Élő Víz, 1950

1950-január / 3. szám

A MISSZIÓI PARANCS János evangéliuma 10. fejezetének 10. ver­sében azt mondja Jézus; „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek.“ Ez kettőt jelent. Jézus nem eszme, betű vagy tan, hanem élet. Még­pedig bővölködő élet. A túlcsordulás kifejezése ez. Luther Uberfluss-nak fordítja. Szokták mondani, hogy valaki nem fér a bőrében. Nos, ha a ke- resztyénségünk könnyen belénk fér, akkor nem igazi. Ha igazi, nem zárhatjuk magunkba. Kicsordul és szélárad. A tűz, ha tűz: gyújt. Az élettelenségben önmagába tokozódó keresztyénség ellen alig hang­zott el pregnánsabb vád, mini amil Livingston Dávid­nak mondott az afrikai szerecsen: Mióta tudjátok, hogy Jézus érettünk is meghalt? — Tudjuk vagy 18(X) esztendeje. — És ti tudtatok élni 1800 évig a nélkül. ji<\gy ezt megmondlálok volna? Márk evangéliuma 8. részének 35. versében azt mondja Jézus: „Ila valaki meg akarja tartani az ö életéi, elveszti azt: valaki pedig elveszti az ő éleiét énéretlcm és az evangéliumért, az megtalálja azt.“ Ez azt jelenti, hogy a Jézusban kapóil élet megtartásának legjobb és egyetlen módja a tékozló továbbadás. Igaz, hogy ez nem logikus, s a világ gyakorlata egészen más. A világ, ha meg akar tar­tani valamit, konzervál, eldug, gyűjt és tárol Isten dolgában azonban tudomásul veendő egyszerű tény, hogy csák az az enyém, amit neked tudok adni s neked is csak az marad meg, amit továbbadsz. A Hawai szigetekre be akart lépni két misszionárius. Le akarták őket beszélni. — Nem tudjátok, hogy olt bélpoklosok laknak? — Tudjuk, éppen ezért megyünk. — Tudjátok-e, hogy aldíor soha többé nem térhetlek vissza az egészséges társadalomba? — Tudjuk, mégis megyünk. Elmentek, soha többé nem jöttéik vissza, de a ITawai szigeteken egv pár bélpoidős átadta szívét Jézusnak. A keresztyénség ezekből él. Névtelen ezrekből és tízezrekből, akik hajlandóik életüket elveszteni Jézusért és az evan­géliumért. Az egyház Ikühnissziói szolgálata nem luxus, hanem életszükséglet. János evangéliuma 3. fejezetének a 16. versében azt mondja Jézus: „Ügy szerelte Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ö benne el ne vesszen, hanem örök él de legyen.“ Nekem szabad a nevemet ebben az igében a világ szó helyeit tennem. Ügy szereteti Isten engem, hogy... Csák azt nem feledhetem el, hogy ugyanezt kell tenni minden emberrel. Nemcsak egyedül nekem és neked, hanem északtól délig, nyugattól keletig min­denkinek. Mert így jön ki a világ. Morison Róbert Kínában évtizedeikig nyirkos odúban és halálveszély­ben fordította a kínai bibliát. Miért? Ez alalt oda­haza összkomfortos életet élhetett volna. Morison Róbert tudta, hogy ügy szerelte Isten a világot. Ezek az igék adják a tartalmát a missziói pa­rancs ószövetségi változatának- Ésaiás 49:6. ,Jgv szól Isten: kevés az, hogy nékem szo’gám légy a Jákob nemzetségének megépítésére és Izrael megszahadult- jninak visszahozására, söl a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig lerjrd’en!“ Ebben az igében Isten elítéli az öncélú belmissziót. Persze, hogy meg kell építeni Jákob házát és össze kell gyűjteni Izrael megszabaduljad, de ez nem élég. Isién üdvterve világsugarú. A missziói parancs azt jelenti, hogy Isten az ő Egyházának világra szóló megbízást ad. Ti a világ világossága vagytok. „Hallgassatok reám ti szigetek és figyeljetek távol való népek..,“ A szaba­dító evangéliumot mindenütt .szólni kell. Luther ulolsó igehirdetésének textusa halála elölt három nappal ez volt: „Föld, föld. föld, halld meg az Ür szavát!