Élő Víz, 1950
1950-október / 21. szám
hatatlanok pedig örökkévalók“ (II- Kor. 4:7—11— 18). „Mert hitben járunk, nem látásban“ (5:7), Hitből és nem látásból! Jelenti ez azt, hogy • neked sem kell arra várni, hogy majd ieliedezel magadban valamit, aminek alapján hinni mersz. Vagy valami külső kedvező körülményt, valamit, ami valószínűsíti Isten ígéretének a beváltását. Hihetsz mind e nélkül. Sőt a látottak éllenére. Istennek nincs szüksége bennünk levő alkalmatosságra, sem kedvező külső körülményekre. Ö hatalmas arra, hogy a nemlevőket előszólítsa, mint meglevőket (Róm. 4:17). A hit mindig ott diadalmaskodik, ahol emberi feltételek nem homályosítják el Isten dicsőségét. 3. Végül a hitből azt jelenti: AZ ÍGÉRET ALAPJÁN. Ábrahámnál se voltak meg az emberi feltételek. A felesége meddő volt fiatalon, hát még most öreg korában. Ö maga is öreg ember. Sőt az el- hivatása óta is évtizedek teltek már el változatlan gyermektelenségben, s mégis „reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek’atyjává lesz a szerint, amint megmondatott: így lészen a te magod. És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy száz esztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek és teljesen elhitte, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti“ (Róm. 4:18—21). A hitnek sohasem a cselekedet, nem is a látás az alapja, hanem az Isten szava. Ez pedig rendíthetetlen alap. Simon Péter is erre épített a nagy halfogáskor: „Mester, jól lehet az egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit; mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót“ (Luk. 5:5). És ennek a Jézus szavára építő hitnek a lépését gazdag zsákmány követte. A kapernaumi százados se kívánta Jézustól, hogy fáradjon el a házához: „Csak szóval mondd és meggyógyul az én szolgám“ — üzente. „Mikor aztán a küldöttek visszatértek, a beteg szolgát már egészségesen találák“ (Luk. 7:7—10). Isten ígéreteit más szóval evangéliumnak mondjuk. Ami a Szentírásban követelés, az törvény, ami pedig ígéret, az evangélium. És erről az evangéliumról mondja Pál apostol, hogy az Istennek üdvözítő hatalma (Róm. 1:16). Ez az evangélium hangzott annyiszor és hangzik újra hozzád is. A názáreti Jézus vérével megpecsételt ígéret bűneid bocsánatára és üdvösségedre. Hígyjél ennek a szónak. Látod, Isten any- nyira akarja üdvözítésedet, hogy még egyszülött Fiát sem átallotta éretted adni. Hát akkor miért akadsz fel a cselekedeteiden? Miért vágyakozol csodalátásra? Higyj a békéltetés igéjének, az evangéliumnak, amely által Isten kegyelmesen megbocsátotta minden vétkedet. A „hitből“ azt jelenti, hogy az ígéret alapján: az evangélium hallásából. Ha minden tapasztalat, megfontolás és látás ellene mondana is, akkor se tágítanék az ígérettől. Mert hiszen az érzékszerveim megcsalhatnak, a szemem megtéveszthet és még a szívem is rossz tanácsot adhat, de az Isten szava megáll. Nem változik meg és nem veszti érvényét. Higyj neki! így aztán világos előttünk, miért mondja Pál: azért hitből, hogy kegyelemből legyen. Egyedül a hit az a magatartás, ahol az ember egészen tétlenné lesz és csak maga Isten cselekszik. A hit esetében lesz Isten igazán ajándékozóvá, az ember pedig csak elfogadóvá, megajándékozottá. Minden más úton csorbát szenved a kegyelem. Ha nem csupán hitből, akkor már cselekedetből, érdemből és tartozás szerint. Akkor pedig már nem kegyelemből. És nem Krisztusért! Hanem a törvény alapján, tartozás szerint (Róma 4:4). Ennek pedig az egyeflen lehetősége csak a hiánytalan betöltés mértéke. Ezen az alapon azonban ugyan ki állhat meg Isten előtt? Kimondhatatlanul nagy dolog! Drága ajándék, hogy lehet érdem nélkül, hitből, csupa kegyelemből, Jézus Krisztusért, nékem, néked s minden bűnösnek bűnbocsánat, békesség, új élet s örök üdvösség. Hát nem balgaság, helyrehozhatatlan mulasztás, Istent gyalázó dölyí nem élni ezzel a csodálatos kiváltsággal?! Keresztyén találkozó egy másik „Colosseumában, 1907 óta többízben találkoztak a Nagy Tanítómesternek a világ minden sarkából összesereglett tanítványai. Amikor 1936-bán a fjordok és az Urukhoz még a nehéz időkben is hűséges evangélikusok országában, Oslo városában úgy búcsúztak egymástól, hogy „Isten velünk, a viszontlátásra legközelebb!“, nem is sejtették, hogy 14 esztendőnek kell elmúlni, és sokuknak egy második világháborút kell végigszenvedni a legközelebbi találkozó megvalósulásáig. Mert a találkozóra csak ezen a nyáron került sor a kanadai Ontario tó északi partján fekvő Torontó városában, Ide ismét nagy számban zarándokoltak el a világ 62 országából jövő kiküldöttek. Közel C000 volt a résztvevők száma, akik közt görögkeleti püsöktől kezdve fiatal Filippi szigetekről származó vasárnapi iskolai tanítónőig képviselve volt a keresztyén nevelők széles skálája. A. sokaság nagyrészét a torontói egyetem különböző kollégiumaiban szállásolták el, ugyancsak az egyetem előadótermeiben voltak a különböző bizottságok, alcsoportok összejövetelei is. Az esti nagy közös összejövetelek tartására (amelyekre Torontó városának a kérész2 ÉLŐ VÍZ Közel 19 évszázaddal ezelőtt .sok véres színjátéknak volt a helye az a mai napig is lenyűgözően nagy aréna Kóma vámosában, amelyet ,,Colosseum“-nak neveznek. Nemcsak a párviadalban kimerült gladiátorok vére festette igen gyakran vörösre e nagy aréna porondját, hanem szelídtekintetű ifjak és öregek vadállatok által szétmarcangolt teste is, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy mást vallottak tanítómesterüknek és uruknak, mint a magát mindenhatónak képzelő római császárt. Egy világot átfogó keresztyén közösség születése a „Colosseum“ árnyékában. 43 esztendővel ezelőtt ismét keresztyének gyülekeztek ösfeze a római „Colosseum“ árnyékában. Voltak közöttük is ifjak és öregek, és szívükben ott égett az első keresztyének bizonyságtétele: Jézus Krisztus a világ tanítómestere és Ura! De most nem azért gyülekeztek • össze, hogy ezt a bizonyságtételt mások felé hirdessék, hanem azért, hogy tanuljanak egymástól: hogyan lehetne ezt az Úr kicsinyeinek, a gyermekeknek a szívébe belevésni. Tanácskozásuk eredményeképpen megszületett a Vasárnapiiskolai Világszövetség, vagy ahogy azt most nevezik: a Keresztyén Nevelés Világtanácsa. ffi Jézus Krisztust raliját tamtómesterütnek: és Urutnat
