Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-06-18 / 22. szám
A FORRADALMAK ORSZÁGA — MEXIKÓ — (Folytatás és vége.) Mexikó nevezetességei. Humboldt Sándor, hires német természettudós szerint, a világ legnagyobb fája a tulei “Sabina”. (Ennél a fánál csak Afrikában láttak — állítólag — még egy nagyobbat). Hogy fogalmat alkossunk magunknak Mexikó eme csodájáról és annak terjedelméről, meg kell említenünk, hogy a fa törzsének kerülete negyvenhét méter és húsz centiméter, átmérője a legszélesebb helyen tizenhét méter. A fának úgy a törzse, mint lombozata teljesen ép és van még kilátás arra, hogy több ezer évig is elél. 5. képünk ezt a csodafát ábrázolja. Mexikó és Veracruz között fekszik egy érdekes ősrégi azték város San Juan Tehutisuacan; ősi temetkezési helyeiről és földjén még most is gyakran talál-5. kí»i». A “Sabina5 6. kép. Teokali: áltlozóhely az aztékok uralma idejéből Tenochtilan vfirosfibaii, a bfittérben a Popocatepetl világhírű t üz hfi 11 yé> hegy gyei. nevű óriás-fa, Santa Maria községben, Oaxaea állam, Mexikó. r ható ‘ Idolo” bálvány-isteneivel. A régi aztékok harci foglyaikat bálványaiknak feláldozták. Az ilyen áldozatok kivégzéséhez az úgynevezett “Teocalik” szolgáltak (lásd 6. kép). A Teocalik a városok főpiacán állíttattak fel és rendesen óriási nagyságot öltöttek. Többnyire csonka gúla alakjuk volt s csak egy oldalt voltak lépcsőkkel ellátva. Az áldozatokat kivétel nélkül az ellenség foglyul ejtett harcosai képezték, akiket erőszakkal felhurcoltak a Teocalik tetejére, azután egy nagy, faragványokkal díszített kőre szorították le s kivégezték — szivüket kitépték, a vért pedig csatornákban összegyűjtötték és aztán megitták. Az áldozatra szánt foglyokat néha hónapokon át jól tartották az állam költségén, hogy kivégzésükkor kövéren és egészséges testtel vándoroljanak át a másvilágra. (Bánó: Bolyongásaim Amerikában). Hogy a kultúrának különben oly magas fokán álló aztékok honnét és kitől örökölték ez a kannibálizmussal egyenlő barbár szokást, nem tudni s a legnagyobb kutatások után sem tudtak a történészek annak nyomára akadni. A forrongó mexikó a maga egészében élő és szemlélhitő példa a fejlődő emberiségnek. Mexikó úgy, amint ma van berendezve, feudális alapon, kapitalista érdekkormányzattal: nem állhat fönn. Az uj idők teljes átalakulást hoznak majd és maga az elnyomott mexikói nép fog uralkodni az ország fölött. A tőke véres uralmának megszűnésével eltűnik a reakció is, mert be kell látni végre mindenkinek, hogy e szívós, ősi nép elég erőt tud még egyesíteni magában a fejlődésre és biztató jelnek veendő az is, hogy a forradalmi szellem éppen azokat hatja át legjobban, akik hivatva vannak Mexikó jövő fejlődésében vezetőszerepet vinni: a munkás indián népet. A szabadság szeretete él Mexikó indiánjainak lelkében és ezért a szabadságért már eddig is sok áldozatot hoztak, de van reményük arra, hogy a kiontott vérből újjászületik a szabad, független és előretörekvő Mexikó. Mexikó népének az a törekvése, hogy a zsaroló tőkétől visszavegye azt, ami az övé: Mexikó egykor szabad földjét. AZTÉK. KALENDARIUM.HEGl FEGYVEREKKEL. 2
