Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-01-30 / 2. szám
TÉSI ÁRAK: , . . $1.00 60c. 35c. ARORSZÁG külföldi országokba ............. $200 . . . $1.20 Negyed évre . . . 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat' 5 E. 3rd St. New York Telefone: Orchard 839C. Hungarian Illustrated Weekly Magazine Published Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. 5 East 3rd Street, New York, N. Y. JOSEPH L. SUGAR Treasurer v ZÁDOR SZABADOS, Editor Second class Mail Matter Applied for at N. Y. Post Office SUBSCRIPTION PATES: IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications n LŐ R E Hungarian lllustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. I. No. 2. New York, Vasárnap, Január 30, 1916. I. Évf. 2. szám Hétröl-létre. A lopás m<rálja. E ZT a címet úgy 3 irhatnók: A tolvajfogó tolvapk. Vagy így: A kapitalista korrupténak korrup ciót hajszoló tolvaji. De röviden végezhetünk e tággyal. Arról van szó, hogy New "ork állam nehány képviselőt és zenátort azzal bízott meg, hogy a liblic Service Commission dolgait jzsgálják meg, mert egy köztudomgu titok pattant ki, az tudniillil hogy a Public Service Commisan sápot kapott egyes korporációtól. Thompson szenátor és néhiy társa vezette a vizsgálatot < ezek kiderítették (amit nem i kellett már olyan sokat deríteni hogy az említett bizottság, ámenek feladata lett volna a gáz, tefon, villamos és hasonló társaságé működését ellenőrizni, megveszgethető volt. McCall és Woods uit már kirepültek. Ezekre kisü a graft. De ugyanakkor kitűnt i is, hogy a felülvizsgáló bizottsémaga is sápolt — magyarán mdva: lopott. Teljesen mellékes, hy a Thompson szenátor elnökle alatt lopóbizottság evés és alváümén könyvelte el a tolvajlását az is mellékes, hogy egy hónra szerény 5280 dollárt számító fel “költség” címén a tolva,gó tolvajbizottság, a fŐ az, he szemünk előtt áll egy eklatái példa az amerikai nagykapitsta államszervezet moráljára aatkozólag. A tőkések törvényhcsa kikiild egy “szigorú” vizsgbizottságot graft után nyomoznia a bizottság talált is tolvajok de ahelyett, hogy a nép érdében kitisztította volna a Puc Service Commission Augias-istállóját, am nak tolvajmorálját sajátítja ki és maga is lopáshoz lát. Ez az: a kapitalista társadalom kizsákmányoláson, profitzsaroláson, graftelésen, szóval a lopás morálján áll. Kalmárkultura. A MERIK A BAN a kultúra, népnevelés és közműveltség terjesztésére sokkal többet költenek, mint. bárhol másutt. New York évente 30 milliót költ átlagosan iskolai célokra, más nagyvárosok szintén tetemes összegeket áldoznak iskolákra, könyvtárakra és hasonló célú közművelődési intézményekre. Ennek dacára azt látjuk, hogy évröl-évre sok százezer ifjú, iskolát, tanítást igénylő gyermek nem nyer egyáltalán vagy csak alig számbavehetö oktatást. Az utóbbi évben különösen New York tűnt ki ezen a téren. Ezer meg ezer gyermek, serdültebbek és apróbbak, szorult ki a tantermekből és az erre hivatott hivatalos körök nem gondoskodtak ezeknek a tanításáról. New York iskolái zsúfolva vannak, a tanerő kevés, dacára ennek, az utóbbi év közoktatási költségvetésében tetemesen redukálták a népnevelésre szánt tételeket. Takarékoskodni! ez lett az iskolatanács jelszava. Amerika legnépesebb városa New York. A bevándorlók ezreinek a gyermekei élnek itt és ezeknek nemcsak szükséges az iskola, hanem — ha később boldogulni akarnak — nélkülözhetetlen is. Sok bevándorló már serdültebb gyermekekkel jön ide, még többnek olyan korú gyermekei vannak, akik az elemi iskolát már otthon elvégezték és itt csak a nyelvet kell elsajátitaniok. Ezeknek, valamint a továbbképzésre szorult nagyobb gyermekeknek eddig az esti iskolák adták meg a nélkülözhetetlen oktatást. Most ezekre az esti iskolákra mondták ki a szentenciát. Nem nyitnak ki több esti isko lát, sőt a meglevőket is redukálják, takarékossági szempontból. Amerika kapitalistáinak — ugylátszik — az a gondolata támadt, hogy jobb lesz a bevándorlott munkásgyermekeket elzárni a kultúrától, a tanulástól, mert a tudatlan munkást sokkal könnyebben lehet kizsákmányolni, mint a tanultabbakat s ha nincs ingyenes továbbképző tanfolyam, esti iskola, akkor a szegény munkás, aki éhbérért kénytelen dolgozni, nem tudja majd a gyermekeit taníttatni. A rendes elemi iskolák pedig egyáltalán nem elégségesek arra, hogy még csak a tudás elemeire is megtanítsák a gyermekeket, mert a kapitalista városi közoktatási tanács e téren is takarékoskodik és nem alkalmaz elég tanerőt. New Yorkban legutóbb az iskolákból kiszorult gvermek-ifjak gyűlést tartottak és tiltakoztak az esti tanfolyamok megszüntetése ellen. Foganatja eddig e tiltakozásnak nem volt s talán nem is lesz. Nem lesz pedig azért, mert a kapitalista kalmárszellem a kultúrára is igyekszik rányomni a maga bélyegét. Ennek a szellemnek a képviselői ülnek a közoktatási tanácsokban is és ezeknek teljesen megfelel az a kultúra, amely kevés iskolával, de több templommal szolgálja a kapitalizmust. A gazdag New York iskolatanácsa a kapitalisták javára folytatja kultunnunkáját és seerit megteremteni a szűkmarkú kalmárkulturát.
