből a szövetséges telepből csakhamar ismét rablótelep fejlődik ki, a mennyiben a szövetség csak addig tart, a mig az urak száma megnövekszik, ekkor az urak ismét rabszolgavadászat utján gondoskodnak újabb segitő'hangyákról és -rabszolgákról. Az adopciós telepeken a társadalmi élősködés a legnagyobb fokát éri el. A telep akként keletkezik, hogy az urak megtermékenyített királynőjét valamely királynő nélküli rabszolga-hangyafaj adoptálja. Az adopciós telepekben, a rablótelepekkel ellentétben, a rabszolgamunkát végző hangyáknak nemcsak dolgozó, hanem hím és királynő formáit is megtaláljuk. A hangyák társadalmi egyttélésének vázlatos ismertetése után ismét visszatérhetnk a rabszolgatartás kifejlődésének tárgyalására. Wasmann fejtegetése szerint a formicanembe tartozó összes hangyafajok megtermékenyített királynői, a több! hangyafajokhoz hasonlóan, eredetileg szintén tel jesen önállóan, a dolgozók közreműködése nélkül alapították meg az uj telepet. A pirosfejü raibszolgatartó hangyacsoport (Formica rufa) fajainál azonban a telepalapitásnak ez az ősi módja fokozatosan veszendőben ment. Az idetartozó hangyafajok ugyanis növényi anyagokból készített bolyaik egyenletes melegében, az arlctikus tájak éghajlatához a legjobban alkalmazkodva, feltűnően elszaporodtak. Telepeik száma és ezzel kapcsolatban földrajzi elterjedésük lassanként annyira fokozódott, hogy teljesen fölöslegessé vált az uj telepnek önálló alapítása. A megtermékenyített királynők a faj érdekének legkisebb kockáztatása nélkül is teljesen leszokhattak a telep önálló alapításáról, mert a saját fajbeli dolgozók úgyszólván mindenütt kéznél voltak, sőt ezeknek közreműködése még jobban fokozta a telepek erejét és szélesbitette a faj elterjedési körét. Később a megélhetés kemény tusájában a pirosfejű rabszolgatartó hangyacsoport némely fajtái és. fajai a csöport többi tagjaihoz képest számban megfogyatkoztak, úgy hogy megtermékenyített királynőjük, mely a te, lep önnálló -alapításának tehetségét immár elvesztette, nagyon nehezen találhatott saját fajtabéli dolgozókra s ezért a telep megalapithatása céljából, idegen hangyafajok dolgozóihoz volt kénytelen csatlakozni. Ilyen módon alakultak meg az első adopciós telepek, melyekben azután fokozatosan fejlődött ki a rabszolgatartás. Kezdetben a telepalapitó királynő utódai csupán arra szorítkoztak, hogy a telep alapításánál valóban szereplő s ezen a réven máir nem is teljesen idegen segitöhangyák kihalása után ugyanilyen fajtájú hangyabábokat gyűjtsenek be a bolyba és ezeknek fölnevelésével erősítsék telepüket, de az ilyen fajtájú idegen háng y á k fölnevelését csak addig folytatták, a mig saját dolgozóik nem ütötték meg a rendes mértéket. Más fajoknál az adopoió révén nem merőben idegen, de rendszertanilag teljesen másfaju hangyabábok rablása és fölnevelése állandósult és ezek egész életükön át nagy kitartással vadásznak azoknak a hangyaféle ségeknek a bábjaira, melyeknek képviselői őket felnevelték; a bábokat nagy körültekintéssel gondozzák, de a bábhüvelyből kikelő hangyát rabszolgamunkára, a házi teendők végzésére kényszerítik. A rabszolgatartás öszföne a Formican-emben a vérpirostoru rablóhangya (Főt mica sanguinea) telepében érte el tetőfokát. Ezek a hangyafajok már testileg is pszichikailag is annyira alkalmazkodtak a rabszolgatartáshoz, hogy a rabszolgatartás a testi és értelmi elkorcsosodás következtében már a teljesen tehetetlen társadalmi élőskö-désbe csap át náluk s a rabszolgatartó rablótelepből ismét tiszta adopciós vág) szövetséges telep fejlődik. A törzsfejlődés sorrendje tehát a következő: A tiszta adopciós vagy ritkábban szövetséges telepeken belül fokozatosan a rablótelep és a rabszolgatartás bizonyos fokú kifejlődésével kapcsolatban az urak testileg annyira elsatnyültak, hogy a rabszolga-tartás ösztönének további fokozódása gátat vet a rabszolgatartásnak. Az urak már rabszolgák nevelésére és vadászására isi tehetetlenek lévén, a rabszolgatartó rablótelepnek szükségképpen ismét adopciós vagy szövetséges teleppé, tehát a kiindulásul szolgált telepformává kell átalakulnia. Dr. Gorka Sándor. Midőn vala-A termények elszállítására készenálló teherkocsik egy nagy kereskedelmi gócpontban. R
