Élő Víz, 1950
1950-szeptember / 19. szám
Egymás terhét hordozzátok...! Gál. 6:2. Ismeretes ige ez még a bibliát nem olvasó, névleges keresztyének között is• Utalás is történik rá számtalanszor. Leggyakrabban azonban úgy, hogy a terhén gondot, munkát, földi bajt, testi nehézséget értünk. Ezek szerint az ,,egymás terhét hordozzátok“ felszólítás csak a munkamegosztásra, segítésre, anyagi támogatásra Szorítkozik. Pedig itt nem erről van szó. Az előző vers azt mondja, ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek igazítsátok útba az olyant szelídségnek leikével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is. Tehát az a kérdés, hogy a másik bűnével kapcsolatban hogyan viselkedel. A továbbiakban sincs másról szó. A teher helyére odaírhatjuk: bűn, a maga nyomasztó, elviselhetetlenül nehéz mivoltában• Vagyis bátran olvashatjuk így ezt a verset: Egymás bűnét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. Talán azt mondod erre, hogy lehetetlen. Lehetetlen, mert ez egyedül Krisztus dolga. Ö vállalta magára a világ minden bűnét a kereszten. De lehetetlen azért is. mondod, mert elég sok bűn nyomja úgyis az ember vállát. Még a sajátjával sem bír. hát még a másokéval! Kétségtelen, hogy van ennek a bűnhordozásnak egy elengedhetetlen feltétele, ha a magad terhét lerakod a Jézus lábainál. Eddigi vakmerő istentelenségedet, testiségedet, paráznaságodat, indulatos szavaidat, mindenedet. egész elrontott életedet odahelyezheted a kereszt tövébe, hogy reáhulljon Krisztus vére és befödje azt. Ahol eddig kétségbeejtő, kárhozatos bűnt láttál, ott most csak vért, az Isten felmérhetetlen bűnbocsátó szeretetét, üdvözítő kegyelmét láthatod■ Ami eddig Szégyelnivaló titkod volt, s görcsösen leplezted mindenki előtt, legyenek azok szennyes gondolatok, vagy tettek, most egyszerre nyíltan emlegeted, hogy dicsekedjél a reá hulló drága vérrel, így szűnik meg a bűn teher lenni Számodra. Amint ez megtörténik, azonnal megváltozik az álláspontod a mások bűnét illetőleg. Nem csemegézni való ínyencség lesz az, sem megkeserítő súrlódási felület, hanem szörnyű teher, amit vállalnod kell. Talán házastársad, testvéred, szüleid, — akikkel összekötött családi, vagy egyéb körülmény — barátod és munkatársad bűnei előtt állsz meg érthetetlenül és nem találsz feleletet rá. hogy miért kell tűrnöd a bennük működő ördögnek minden gonoszságát és miért ragaszkodnak életük árán is „e világi“ látásukhoz. Vállalnod kell őket úgy, amint vannak, bűneikkel együtt. Hordoznod kell mások bűneit először is azért, mert részes vagy bennük. A bűnök nem egymástól elszigetelt jelenségek, hanem szervesen összetartoznak. Egyik folyik a másikból. Az enyémből a tied és a tiedből az enyém. Minden bűnhöz közöd van. sőt mindegyiknek valameny- nyire oka vagy. Higyjed el. a Szálak a te kezedbe futnak össze. Azért veSz körül a sok megkötözött bűnös, mert nem imádkoztál még értük eleget és az a kevés is erőteleti imádság volt. Hiányzott belőle a kananita asz- Szony lerázhaiatlan makacssága. A példaadásod körül is bizonyára bajok voltak. Nem sikerült vonzóvá tenned a kegyelemből való élést. Talán egy-két elesésed is hozzájárult megkemévyedésükhöz, különösen ha alázatosságod nem bizonyult igazinak. Ha őszinte vagy, elismered részességedet bűnükben. Vájjon van-e bátorságod visszautasítani a közös teher hordozását7 Ha a magad terhét leraktad a keresztnél, nem is lehet másképpen, minthogy felvedd a mások bűnét és hordozzad azt panasz, sóhaj és képmutatás nélkül. Hordoznod kell a mások bűnét azért is, mert ez Krisztus törvénye. Ez pedig az ő szeretet-parancsával azonos. Azt mondja Ján. 13:34-ben .. amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.“ Szeretet nélkül nem fog sikerülni, a dolog, amint bűnhordozás nélkül sincs igazi Szeretet. Anyai, gyermeki, testvéri, baráti és minden egyéb földi Szeretet ebben az irányban semmivé válik. Itt halálos szerétéiről van Szó. Arról, hogy úgy szeressem a másikat, amint engem szeret az Űr. A gyakorlatban ez így áll meg: pontosan úgy és annyira Szeretem a többieket — barátot, vagy ellenséget —, amint és amennyire valóságnak tekintem, hiszem, elfogadom a Krisztus szeretetét. Pontosan úgy hordozom a mások bűnét, mint ahogy Jézus hordozza az enyémet hitem szerint. Aki személyesen találkozott a Megváltóval és megtapasztalta az ő bűnt magára vállaló, új életet adó szerelmét, jól tudja, hogy Jézus törvénye, parancsa csak kívülről látszik elhanyagolható felszólításnak, valóságban azonban ellenállhat at lan, belülről térdre kényszerítő erő. Az/ ostornak ellene lehet állni, a könnyes szemeknek nehezebb. de a töviskoronás főnek lehetetlen. Hordoznod kell mások bűnét végül azért is, mert mint újember a Krisztusban vagy és ö tebenned. Vele hal meg az óembered és támad fel az ríj. Vele szenvedsz és örvendezel. Vele szolgálsz és nyersz jutalmat. Ebben a titokzatos egységben járod az ö útját, miközben hordozod mások bűneit• Éneikül független vagy tőle. Nemcsak céltalanul bolyongsz, hanem napról-napra odaviszed a vállalt bűnöket a kereszthez könyörgésedben, tusakodásodban és közösségedben, mint a magad terhét. Az Űr pedig nemcsak téged ment fel kegyelmével, hanem azt is, akitől átvetted a terhet. Bátran hirdetheted néki a bűnbocsánat evangéliumát. Egyszer egy lelkipásztor meglátogatta a templomból elmaradozó hívét, aki köszönés után rögtön heves mentegetőzésbe kezdett anélkül, hogy kérdőre vonták volna. A lelkész hamarosan közbeszólt: ,, ...egyedül én vagyok a hibás, mert nem hívogattam eléggé nyomatékosan és nem imádkoztam magáért elég állhatatosan•“ A mi mentegetőzünk elhallgatott és fülig pirult szégyenében. Égette őt a itáliairól levett bűn, mint az izzó parázs. De csodálatos békességet is nyert, amikor hallotta a boldogító evangéliumot: ,,...de ezt a bűnt is megbocsátotta a mi Megváltónk a kereszten “ Ennek az embernek itt kezdődött az tíj élete. Hát a tied elkezdödött-e? És ha igen, vájjon hogyan járod? Ne felejtsd el ezt az igét: Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét• Lélek fuualma, jöjj.. ÉLŐ VlZ S
