Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-05-28 / 19. szám
CIGÁNYOK Wilhelm Hegler, a “Münchener Neueste Nachrichten” haditudósítója a következőket irta lapjának Nisből: A minap látogatást tettem a Nis mellet levő cigánfaluban. A cigányok a Balkánon kisebbnagyobb karavánok ban nomád életet élnek s olyan foglalkozást űznek, a mely a lóval függ össze. Vannak köztük tökötök, lócsiszárok, lódoktorok és patkoló kovácsok. Egy részük jövendőmondással, kosárfonással keresi meg kenyerét s zenével csak kevesen foglalkoznak. Néhol le is telepednek és külön falvakat alkotnak. Ilyen község az is, amelyet meglátogattam. A cigányok igen vendégszeretők é s barátságosak és törököknek vallják magukat. A faluban vagy ezer lélek lakik- Amikor a sáros főutcára érkeztem, egész sereg kutya támadott rám melyeknek vad ugatása összecsöditette a lakosságot. A férfiak fezt és turbánt hordanak, az asszonyok pedig, akárcsak a török nők, bugyogólban járnak. Más tekintetben nem igen látszik meg, hogy ragaszkodnának a török vallás hagyományaihoz. Egy cigány bevezetett kunyhójába, amely vályogból épült és rendkívül alacsony. A földet tarka szőnyegek borítják, rájuk fátyol nélkül ült egy asszony, csecsemőjével a keblén. A házigazda pálinkát hozott és megkínált. A mestergerendáról háló csüngött alá, amelyben egy poronty aludt. Feltűnő, hogy ezek a cigány lakások milyen szépen fel vannak díszítve szőnyegekkel és hogy mennyi finom porcellántárgy van bennük. A gyermekek még hároméves korukban is szopnak, sőt egész legénykéket láttam, akiket az anyjuk emlőjével táplált. Groteszk látvány volt, amikor egy anyát megkínáltam cigarettával, amire kis fiai aki éppen előbb szopott, hozzám fordult és cigarettát kérve, szintén rágyújtott- A cigányok egyre nagyobb tömegben vettek körül s elkísértek egy nagyolbb házhoz, amelyről büszkén megjegyezték, hogy ez a cigányok szállodája. Belépünk. Az első szobában csirkét koppasztottak és húst vagdaltak. A második szobában volt a söntés. Azonban nem hiányzott belőle egy piszkos ágy sem és váltig biztattak, hogy pihenjem ki rajta fáradalmaimat. Egy asztal mellett kártyáztak. A játék belépésemre abbanmaradt. Eddig szól az újságíró leirása a cigányokról-De nemcsak a Balkánon és a törökök közt vannak tömegesen cigányok, hanem pl. Németországban is. A német cigányok sokkal tanultaibbak és külsőleg is középeurópai modort tanúsítanak. Képünkön látható egy cigánylakodalom Berlin mellett. A cigányok a háború folyamán kénytelenek voltak kóbor életmódjukkal felhagyni és a kormány engedelmével állandó lakhelyet vehettek maguknak. A képen látható cigányok Romániából kerültek Németországba, ahol nagyrészük mesterséget folytat. A tarka csoportban csinos és megnyerő arcok láthatók. Magyarországon sok helyen igen jóravaló lakosokká váltak az eredetileg vad cigányok. De csak egy részük-A cigányok még ma is kóborolnak faluról-falura Magyarországon, de már jóval kisebb ezeknek a cigányok nak a száma. Ma már kötelesek a2 újszülött cigánygyermekeket a hatóságoknál bejelenteni. Ez főleg azért történt, hogy az illetőségű helyüket megállapíthassák. ERDEI TALÁLKOZÁS Halk őszi est... itt lélek nincsen kívüled. Most szenvedéllyel hadd öleljelek; Ölelj te is magadfeledten! Hiszen leány vagy, ó karolj, szeress, Csókolj is hévvel; hozzád illik ez; Lásd, én is újra ifjú lettem. Lebegjünk újra itt, ez ösvényen, Suttogjunk lágyan, hőn szerelmesen, Suttogjad hévvel, hogy szeretsz még. És én is halkan elmondom neked, Hogy mélységesen mély a kék szemed, S óh, az a múlt bűbájos emlék! Talán az első táncunk lejtjük el? Az esti fényben lepke szárny emel, S a bokrok súgva összebújnak. A Hold hideg szemével ránk mered, Megreszketnek a néma fenyvesek S a nyír zizegve könnyet hullat... K- JCigánylakodalom. 13
