Élő Víz, 1950
1950-július / 14. szám
indul, de végül mégsem lesz alkalmas Isten országára, mert félrenéz és ott is hagyja az ekeszarvát. (Luk. 9: 62.) A világ ilyenkor arra gondol, nem lehet komoly kincs az, amelytől ilyen könnyen szakad el az ember. A szemünk világa, a kenyér, a levegő, az egészség mind elhanyagolhatatlan kincsek és ragaszkodunk is köröin- szakadtáig hozzájuk. A világ azonban azt látja, hogy a konferenciákon sokan megragadják Jézust, ujjongás- sal örvendeznek a gazdag bűnbocsánatnak, az Ür nagy erejének, a kitárult mennynek. Azután sok szívben minden abbamarad, hol hirtelen, hol lassabban. És miért hagyják ott Jézust? Az egyik meg sem tudja mondani; csak úgy... valahogy... minden elmaradt. A másik az embertársa hatására idegenedéit el az Úrtól, a harmadik valamilyen előnyért cserélte fel az igazi kincset, a negyedik ki tudja, milyen ijesztésben gyá- vult meg és elvesztette fejét és szívét is, az ötödik az otthonában nem. győzte már erővel a családon belüli harcot.'., és folynak a számok tízesével, százasával. Ezek mind jólindult emberek, akik először mind csak félrenéztek, azután lemaradtak az ekeszarvától. A világ pedig örül, amikor ilyet lát, igazolva látja ebben a saját hitetlenségét. Most már kétszeresen is vallja: Jézus nagy gazdagsága mind csak mese. Mert ha igaz volna, ezek nem hagyták volna ott a megkezdett utat semmiért. Sem magasság, sem mélység, sem anyagi haszon kedvéért, sem az üldöztetés kísértései kényszerére sem. Testvéreim, ne csúfoljuk a gazdag Istent. Legyünk az Ő gázdag, bővölködő életű gyermekei. (Ján. 10:10.) A világ nagyon szemineltartja az ébredés népét, és ezért bizalmatlan a gazdag Isten iránt. Ezért nagy a mi felelősségünk. Adná Isten, hogy ezen a nyáron is mindig több, Isten gazdagsága által megelégedett, bizonyságtevő és halálig kitartó hívőt lásson közöttünk a világ éles szeme. Akkor új, eddig bizalmatlanságban veszteglő szívek indulnak el a gazdag Isten tárháza — a Golgota, s a Golgotán át az üdvösség felé. A HIT TITKAIBÓL 4. Vezetés és „Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor félserkensz, beszélget teveled.“ (Péld. 6:22.) A Szentlélek megtanít arra, ho&y a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvényét (Róni. 8:1—2) mélyen a szívünkbe vésve állandóan magunkban hordozzuk. Ha építünk az Ő ígéreteire, akkor abban az áldott tudatban lehetünk, hogy mind cselekedeteink, mind nyugalmunk vagy belső megmozdulásaink egy szerető, áldó Hatalom vezetése alatt állnak, ő az ■ áldások teljességét árasztja mindazokra, akik készek Tőle mindent szegényen elfogadni. Amint felismertük, hogy ilyen dicsőséges előjog birtokában lehetünk, semmi — ennél kevesebb — ki nem elégíthet többé. Saját életünket annyira megútáltuk és annyira belefáradtunk állandó tévedéseink megállapításaiba és saját magunk ellenőrzésébe, úgy ráéheztünk a teljes hitbeli nyugalomra, hogy örömmel fogadjuk és hisszük Jézus szavát: ,,Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek!