Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-06-11 / 21. szám
'ELŐFIZETÉSI ÁRAK: I AMERIKÁBAN Egy évre ..... $1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre.............$2.00 Fél évre.................$1.20 Negyed évre . . . 75c. Elöfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat“ 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine Published Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. "HHM11 5 East 3rd Street, New York, N. Y. Joseph L. Sugar, Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24,1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION PATES. IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. L No. 21. New York, Vasárnap, Junius 11, 1916. I. Évf. 21. szám Hétröl-hétre. WILSON, A BÉKEELNÖK. AZ Egyesült Államok elnökének az a szerencsétlensége, hogy igen takaros szónoklatokat vág ki. És amikor az ember “szépen” beszél, sokszor elnézik neki, ha szónoklataiban semmiségeket halmoz fel, vagy bolondságokat rakosgat össze. Épp úgy, mint a poétának sem esik baja, ha szépen rímel, de semmit sem mond a rimek kö zött. Wilson elnök egyik legutóbbi beszédében ugyanis azt a céltalan és hiábavaló leleplezést tette, hogy egész Európa meg van bolondulva. Ez — bár hajlandók vagyunk elhinni — most nem igaz, mert Európa csak meg volt [bolondulva akkor, amikor évek során át a jelenlegi véres háborút előkészitette. Meg volt bolondulva, amikor megkezdte a most folyó harcot, de nincs ok rá, hogy ezt állítsa Wilson ma, amikor már a békét óhajtaná a vérbeborult Európa. Másodszor, nagyon merész állítás Wilson elnöktől az, hogy csak Európa van megbolondulva, mert háborút idézett elő, ezt saját magáról és kapitalista támogatóiról még hitelesebben állapíthatja meg, mert a Unió is Mexikóba mászkál, dacára annak, hogy ott senki sem látja szívesen, a kongresszus militarista javaslatokat fogad el, dacára, hogy senki sem támadja meg az országot és végül, mert az Egyesült Államok háborúra készül, amit csakis maga ez az ország provokálhat ki. Egy jó adag önhittség kell ahoz, hogy Wilson ur meg merje kockáztatni azt a kijelentést, hogy Európa megbolondult, ellenben az amerikai kormány, a hecc-hazafiak és Wilson professzor ur — józan és okos?! AZ EGÉSZSÉG ÉS AZ ÜZLET. AZ amerikai üzleti élet nagyon kevés súlyt helyez arra, hogy vájjon azok az élelmiszer-áruk, élvezeti cikkek, amelyeket drága pénzen vesz a nagyközönség, megfelelnek-e az egészség követelményeinek. A kis kereskedő természetesen csak másodsorban jöhet számításba, mert a törsztök révén ő is csak közvetve kapja áruit. A nagyvállalatok természetesen csak annyiban ügyelnek az egészségi szabályokra, amennyire a törvény kötelezi őket, sok esetben azonlban még a törvényt sem respektálják s igazi hadjá ratra van szüksége a Board of Healthnek, hogy valahogy mégis gátat vessen a visszaéléseknek. A hamisított élvezeti cikkek nagyobbára a gyermekekben tesznek nagy kárt, mert ezeknek szervezete érzi meg leginkább a hamisításra használt anyagok káros hatását. így a cukorkák, csokoládék, ice cream stb. hamisítása valóságos gyilkos merénylet a gyermekek ellen. És New Yorkban talán alig vjan olyan hely, ahol ne hamisított élvezeti cikkeket árulnának. A kiskereskedők már a gyárakból úgy kapják. Ezért az egészségügyi hatóság legutóbb szigorú rendeletet adott ki, hogy mindenki, aki fagylaltot készít eladás céljából, köteles a kannákon megjelölni, hogy milyen anyagokat használ a fagylaltkészítéshez. Ez utón — gondolják — a közönség is ellenőrizheti az árut. Az intézkedés mindenesetre előnyös, de eredmény aligha lesz, mert a gyereknek hiába ir oda a boltos akármit, az a centjéért elfogadja, amit neki adnak. Lelkiismeret kellene az üzleti életben Amerikában, ami — sajnos — a nagy kenyérhajszában és pénzgyüjtés akarásálban alig lelhető fel. SZEGÉNY GAZDAGOK. JÓKAINAK ez a regény cime jut az embernek eszébe, amikor a polgári lapokat olvassa, amelyekben ezek elparentálják James Hillt, a múlt hetekben elhunyt vasutmágnást. Szegény James Hill! Krokodilus könnyeket hullat friss sírod felett az éhes skrilb^ ler-had, mert meghaltál és nem hagytál örökségül többet, mint ioo milliócskát, csekély száz millió dollárkát. Lám Carnegie — írják a kapitalista leibzsurnálok — 500 millió dollár vagyont tudott összeüzletezni (munkásoktól kizsebelni. Szedő.) John D. Rockefeller meg 1000 milliócskát petroleumozott össze, és a szegény Hill csak ioo millió dollár munkásvérből kisajtolt vagyont hagyott hátra. Igazán megható a kapitalista sajtó szomorúsága. Mi is csodálkozunk rajta, hogyan tudott Hill ur 78 éves korában meghalni csak 100 millióval, miért nem élt még egyszer 78 évet, hogy kizsarolhatta volna a hiányzó 9 százat, hogy túllicitálja a gyomorrákos Rockefellert! Miért is nem élt James Hill vasút király ur tovább? A feketelelküség legdurvább vonása jellemzi a milliomos rablók minden példányát, mert a hátrahagyott milliók minden egyes dollárjához munkásverejték és munkásvér tapadt. .És a vámpír pusztulását csak a zsákmányon osztozók érzik,
