Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-01-23 / 1. szám

i6. oldal ELŐRE KÉPES SZÉPIRODALMI és TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT 1916. január 23. — Tekintetes királyi törvényszék! — mond­ja a királyi ügyész vádbeszédében — súlyos­bító körülménynek veendő az is, hogy a vád­lott bűntettekből él... — Hát a nagyságos ügyész ur miből él? — vágja vissza szemtelen vigyorgással a vád­lott. • Bryan, egy alkalommal áhitatosan hallgatta azt a dicsőítő beszédet, mellyel valaki egy gyűlölt törsztvezért magasztalt. Többek kö­zött ezeket mondta a szónok:-— Ez az ember maga volt a vagyonának építőmestere, ő építette fel vagyonának hatal­mas palotáját. Mosolyogva jegyezte meg Bryan: — Szerencse, hogy felügyelő sohasem volt az építkezésnél és nem ügyelt a munkára. * Vádlott (a tárgyalást vezető elnökhöz): Mi­után a védőm sem jelent meg, kérem az elnök urat, hogy méltóztassék a tárgyalást elhalasz­tani. Elnök: Hiszen magát tetten érték, amikor egy urnák a zsebéből kilopta a pénztárcát, azonkivül maga is beismerte a bűnét. Kiván­csi vagyok, hogy ilyen körülmények között az ügyvédje mit hozhatna fel a maga védelmére? Vádlott: Hiszen én is éppen arra vagyok kiváncsi! Apa: Mit csináltok itt gyerekek? Laci: Cseréltünk. Apa: Mit cseréltetek? Hiszen Gyula sirt. Laci: Hát ő pofont adott nekem, s én má­sikat adtam érte neki. Hitoktató: Mond meg nekem, Szúnyog Jós­ka, hogy mit jelent az, ha az ég zörög? Jóska (nyugodtan): Az istennyilát! Wilde Oszkárral, a neves Íróval történt meg a következő tréfás eset. Egy zilált külsejű borzas hajú iférfi támaszkodott gyik városi hid karfájára és búnak eresztett fejjel bámul a tovarohanó habokba. Wilde azonnal az élet hajótöröttjeire gondolt és az ismeretlen emberben öngyilkosjelöltet vélvén, szánakozó hangon megszólítja; — Nemde, ön szerencsétlen flótás? —Nem, uram, én borbély vagyok —- hang­zott szolgálatkészen az udvarias felelet. • Házasságközvetitők beszélnek egymás kö­zött: Az a bicegő vén Kovács megrendelt nálam egy feleséget harmincezer korona hozomány­nyal. — Nem lehet vele üzletet kötni! —• Miért? — Rossz fizető, nekem is már három — fe­leséggel tartozik. Hitoktató: Ábrahám nemde azt mondta Lőthnak: “Ha te mégysz balra , én megyek jobbra.” Mire oktat ez a példa? Tanuló: Ábrahám kormánypárti volt, Lóth pedig 48-as. * Igen pajkosan viselte magát az iskolában a Miska gyerek, amiért aztán a tanító megfog­ta a Miskának mind a két fülét és amúgy magyar miskásan jól megcibálta. A műtét közben Miska gyerek csendes meg adással így sóhajtott fel önelégülten: — Hála istennek, hogy csak két fülem van. * Tanító: No, fiam, próbáld meghatározni a lovat! Nebuló: A ló olyan állat, melynek négy lá­ba van és pedig minden szegleten egy. # Háziasszony (a vendéghez): Tessék kérem, jegyző ur, még ebből a pompás fánkból. Vendég: Oh köszönöm, sok lesz. Már úgyis hármat ettem, meg. A kis Jenő (közbeszól): De bizony már ötöt evett. * Csősz (kergetve az almatolvajt): Megállj kölyök, majd megtanitlak én almát lopni! Gyerek: Ne fáradjon, bátyám! Látja, tudok én magamtul is! Az olvasók kérdései — a Szerkesztő feleletei. J G. Chicago. Ön azt kérdezi, hogy mivel bizonyítható az, hogy a kultúra és civilizá­ció az emberi faj fejlődését idézte elő, holott tény, hogy az ismeretek mai fokán álló em­beriség, ha szellemileg fejlődött is, de fizikai­lag satnyult. És ha igy van, akkor hol az ál­talános felődés? A felelet: A kultúra alacsony fokán álló ember fizikailag erősebb volt, ezt bizonyítja a fejlődéstörténet. A nyers erő azonban nem biztosíték arra nézve; hogy ez az erő alkal­mas arra is, hogy az emberiséget megtartsa az ősállapotban. Mert nemcsak az ember, hanem a környezet is évezredek lefolyása alatt változik