“ (János 15:5.) Készséggel helyezzük életünk minden felelősségét az Ő szerető kezébe. Nincs többé hiábavaló harc, fáradság, gyötrelem. Jézus élete vezet, Lelke munkálkodik és cselekszik általunk teljes egyetértésben testének többi tagjaival. Felismerjük, hogy nem lehetnek többé különterveink, hanem teljesen a rendelkezésére bocsátjuk magunkat. Krisztust hagyjuk uralkodni és élni az Ő dicsőségére felkészített templomban. Míg a magunk útján tévelyegtünk, sohasem tudtuk felfogni, milyen dicsőséges a Szentlélek vezetése alatt álló élet. Ő megígérte, hogy a vakokat olyan úton vezeti, amit nem ismernek, de mi nem voltunk készek arra, hogy vaknak ismerjük el magunkat, s hogy Krisztus legyen egyetlen világosságunk. A farizeusok módjára sokszor mondtuk a mennyei vezető szemébe: „Látunk“, és ezért maradt meg a vakságunk. (János 9:il.) Jézus nagy kegyelmében megértette velünk, hogy képtelenek vagyunk a helyes ösvényen járni, de ha rábízzuk magunkat, átéljük az ígéret beteljesedését: ,,Előttük a sötétséget világossá teszem és a görbét egyenessé“. (És. 42:16.) Ez a hűséges vezető kéz ki akarja igazítani a görbe, zavaró utakat, amelyeken fárasztó vándorlásunkban Nélküle • megöriztetés annyiszor elestünk. A vak egy pillanat alatt Segítséget nyer, amint átengedi magát Isten Lelke vezetésének. Ne nézz hátrafelé, hanem építs ígéreteire és emeld tekintetedet hitben Öreá! Maga az Űr a vezető, gyengéden vezet majd téged, nem kerget nyomorúságba. Ha minden pillanatban engedsz a benned uralkodó élet gyengéd és mégis erős vezetésének, akkor ,,Ö karján hordozza juhait.“ (És. 40:11.) Isten megmondta, hogy még abban a dicső országban is, ahol éjjel-nappal Istennek fogunk szolgálni és nem fogunk éhezni vagy szomjúhozni, ott is a Bárány legeltet és az élő vizek forrásaira terelget majd bennünket. Csodálkozol, hogy Bárány a nevel Ő a szerető pásztor, aki életét adta a juhokért, egyenlővé lett velünk, mint Isten Báránya ismerte meg nyájának útjait, azért tudja őket pásztorként vezetni. Ő a Bárány, aki megöletett és a Pásztor, akit átszegeztek. Ha lefekszel, őrködik feletted ez a Pásztor. A hit fenséges nyugalmában tapasztaljuk meg Krisztus őrző hatalmát. Ha üdvösségünk saját éberségünktől függne az Ö örök védelme helyett, akkor állandóan féltenünk kellene. De Izráel őrizője nem szunnyad és nem alszik. Attól sem kell félnünk, hogy ebben a Szent nyugalomban elveszítjük éberségünket, hiszen Ö „szerelmesének álmában ád eleget“. Igyekezetünk és munkánk hiábavaló, 'ha nem Ö ad hozzá erőt és megbízást. Mert csak annak van értéke, amit Ő maga munkál bennünk és általunk. Ha Ő már nyugalomra küldött bennünket, akkor hiába \ korán kelnünk és későn feküdnünk, saját törekvéseink . . szerint dolgozunk. A magunk választotta terhek gyen- gítik az életünket és gyümölcstelenné tesznek. Szomorítsuk-e Őt tovább is azzal, hogy annyi minden miatt nyugtalankodunk és aggódunk? Maradjunk állandóan az Ő békességében, pihenjen lelkünk ebben a u határtalan szeretetben. Ő úgy vigyáz reánk, mint a szeme fényére. Szerető Urunk akkor van velünk megelé- | gedve, ha engedjük, hogy beárnyékoljon bennünket ez a védelmező nagy szeretet. ,,Hányszor akartam . . ., de ti nem akartátok“ — mondja. Mi nem tudjuk megőrizni magunkat sem jártunkban, sem alvásunkban, éppen azért kell hagyatkoznunk az Ő ígéretére: ,,Én az Ür megőrzőm fl Őt, megvédem éjjel és nappal.“ (És. 27:3.) 6 ÉLŐI VtZ
