Élő Víz, 1950
1950-december / 27. szám
Szerkesztőség a kiadóhivatal: BUDAPEST, XII!., POZSONYI-ÜT 14. IV. 19. SZÁM Telefon: 122—520 A BROKLUMI MISSZIÓHOZ tartozó misszionárius- jelöltek, valamint a köréjük csoportosuló lutheránus szabadegyházi ideológusok és a lutheránus misszió egyéb barátai a mi nyári nagytarcsai missziói konferenciánkhoz hasonló konferenciát tartottak Lehmann hallei pro- jesszor vezetésével. AFRIKA a keresztyénség és az Iszlám harcának egyik döntő' csatatere. Az Iszlám már régen meghódította Észak-Afrikának a régi egyiptomiakkal rokon ha- mita lakosságát. Csupán egyes délebbre húzódott hn- mita törzsek, mint pl. a mai szaik Tanganvikában maradtak meg pogányoknak. A hamitáktól már régen átterjedt a szudáni négerekhez. Alig van ma már olyan szudáni nép, amely nem lenne többé-kevésbbé megfertőzve a hamis próféta kovászától. A keresztyén egyháznak a legelemibb létérdeke, hogy megállítsa az Iszlám terjedését azzal, hogy' megelőzi az Iszlámot a missziói munkával és az Iszlám közv.etlen terjeszkedési területén is megindítja a missziói munkát. .Mivel az Iszlámmal csak az Ige tiszta tanításával lehet megmérkőzni, annál ÉLŐ VÍZ AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZACIO LAPJA Megjelenik egyelőre kéthetenként. Kiadja: a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem. Felelős szerkesztő és kiadó: Csepregi Béla. Előfizetési ár: egy évre 18.—, félévre 9.—t negyedévre 4.50 Ft. Egyes szám ára 80 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: „ÉLŐ VÍZ*’ Budapest 53.064. 804 — Általános Nyomda, Bp., VI., Paulay Ede-u. 55. Felelős vezető: Török Mihály. sajnálatosabb tény, hogy a világ evangélikussága ez.t a missziói munkaágat nagyon elhanyagolta. Kelet-Afriká- ban folyik csupán evangélikus részről ez a mtinka. Nyugat-Afrikában mindössze a Lutheránus Zsinatok Konferenciája és az United Lutheran Church. Az Iszlám közvetlen terjeszkedési területének a legnagyobb részén azonban nem folyik evangélikus missziói munka. UJ-GUINEABAN az Evangélium utat tör magának az enga nép közé, ahol még mindig dívik az emberevés. Két évvel ezelőtt kezdődött meg ott az evangélikus missziói munka. A munkát nagyon megnehezíti, hogy az enga nyelvnek eddig írása sem volt. A misszionáriusoknak, mint az úttörőknek egyebütt is, hallomás útján kell a nyelvet elsajátítaniok. így még nem képesek két évi tanulás után sem az Igét enga nyelven hirdetni. Azon. ban a tolmácsok útján hirdetett Ige is megtermi a gyümölcseit. Az egi/ik tolmács már nem fél a varázslótól, mert megtanulta Isten igéjéből, hogy az Ür hatalma nagyobb. mint a varázslóé. Ó ÉS ÚJ Mélyen benne él az emberben az új utáni vágy. A régi holmi — ha nem romlik is el — megszokottá, unottá válik. A gyermek is büszkén tipeg az új cipőben, tapsol az új ruhának, a felserdült leány vagy fiú addig rágja az apja fülét, amíg meg nem veszi az új kabátot és a meglett ember is jobban érzi magát, lia valami újat vehet magára. ■ Minden, ami régi, az elmúlásra, halálra emlékeztet. Vem szeretjük a régi esztendőt sem, nem kívánjuk, vissza sok küzdelmét, harcát, baját. Az újtól jobbat várunk. Isten is félretette egyszer a régit. Amikor újról beszélt, óvá tette az elsőt. (Zsid. 8:13.) Az ószövetség, a törvény szövetsége helyébe megszerezte az újat és ebben az új szövetségben ígér az embernek új szívet, új lelket (Ezék. 36:26), megújult gondolkozást (Zsid. 8:10, Efez. ■1:23), új életet (Róm. 6:4), új parancsolatot, a szeretet parancsát (Ján. 13:34), új erőt (Es. 40:31), új teremtést (II. Kor. 5:17, Gál 6:5). Azt akarja, hogy az ember eltisztítsa a régi kovászt, hogy legyen új tésztává (I. Kor. 5:7), felhívja, hogy szántson új szántást (Hős. 10.12). A jövőre nézve pedig ígér új eget, új földet, új Jeruzsálemet, új nevet, új éneket és azt, hogy mindent újjá tesz! (Jelen.) Régibe belefáradt Testvérem, aki az új esztendőtől újat vársz, nem vennél-e magadnak Isten gazdag tárházából újat? Talán a most elmúló évnek is. azzal indultál neki, hogy új életet kezdesz. Nekilendültél sok igyekezettel, boga' legyűrd rossz szokásaidat, testi lustaságod, kedvetlenséged vagy halálos' belső kifáradásod béklyóit, bűneid megkötöző erejét. Most az év végén, ha számot vetsz, mi az eredmény? Ne félj szembenézni vele. A törvényből hiába olvastuk ki, hogy nem jó így, amúgy kellene, újra megfeszített erővel hiába próbáltuk megfoltozni új folttal a régit, még szakadozottabb lett. Az új és új nekirugaszkodások, a sok jó igyekezet és rá az új meg új kudarc csak felörli az idegrendszert, megtépázza a szívet és megalkuvóvá tesz. Arra bíztat, hogy szállítsuk le a törvény és vele a bűn mértékét (oh, milyen messze vagyunk már az Isten által értelmezett mértéktől), mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy nem lehet betölteni. Még az új szövetségben is törvényt lát clz ember s azért nem mer ráállni, mert „nem ér az semmit, ha úgyse tudom megtartani'1, Olyan kevesen értik meg igazán, hogy Isten az új szövetséget nem a régi romlott ember erejére, képességeire és igyekezetére építette fel. Itt aztán kiderül, hogy bármennyire szereti is az ember az újat, körömszakadtáig, utolsó erejéig ragaszkodik a régihez: a maga erejéhez, a maga képességéhez, egész régi emberéhez. Isten a régi kígyó által elcsábított régi Ádám helyett elküldte az Üj, a második Ádámot: Krisztust. A kereszten végrehajtott borzalmas ítéletben, amit Isten Fia szenvedett el, kijelentette Isten, hogy nem vár az emberied semmit. Az első Adómtól örökölt régi természet mindenestül ítélet alá került. A kereszt által azonban Isten újat teremtett, a régiek elmúltak, ingyen $em említtetnek többé, de új ember ajándékát kapják, akik elhagyják, levetkőzik a régit. Bizalmunkat a magunkéban elvetni, a hit merészségével ráállni arra, amit Isten ígért! Kitartóan járni a régit, állandóan levetkőzve és az újat, az Istentől ajándékozottat állandóan felöltözve: az Isten nagy, örökké új adománya. Felkínálja nekünk újévi ajándékul. Elfogadod-e? Áldott újesztendőt kívánunk minden olvasónknak! ■ H k