“ A reformátor ulolsó szavával ezl a világot átfogó igét. kiáltotta el. Milyen béna, milyen defenzív, milyen féldegélve éldegélő” a mi keresztyén- ségünk. holott egy expanzív parancs kötelezését és ígéretét kaptuk. A missziói parancsra szükség van. Izrael mindig hajlamos a szükkcblűségre. Jónásnak kényelmesebb a hűt tökszár alatt élvezni, amije van, mint mennie Ninive kockázatos útjára. A missziói parancs terhes megbízatás. Lemondás, áldozat, vér szegélyezi az útját. Isten hajlandó feláldozni az övéit azokért^ akik még nem az övéi. Kunst Irén eltűnt a kínai renge­tegben, a legéppuskázott Molnár Mária valahol a Csendes Óceán mélyén pihen. Livingston Dávidnak csak a testét vitték Londonba, szíve Afrikában ma­radt. De megint csak azt mondom, bogy a keresz- tyénség a missziói parancs terhes megbízatásának hűséges teljesítéséből él. A tó megposhadna, ha nem volna hajlandó mozogni. A tó abból él, hogy elengedi cseppjeit a napsugár hívására, messze föl­deket öntözni. Majd visszajönnek azok a cseppek. Ez az állandó körforgás, ez a víz élele. Az egvházj külmissziói szolgálata még mindig megtermékenyí- lellc az egyház belmissziójál. Az egyház éleiét mindig a missziói parancs tel­jesítésének a hűsége méri meg. Hogy az ‘ősegyházban élei voll, azl az mulatja, hogy hatalmas külmissziói munkál végzett. Terjedt az evangélium, mint a prérilűz. Néhány szegény ember kezdte egy csomó rabszolgával. S a végén a hatalmas római császár leteszi koronáját Krisztus lába elé. Hogy a refor­mációban Isién mély megújhodást adoLl, azl az mulatja, hogy nyomán a XVII. és XVIII. században hatalmas lendületű külmissziói szolgálat kezdődött. Hogy a Lélek közöltünk ma erőteljesen működik, azt az mulatja, hogy egyre szélesebb körben ébred fel a külmissziói fe elősség. Hogy soha annyian nem készültek a külmisszióba fiaink és leányaink közül, mint ina. A missziói parancs különösen is szól a magyar evangéliumi kereszlyénségnek. Alig van Európában még egy nép, amelyet földrajzi és történeti hely­zetében Isten annyira külmissziói szolgála'ra akarna szorítani, mint mi. Az evangéliumi keresztyénség Európában ék alakban helyezkedik el. S az ék hegye mi vagyunk. Ez a földrajzi helyzet arra ulal, hogy Isten általunk akarja iovábbvinni az evan­géliumot. Ugyanazt mulatja történeti helyzetünk is. Isten többször házhoz szállította nekünk — egy- egv pogány nép alakjában — a külmissziói objek­tumokat. Ä török hódoltság bizonnyal keserves volt. De hogy Isten benne nagy missziói lehetőségeket hozott á helyünkbe, az bizonyos. Azl hiszem, Isten ezt a missziói adottságunkat előbb vagy utóbb, így vagy úgy, behajtja mirajtunk. A missziói parancsot közelfekvő módon gvakor- latian igyekezzünk megfogni. Hogyan érezhetne va­laki felelősségei a távoli pogáuyok leikéért, ha nem érez felelősséget a szomszédjának a leikéért. Egy­szerűen képmutalás vagy ra:ongás, hogy valaki hévül a messzi szigetek missziójáért, de nem veszi tudo- veszi tudomásul, hogy van magyar evangélikus kül- misszió, annak van szerve, perselye. Nekünk a kül­missziói parancs teljesítésének a lehetősége ezekben van adva. Elsősorban ezekben. Missziói parancsról beszéltünk. Ez nem megy természetesen emberi im­peratívuszokkal. Arról van szó, hogy a Szentlélek komolyan kezd minket szorongatni a missziói felelős­séggel. Korunkat a nagy kitárulások és a nagy be- zárulások jellemzik. Jött a repülőgép. Milyen ha­talmas kitarulás! Missziói szempontból is. Azután jött az útlevél és mindent bezárt. De a keresztyének merész emberek lehetnek, mert halalinas Uruk van. Isten megcselekedheti, hogy amit az ember bezár, ö azt kinyitja. Hogy a repülőgép ne csak bombát vigyen és bennünket a föld alá kergessen, hanem bibliát is vigyen és elszállítsa a misszionáriusokat a messzi szigetekre. Könyörögjünk sokat azért, ho.gy Isten nyissa meg az Ige kapuját. Szabó József püspök előadása a magyar evan­gélikus külmisszió negyvenéves jubileuma alkalmából Budapest—Dcák-léren január 8-án. ÉLŐ VIZ 3

Next

/
Thumbnails
Contents