Élő Víz, 1950

1950-május /11. szám

Házat akarsz nékem építeni ? (II. Sám. 7: 5.) A házépítés kérdése elé állította Isten azokat, akikre iszákos felebarátaink megmentésének munkáját bízta. Sok van ezek között olyan, aki az emberi nyomorúság legvégső fokára jutott, s kitaszítva az emberek közül, odúkban, barlangokban, pincékben tölti életét. Ezek a felebarátaink az otthon meleg szeretetének hiányában, legtöbbször a társadalmat építő munka nélkül, az ital mámorában keresnek nyomorúságos életükre megoldást. Ezek a felebarátaink nem kis gondot okoznak az állam közbiztonságát végző szerveknek, s bizony egyik-másik hol a toloncházban, hol kórházban, hol pedig a már előbb említett nyomorúságos helyeken, minden termelő munka nélkül tengődik. Az Lszákosság és egyéb szenvedélyek, kártya, lóver­seny, paráznaság sok embert juttatnak olyan helyzetbe, hogy állását elveszti, miután a tőle megkívánt munkát elvégezni nem tudja és sokszor csak az öngyilkosság­ban lát menekülést ebből a nyomorúságos életből. A közelmúltban egy asszonytestvérünk jutott el életének ehhez az állomásához, amikor már nem látott élete szá­mára más kiutat, csak az öngyilkosságot. Részeg álla­potban találkoztunk vele. Nem kis gondot okozott ne­künk, hogy ebben az állapotban hol is helyezzük el, ahol nemcsak a mámorából józanodhat ki, hanem az eddigi hiábavaló életéből is kimenekedést találhat. Egy másik felebarátunk többször keresett szabadulást az Lszákosság szenvedélyéből elmegyógyintézetben, onnan kikerülve munka és lakás nélkül kellett volna tovább ténferegnie fővárosunk utcáin. Két olyan felebarátun­kat is ismerünk, akik a budapestkörnyéki hegyek bar­langjaiban töltötték éjszakáikat, s koldulásból és korcs- mázásból telt el a nappaluk. Egy másik, rokkantsága miatt csak korlátoltabb munkaképességgel bír, de az alkalmi munkák révén megkeresett pénz is szenvedé­lyének kielégítésére szolgál, s nyomorúságos pinceodu a lakóhelye. S folytathatnánk a felsorolást. Midőn ezek felé az evangélium örömüzenetét hir­dettük. akkor nagyon kellett éreznünk. hogy Istentől kapott megbízatásunknak csak egy részét teljesítettük, sőt Isten hamis bizonyságainak látszunk a mi felebará­taink előtt, mert hirdetjük ugyan feléjük Isten szere- tetét, de saját magunk nem gyakoroljuk azt. Jakab apostol kérdései ránk nehezedtek; Mi a haszna atyám­fiái, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy inegtarthatja-é őt a hit? Ha pedig az atyafiak, férfiak, vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, és azt mondja nékik valaki tiközületek; menjetek el békességgel, me­legedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik amikre szüksége van a testnek, mi annak a hasz­na? Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában. (Jak. 2:14—17.) Az Iszákosmentő Misszió bírja Istentől azt az ígé­retet, hogy elesett, nyomorult, megkötözött felebaráta­ink számára Isten elkészített valahol egy otthont. Nem tudjuk még, hogy Nagybudapest melyik részén áll ké­szen és vár az otthon. Csak azt tudjuk, valahol megvan és a felszerelése is megvan. Isten először ennek az ott­honnak a lakóit hozta elénk, akik tényleg Szeretnének igazi, meleg otthonra szert tenni, amely otthonban a Jézus Krisztus békessége és szeretete él és az veszi kö­rül őket. Ahol egyúttal Jézus Krisztusban új teremté­sek lehetnek és mint ilyenek újból bekapcsolódhatnak az emberi társadalom munkájába, mint ennek most már nem megvetett tagjai, hanem hasznos munkásai. E sorokon keresztül kérdi tőled. Testvérem, Isten, vájjon nem tudod-e, hogy hol van ez az otthon, váj­jon nem a Te birtokodban van-e és Isten most szólít fel arra. hogy add az Ö országa építésének céljára? Isten éppen a Te házadat akarja felhasználni arra, hogy az iszákos felebarátaink számára az Ö hajléka legyen. Isten az otthon fenntartásával és felszerelésé­vel kapcsolatban is megkérdez, mit teszel érte? .»Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én leg­kisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.‘‘ (Mt. 25:40.) Isten Hozzád intézett fenti kérdéseire közöld vála­szodat e lap szerkesztőségével, amely az illetékes helyre továbbítja. BESZÁMOLÓ CSŐVÁRON március 4—11 között volt az evangé- lizáció. A 700 lélek körüli gyülekezet­ből 250—300 körül voltak az előadáso­kon. Elég népesek voltak a csoport­összejövetelek és utóösszejövetelek is. A gyülekezetben különösen a határo­zott imaközösség hiánya mutatkozott és Isten Lelke éppen ebben sietett se­gítségünkre, gazdagon megáldva az ima közösség első. induló lépéseit. Hisz- sziik. hogy nem fáradnak bele a kes­keny út további vándorlásába sem. A szolgálatokat Józsa Márton és Pál Edit dn. végezték. PENCEN márc. 12—13-án csendesnapok voltak. A kicsiny leányegyházközségben igen •nagy az igére szomjas réteg. A napi öt szolgálat alkalmán a gyülekezetnek apraja-nagyja rvsztvett. Nagyon örül­tünk annak is, hogy a szomszédos másik leányegyházközségnek. Rúdnak a felébredt népe közül is kb. 40-en jöttek el közénk. Igen áldott hálaadó ima­közösségben köszöntük meg az Úrnak, hogy ilyen rövid idő alatt nagy bé­kességet és örömet munkált gyerme­kei szívében. Pencen és Rádon is a ritka és távolról történő lelkigondo­zás ellenére is, nagy gyülekezetét m<g- széjjyenitő evangéliumi élet folyik. Józsa Márton szolgált. MAGYARBOLYBAN március 23—27 között tartottuk az evangélizációt. A kitelepítés előtt nagy, de most csak kb. 80 főt számláló gyülekezet nagy templomában még­sem lézengtünk, mert napról-napra 150—200 körül volt az evangélizáeió látogatottsága. Más felekezetekben élő testvéreink velünk együtt hallgatták a születése óta vak koldus meggyó- gyításának evangéliumát. Az utó­összejövetelek a templomosok számá­hoz képest igen néptelenek voltak, de Istennek Lelke bizonnyal megtalálta azt az egy-két szívet, akik a váltsá- got elfogadták. Egy alkalommal szol­gáltunk a szórvány 3 községében is. Buzgó kis énekkar is áldásosán szol­gálta esténként az evangélium ügyét. Igen bensőséges morzsaszedésen hi­tünkön túlmenően hallhattunk és lát­hattunk valami morzsát Isten rejtett, de valóságos munkájából. Józsa Már­ton végezte a szolgálatokat SZOMBATHELY Május 1—7-ig evangélizáeió volt a szombathelyi gyülekezetben. A korán reggeli istentiszteletektől kezdve a dél­utáni csoport, az esti evangélizáló- és utóösszejövetelekig állandóan emelke­dő számban vett részt a gyülekezet az alkalmakon. A gyülekezeten kívülről Nemescsó, Kőszeg, Körmend, Nádasd s a környékbeli szórványokból is szép számmal jöttek a hívek. A szolgálatot Turóczy Zoltán látta el. evangelizációs naptar. Május 14—21. Siófok (Csepregi Béla). Május 15—21. Békéscsaba (Danhauser László). Június 11. Gyülekezeti találkozó Ma- gyarbánhegyesen. Június 12—14 Békési egyházmegye lelkészevangéüzációja Orosházán (Csepregi Béla). Június 12—18. Gyula (Scholz László). élő víz

Next

/
Thumbnails
Contents