s ha a kultúra és civilizáció nem ellensúlyozná a változás folytán beállott viszonyt az ember és környezete, az ember és a természet között, akkor az az állapot áll­hatna elő, hogy a fizikailag erős, de kultu­ráltság tekintetében elmaradt ember a meg­változott természeti és helyzeti visizonyok közt teljesen elpusztulna. A ma még primi­tiv állapotban élő vad népek fizikailag erő­sebbek, de a környezet az idő folyamán annyira megváltozott, hogy ezeknél is ön­kénytelen kifejlődött bizonyos kultúra, amely a vad népeket alkalmassá teszi a változott vi­szonyok közt is megmaradni. Hogy pedig a mai kulturált ember satnyul, az annak tudható be, hogy az emberi társada­lom a kultúra javait nem osztja meg igazsá­gosan. Az eszközöket és javakat kiválasztot­tak bírják és ezek milliókat abba a helyzetbe kényszeritnek, hogy bár a civilizáció kellékei­vel rendelkező, tudatos, tanult emberek, mégsem fejlődhetnek úgy, ahogy az előnyös volna az emberiségre nézve. Ha a munkás rá van utalva, hogy képzettsége mellett nyomo­rogjon, bizonyos, hogy hiányos táplálkozás, életmód stb. mellett fizikailag satnyul. Éppen ezért elvitathatatlan igazság az, hogy a kul­túra és civilizáció csak akkor boldogitja, fej­leszti igazán az emberiséget, ha létrejön az igazi, tiszta, igazságos, társadalom. Mi azt valljuk, hogy a szocialista társadalom ilyen lesz. Ebben pedig fizikailag is lépést fog tar­tani az ember a szellemi fejlődéssel. K. Anna, Cleveland. A szocialista társada­lomban — önök szerint — magasabb erkölcsi felfogás fog érvényesülni, mint ma. Hogyan értelmezik ezt önök, ha a jövő társadalmában a szabad szerelem lesz a nő és férfi közti vi­szony alapja? — kérdi ön. A felelet: A mai társadalom alapja a jog. Mi ezt állítjuk és nem azt, hogy az erkölcs. Pedig a mai rend urai ezt szeretik hango'ztat­­ni. A jog azonban jelenleg úgy értelmezendő, hogy az erősebb joga a gyöngébb felett. Egyenlő jogokról szó sem lehet. Erre számta­lan bizonyíték van. A nő joga a férfivel szem­­ben ma sokkal kisebb, mint az ó-korban volt. Sőt vannak népek (a kinai) ahol bizonyos te­kintetben a nő joga (pl. az özvegyé) sokkal nagyobb, mint a férfié bizonyos vonatkozá­sokban, Ellenben vannak népek (pl. a a hin­duk) ahol a nőnek még az élethez való joga is megszűnik, ha férje meghal. És ez a jog náluk erkölcsi alapon áll. Amely özvegy nem égetteti meg magát férje halála után, az a hinduknál megvetett személy. A fehér embe­reknél az egyedülálló nő szigorúbb erkölcsi elbírálásban részesül, mint a férjes nő. Ezek az igazságtalanságok aztán teljesen kiszol­gáltatják a nőt a férfi nemnek erkölcsi te­kintetben. A mai társadalom még nem akarja teljesen emancipálni a nőt; éppen ezért foly­nak a harcok a női jogokért. A nő ma gazda­ságilag is függ a férfitől s míg ez igy van, addig erkölcsileg sem függetlenitheti magát. A mai házasság nem egyéb, mint adás vételi szerződés, még akkor is, ha szerelmi házas­ság, mert a házasság gazdasági alapon léte­sül. Ez lehet jó vagy rossz (szerintünk rossz) de semmi esetre sem erkölcsös. A jövő társadalma (a szocialista társada­lom) először is függetleníti a nőt gazdasági­lag és az egyenlősítés révén jogilag is. Eb­ben a társadalomban az erkölcsi alap az érzés lesz. A korlátlan, természetes vonzalom, a nemek korlátlan egyesülése. Tehát az, amit Ön úgy ért, hogy: szabad szerelem, nem azt jelenti, hogy egy férfi több nőt és több férfi egy nőt bírhat (ami ma tényleg megvan) ami szabadalmazott prostitúciót jelentene,-hanem: a.szerelem,a. vonzalom, az érzés korlátlan lesz. Sem a jog, sem. a pap, sem a hozomány nem fog befolyni a férfi és nő közti egyesü­lésben, hanem ez az egyesülés szabad akarat­ból történik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents