Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-05-28 / 19. szám

CIGÁNYOK Wilhelm Hegler, a “Münchener Neueste Nachrichten” haditudósítója a következőket irta lapjának Nisből: A minap látogatást tettem a Nis mellet levő cigánfaluban. A cigányok a Balkánon kisebb­­nagyobb karavánok ban nomád életet élnek s olyan fog­lalkozást űznek, a mely a lóval függ össze. Vannak köz­tük tökötök, lócsi­szárok, lódoktorok és patkoló ková­csok. Egy részük jövendőmondással, kosárfonással kere­si meg kenyerét s zenével csak keve­sen foglalkoznak. Néhol le is teleped­nek és külön falva­kat alkotnak. Ilyen község az is, ame­lyet meglátogattam. A cigányok igen vendégszeretők é s barátságosak és törököknek vallják magukat. A faluban vagy ezer lélek lakik- Amikor a sáros főutcára érkez­tem, egész sereg kutya támadott rám melyeknek vad ugatása összecsöditette a lakosságot. A férfiak fezt és turbánt hordanak, az asszonyok pedig, akár­csak a török nők, bugyogólban járnak. Más tekintetben nem igen látszik meg, hogy ragaszkodnának a török vallás hagyományaihoz. Egy cigány beveze­tett kunyhójába, amely vályogból épült és rendkívül alacsony. A földet tarka szőnyegek borítják, rájuk fátyol nélkül ült egy asszony, csecsemőjével a keb­lén. A házigazda pálinkát hozott és megkínált. A mestergerendáról háló csüngött alá, amelyben egy poronty aludt. Feltűnő, hogy ezek a cigány laká­sok milyen szépen fel vannak díszítve szőnyegekkel és hogy mennyi finom porcellántárgy van bennük. A gyer­mekek még hároméves korukban is szopnak, sőt egész legénykéket láttam, akiket az anyjuk emlőjével táplált. Groteszk látvány volt, amikor egy anyát megkínáltam cigarettával, amire kis fiai aki éppen előbb szopott, hoz­zám fordult és cigarettát kérve, szin­tén rágyújtott- A cigányok egyre na­gyobb tömegben vettek körül s elkísér­tek egy nagyolbb házhoz, amelyről büszkén megjegyezték, hogy ez a cigá­nyok szállodája. Belépünk. Az első szobában csirkét koppasztottak és húst vagdaltak. A második szobában volt a söntés. Azonban nem hiányzott be­lőle egy piszkos ágy sem és váltig biztattak, hogy pihenjem ki rajta fára­dalmaimat. Egy asztal mellett kártyáz­tak. A játék belépésemre abbanmaradt. Eddig szól az újságíró leirása a ci­gányokról-De nemcsak a Balkánon és a törö­kök közt vannak tömegesen cigányok, hanem pl. Németországban is. A né­met cigányok sokkal tanultaibbak és külsőleg is középeurópai modort ta­núsítanak. Képünkön látható egy cigánylako­dalom Berlin mellett. A cigányok a háború folyamán kénytelenek voltak kóbor életmódjukkal felhagyni és a kormány engedelmével állandó lak­helyet vehettek maguknak. A képen látható cigányok Romániá­ból kerültek Németországba, ahol nagyrészük mesterséget folytat. A tarka csoportban csinos és meg­nyerő arcok láthatók. Magyarországon sok helyen igen jóravaló lakosokká váltak az eredeti­leg vad cigányok. De csak egy ré­szük-A cigányok még ma is kóborolnak faluról-falura Ma­gyarországon, de már jóval kisebb ezeknek a cigányok nak a száma. Ma már kötelesek a2 újszülött cigány­­gyermekeket a ha­tóságoknál bejelen­teni. Ez főleg azért történt, hogy az illetőségű helyüket megállapíthassák. ERDEI TALÁLKOZÁS Halk őszi est... itt lélek nincsen kívüled. Most szenvedéllyel hadd öleljelek; Ölelj te is magadfeledten! Hiszen leány vagy, ó karolj, szeress, Csókolj is hévvel; hozzád illik ez; Lásd, én is újra ifjú lettem. Lebegjünk újra itt, ez ösvényen, Suttogjunk lágyan, hőn szerelmesen, Suttogjad hévvel, hogy szeretsz még. És én is halkan elmondom neked, Hogy mélységesen mély a kék szemed, S óh, az a múlt bűbájos emlék! Talán az első táncunk lejtjük el? Az esti fényben lepke szárny emel, S a bokrok súgva összebújnak. A Hold hideg szemével ránk mered, Megreszketnek a néma fenyvesek S a nyír zizegve könnyet hullat... K- J­Cigánylakodalom. 13

Next

/
Thumbnails
Contents