Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-06-18 / 22. szám
••••••«c«t •*.••*******!•••••• x** x •••* • *« • ••• i .•••• ••• ••••••( ................... A. ;*A : : •óó ŰVÉSZET MW) •••_ • •• • •- iS .* • * .»•* ••••• • • •I • • % ••• ••• •• .............................................................................................................................ÓŐ...................... STEPHAN SINDING az NTORVÉG ember, aki müvész-család^ ’ bői származik. Egyik testvérbátyja, Christian, kiváló festő, ő maga a norvég szobrászművészek egyik legkiválóbb ja. Ifjúságát akkor élte, amikor hazájában a legkiválóbb művészi zsenik dolgoztak, akiknek munkáit egész müveit világ megcsodálta. A művészet, a zene, irodalom terén hallhatatlan müveket alkottak Sinding kortársai s a fiatal szobrász ezeknek hatása alatt bontogatta a maga tehetségének szárnyait. Stephan Sinding szobrászati karriérjét alapos iskola előzte meg. Mielőtt valami nagyot alkotott volna, alaposan tanulmányozta a külföldi művészetet s számos éveket töltött Európa nagy művészi központjaiban. Több évig élt Berlinben, Párisban, Rómában, Copenhágában. Párisi tartózkodása mély nyomot hagyott művészetében. A forma bájos vonalozását és a szép kontúrok harmonikus ibteállitását itt sajátította el. Páris kifinomitotta benne azt a fiatalabbkori merevséget és hidegséget, amit Berlinben vett magára. Lassú, de folyton emelkedő pályát futott be Sinding s sok idő telt el’, mig első nagy müvét, a “Walküröket” megteremtette. Fiatalkori és ezeri munkája között egy egész generáció átalakulása vehető észre. Elmélyedés és magas plasztikai készség, párosulva a természetesség és szerelmi átadás motivumiaval, jellemzik Sinding művészetét. A “Mother Earth” — (Föld anya) müve, amelyet itt mutatunk be reprodukcióban, egyike a mester legsikerültebb alkotásainak. Symbolikus szobor, amely tökéletes művészi eszközökkel azt a gondolatot symbolizálja, hogy minden élő teremtménynek anyja a föld, a természet. Az emberiség életének csirája a fölo szivében élt s onnan fejlődött a ma élő Ember. Minden az anyatermészetből táplálkozik, annak rejtett méhéből fakad minden élet, amely kibontakozva csak tovább folytatja az anyatermészet munkáját... Sinding “Föld anya” című szobra minden tekintetben művészi munka s széles körben nagy elismeréssel fogadták. “FÖLD Stephan Sinding norvég szó ANYA.” brász-müvész munkája Egy német proletáriró Arno Holz alakjai. A Z ormótlan, piszkossárga bérkaszárnyákban laknak Arno Holz emberei. Vagy száz család, tán több is, de megférnek valahogy, bár gyerekestől, szobaurastól. Ó, nem mert sok jó ember megfér kis helyen, hanem, hogy sok szegény embernek kell meghúzódnia a szűkös lyukakban. Mert szegény, pénz nélkül való emberek, tegnapról-mára élők, máról-hólnapra kinlódók. Garasos kereskedők, akikről sohasem tudhatni, szép olcsó batisztot árulnak-e, vagy a leányuk drága, szép testét. Valaha volt valakik, vagyon iból, jó életből ide roskadtak; leztillött, elkoldusodott ivadékai régi, fényes hajdaniságra merengő jun kercsaládoknak. Törpe hivatalnokok, mindenünnen kikopott pincérek, ágyra járó facér dologra-restek, naprairók, kávéházi kaszirnők, cirkuszi komédiások, félbenmaradt lateinerek, utcai cukor-rikkancsok, kosaras perecesek, és kosaras asszonyok, újságírók s utcai leányoknak minden fajtája. Ez a züllő, rothadó kispolgári világ az Amö Holz világa. A kispolgári sors a témája a maga min den nyomorúságával, félszegségével, keservességével, végtelenül egyhangú, elcsigázott robotéletével. Egy osztály, amelyiknek sohasem az ideológiája: megszabadítani a magunk < c-t-'dyát. hanem mindig csak ez: kiszabadulni a magunk osztályából. Szabadulni, menekülni, kijutni, kiemelkedni. Minden módon, minden eszközzel, minden kapaszkodóval, erőfeszítések kinverejtékével, egek megimádásával, poklok cimboraságával, de kiemelkedni, kiemelkedni. Uj osztály lépett Arno Holzzal és társaival a német irodalomba és uj szép ségeket hozott magával. Uj szépségeket, ezek már közelebb állnak hozánk; uj időknek uj embereihez. Elnyomott osztályok Írója Arno Holz. Szegényemberdrámák, kisembertragédiák költője. .És ez teszi előttünk kedvessé a könyvét, ezért húz hozzá minket valami lelki megértés —P— 7
